184561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állatok etetésére

1 184 561 2 A találmány tárgya eljárás állatok, különösen sertések és növendékállatok egyidejű etetésére, akik közös zárt területen szabadon mozoghatnak, amely eljárás során a takarmányt pedig egymástól elválasztott etetőhelyekre juttatjuk. Az etetőhelyek száma megfelel a zárt terüle­ten lévő állatok számának. A találmány tárgya továbbá a találmány szerinti el­járás foganatosítására szolgáló berendezés. Ismeretesek olyan eljárások, amelyekkel megkísérel­ték elérni, hogy valamennyi ugyanazon a zárt területen vagy disznóólban tartott állat lényegében ugyanannyi táplálékhoz jusson, annak ellenére, hogy a területen belül szabadon mozognak. Ilyen eljárásokat ismertet például az 1.467.220 számú brit szabadalmi leírás, és a bejelentő 2 056837 A számú közzétett brit szabadalmi irata. Ezen túlmenően, az előbbi iratban leírt eljárás lehetővé teszi az állatok evési idejének késleltetését. Mindkét ismert el­járásnak azonban megvannak a korlátái az evési időszak elnyújtását illetően, mert előbb vagy később az állatok valamelyike türelmetlenné válik, és hajlamos lesz etető­helyet váltani, ha a takarmány adagolási ütemét lecsók - kentjük. Jól ismert jelenség, hogy a lassan evő állatok jobban hasznosítják a takarmányt, mint a gyorsan evők, és hogy természetes környezetben a sertések hosszú időn keresz­tül és kis adagokban fogyasztják a táplálékot. A találmány szerinti eljárás ilyen típusú mesterséges etetésre vonatkozik, és lehetővé teszi a takarmány egyes etetőhelyekre vonatkozó adagolási ütemének nagyobb mértékű csökkentését, mint az előző eljárások,úgy, hogy az állatok közül még a legtürelmetlenebb sem lesz hajla­mos etetőhely váltására. A találmány szerinti eljárásnál úgy járunk el, hogy a takarmánynak legalább egy részét egymástól elválasztott etetőhelyek adagolási zónájába adagoljuk, amit úgy ala­kítunk ki, hogy onnét az állatok csak nehezen tudjanak enni. Ugyanakkor azonban lehetőséget adunk arra,hogy a takarmányt evési zónába sodorják, melyet a táplálko­záshoz kedvező, kényelmes módon alakítunk ki. Ügy ta­láltuk, hogy az a tény, hogy ha az állatoknak az illető etetőhelyre adagolt takarmányt kényelmesebb evési zó­nába kell söpörniük, akkor ez kielégíti bizonyos állatok természetes túrási és keresési ösztönét, különösen a ser­tésekét, amely ösztön az evéshez kapcsolódik. Az a tény, hogy kielégítjük az állatok keresési és túrási ösztönét, késlelteti az állatok evési ütemét anélkül, hogy türelmet­lenné válnának. Ezáltal adott takarmánymennyiség esetén az evési idő lényegesen meghosszabbítható, összevetve az ismert eljárásokkal. A találmány szerinti eljárással elér­hető evési idő meghosszabbítás bizonyos mértékig függ a takarmány szerkezetétől és összetételétől. A vizsgálatok szerint azonban 50 kg-os sertések evési ideje körülbelül egy órára elnyújtható szokásos takarmányadag és napi háromszori etetés esetén. Az etetőhelyekre a takarmányt adagolhatjuk folya­matosan vagy szakaszosan, kis adagokban, amely adagok harapásnyiak vagy kisebbek is lehetnek. Függetlenül a takarmányadagolás módjától előnyösek az azonos takar­mánymennyiségek, de nem szükségszerűen az illető etetőhelyre adagolva, abból a célból, hogy elérjük az ál­latok lényegében véve egyforma növekedését. A takar­mány adagolási ütemének azonban állíthatónak kell len­nie, mivel úgy találtuk, hogy a találmány szerinti eljárás­sal elérhető leghosszabb evési idő az állatcsoporttól füg­gően kis mértékben változik, de változik a zárt tértől, il­letve disznóóltól függően is. A legkisebb adagolási ütem, amellyel még a takarmány adagolható, könnyen megha­tározható oly módon, hogy megfigyeljük az állatok visel­kedését, miközben az adagolási ütemet folyamatosan csökkentjük. Ha nyugtalanság vagy etetőhelyváltoztatás jeleit észleljük, elértük a találmány szerinti eljárással el­érhető legkisebb takarmány adagolási ütemet. A takarmányt adagolhatjuk kész, kevert takarmány­ként, de adagolható részben száraz, részben folyékony takarmányként is. Az utóbbi esetben a száraz takarmányt az egyes etetési helyek adagolási zónájába juttathatjuk, míg a folyékony takarmány közvetlenül az evési zónába is juttatható. A találmány szerinti eljárás egyik foganato­­sítási módjánál a száraz és folyékony takarmányt az egyes etetőhelyek erre a célra szolgáló külön-külön adagolási zónájába juttatjuk. Ekkor az állatoknak nem csupán le kell söpörniük vagy túrniuk a takarmányt az evési zónába, hanem össze is kell keverniük a száraz és fo­lyékony takarmányt, és ezátal az evési idő tovább hosz­­szabbodik. Ezen túlmenően a találmány szerint az evési zónából való evést tovább késleltetjük rögzített vagy moz­gatható akadályok segítségével, amelyek önmagukban is megnehezítik az állatok evését. Ezek az akadályok azonban úgy alakíthatók ki, hogy serkentik az állatok túrási, illetve keresgélési ösztönét, ezáltal az állatok köz­érzete, következésképpen a türelme is növekszik. A találmány szerint az előzőekben ismertetett eljá­rás foganatosítására szolgáló berendezésnek több, egy­mástól elkülönített etetőhelye, és a takarmányt a meg­felelő etetőhelyre juttató takarmányadagoló szerkezetei vannak. A találmány szerinti eljárás által támasztott kö­vetelményeket a találmány szerinti berendezés úgy elé­gíti ki, hogy minden egyes etetőhelyen adagolási zóna van elrendezve illetve kialakítva, melyből az állatok közvetlenül csak nehezen tudják a takarmányt kienni, továbbá evési zónája is van, amely az állatok számára könnyebben hozzáférhető, mint az adagolási zóna, és úgy van kialakítva, illetve elrendezve az adagolási zóná­hoz képest, hogy az állatok a takarmányt az adagolási zónából ugyanannak az etetőhelynek az evési zónájába le tudják túrni. Az adagoló szerkezetek úgy vannak ki­alakítva, hogy az adagolt takarmány legalább részben a vonatkozó etetőhely adagolási zónájába jut. Az ily módon kialakított berendezés lehetővé teszi az állatok túrási és keresgélési ösztönének kielégítését, és egyúttal a takarmány adagolási ütemének lassításával az evési idő elnyújtható anélkül, hogy az állatok türelmet­lenekké válnának, vagy pedig elvesztenék érdeklődésüket saját etetőhelyük iránt. A találmány szerint az etetőhelyeken elrendezett ada­golási zóna az evési zónához képest elvileg bármilyen magasságban elhelyezhető, feltéve, ha ez az állatokat arra készteti, hogy evés előtt a takarmányt az adagolási zóná­ból az evési zónába söpörjék. Azonban a találmány szerinti berendezés egyik elő­nyös kiviteli formájánál a takarmányt fogadó adagolási zóna magasabban helyezkedik el, mint az evési zóna, és minden etetőhely úgy alakítható ki, hogy a takarmány automatikusan lefelé az evési zónába kerüljön, ha az ál­lat kisöpri a kényelmetlenebb helyzetű, illetve formájú adagolási zónából. Az adagolási zóna kényelmetlen hely­zete egyszerűen kialakítható, ha az adagolási és az evési zóna egymáshoz képesti helyzete olyan, hogy az állat rendes evési helyzetében az adagolási zóna legyen a tá­volabbi. így az etetési zóna az etetővályú legbelső részé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom