184557. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai mozgásokon alapulú ügyességi játék

1 185 557 2 kenő hosszúságúak és eltérő pontértékekkel vannak meg­jelölve. Az 5 játékpálya alsó részén helyezkednek el a golyó alakú 7 játékelemek. Az 5 játékpálya 8 kiindulási és 12 befejező része ütközőfelületként van kiképezve. Az 5 játékpálya a 7 játékelemek vezetésére az egész játék­pályán végighúzódó 4 bemarással rendelkezik. A játék használata a következő: A játszó személy a kezét az 1 játéktest 2 fogantyúja alatti 3 nyílásba helyezi, miközben a 7 golyó alakú játékelemek — továbbiakban golyók — az 5 játékpálya alsó részén egymás mellett he­lyezkednek el. Ezután a játszó személy az 1 játéktestet a 18 nyilak irányában erőteljesen a saját síkjával párhuza­mos lengő mozgásba hozza, miközben a 7 golyók kimoz­dulnak a helyükről, azaz először a 8 ütközőfelülethez ütköznek, miközben a lengő mozgás és az ütközés követ­keztében felgyorsulva az 5 játékpályán a 2 fogantyú irá­nyába mozdulnak el, és a különböző pontértékkel jelölt 9a pályaszakaszokon helyezkednek el. Miután a 7 golyók nyugalmi helyzetbe jutottak — azaz valamelyik 9a pálya­­szakaszon helyezkedtek el —, leolvassuk az adott pálya­­szakasz 6 pontértékeit, és így megkapjuk az elért össz­­pontszámot. A játék során több személy esetén az a győz­tes, aki a játéktest egyszeri mozgatásával több pontot ér el. Amennyiben a játszó által kifejtett mozgatás olyan mértékű volt, hogy a 7 golyók rögtön a felső pályára - a legmagasabb pontértékkel jelölt pályára - kerültek és a mozgatást tovább folytatjuk, a 7 golyók a 12 felülettel ütközve ismét a kiindulási hely felé mozognak vissza, és csak ezután kerülnek nyugalmi helyzetbe. A 2. ábra az 1. ábra szerinti ügyességi játék oldalnéze­tének részbeni metszete, amelyen jól látható az 1 játék­test 5 játékpályáján lévő és a 7 golyókat vezető 4 hornyok kialakítása. A 3. ábra a találmány szerinti ügyességi játék egy to­vábbi kiviteli alakját szemlélteti, ahol az 1 játéktest alakja megegyezik az 1 ábra szerinti játék alakjával. Az 5 játék­pálya ugyancsak a 9 és 9a pályaszakaszokból épül fel, de a játék megnehezítésére itt a 9 és 9a pályaszakaszok találkozásánál további 11 kitérő pályaszakaszok is talál­hatók, amely 11 pályaszakaszok pontérték nélküli helye­ket jelentenek. A játék használata megegyezik az 1. ábra szerinti játék használatával, a különbség az, hogy a lengő mozgás hatására elmozduló 7 golyók, amennyiben a moz­gatás nem volt elegendő nagyságú, a 11 kitérő pálya­­szakaszokra kerülhetnek, és így az elérhető pontszám csökken. Tehát a játék során a lengő mozgás hatására a 7 golyók a 8 ütközőfelületnek ütköznek, majd a 15 nyíl irányában elindulva a 16 nyíl irányában haladnak tovább a következő pályaszakaszra és onnan tovább felfelé, a 2 fogantyú irányába. Amennyiben a mozgatás nem ele­gendő nagyságú, úgy a 7 golyó a 16 nyíl irányában tovább­mozogva nem az 5 játékpálya következő, magasabb pont­értékkel jelölt szakaszára, hanem a 9 és 9a pályaszaka­szok találkozásához csatlakozó 11 kitérő pályaszakaszra kerül. Az a játékos győz tehát, aki egyetlen lengető moz­gás után a legtöbb pontszámot éri el és akinél a legkeve­sebb golyó került a 11 kitérőszakaszra. A 4. ábra szerinti ügyességi játék az 1. és 2. ábra kap­csán ismertetett játékok kombinációjának tekinthető, ahol az 5 játékpálya ugyancsak a 9 és 9a pályaszakaszok­ból áll és egy olyan, az 1 játéktest felső részén kialakított 11 kitérőszakaszhoz csatlakozik, amely 11 kitérőszakasz különböző pontértékkel jelölt 10 tárolóhelyekben vég­ződik. A játék során a játszó személy itt is lengő mozgás segít­ségével hozza mozgásba az 5 játékpálya alsó 9a pálya­­szakaszán elhelyezkedő 7 golyókat. A 7 golyók a lengő mo :gás hatására a 8 ütközőfelülethez ütődve elindulnak a 9 pályaszakasz felé és onnan tovább all kitérőszakasz, illetve a 10 tárolóhelyek irányába. Az a személy a nyer­tes, aki egyetlen lengető mozgással a 7 golyókat magasabb pontértékkel jelölt tárolóhelyekbe juttatja, illetve akinek az összpontszáma a legnagyobb. Megjegyezzük, hogy nemcsak a tárolóhelyek lehetnek különböző pontértékű helyekként megjelölve, hanem az 5 játékpálya 9a pálya­­szakaszai is. Az 5. ábra a találmány szerinti ügyességi játék egy to\ábbi kiviteli alakját szemlélteti. A játék l játékteste ellipszis alakú, melynek felső részén található a 2 fogan­tyú. Az 1 játéktest alsó részén található a 4 bemarással ellátott 5a gyorsítópálya, amelynek egyik vége a 8 ütköző­id uiettel van határolva. Az 5a gyorsítópálya másik vége a tulajdonképpeni 19 játéktérbe torkollik. A 19 játéktér alsó részén eltérő pontértékkel jelölt 10 tárolóhelyek, míg a 19 játéktér felső részén eltérő szintmagasságokban foigathatóan kialakított 13 terelőelemek találhatók. Az ! játéktest 5a gyorsítópályát és a 19 játékteret magába foglaló része a 14 burkolattal van határolva. Az 5. ábra szerinti játék használata a következő: A játszó személy a kezét a 2 fogantyú alatti 3 nyílásba helyezi, majd erőteljes lengő mozgás révén mozgásba hozza az 5a gyorsítópályán lévő 7 golyókat. Az így moz­gatott 7 golyók a 8 ütközőfelülettel ütközve felgyorsulnak és a 16 nyíl irányában a 19 játéktérbe repülnek. A lengő mozgás, illetve a felgyorsítás mértékétől függően a 7 golyók a 19 játéktérbe" lévő, előnyösen kereszt alakú 13 terelőelemek egyikére i.„danák. A 7 golyók hatására a 13 terelőelem a 17 forgáspont mentén elfordulva a 7 golyót a 19 játéktér alsó részén kialakított 10 tároló­­helyek valamelyikébe továbbítja. A játék befejeztével a tárolóhelyek alatt kiírt 6 pontértékeket leolvasva, meg­kapjuk a játék során elért pontszámot. Az a játékos a nyertes, aki egyszeri mozgatással több pontot ér el. A találmány szerinti játék előnye, hogy könnyen kezel­hető, olcsón előállítható és mind felnőttek, mind pedig gyermekek számára élvezetes játékot nyújt, miközben fejleszti a játszó személyek ügyességét. További előny, hogy nem tartalmaz meghibásodásra hajlamos játék­elemeket, így élettartama gyakorlatilag korlátlan. Szabadalmi igénypontok 1. Mechanikai mozgásokon alapuló egyéni vagy cso­portos játékra alkalmas ügyességi játék, amelynek a játék belsejében elhelyezkedő, golyó alakú játékelemei, vala­mint a játékelemeket befogadó különböző pontértékű tárolóhelyei vannak, azzal jellemezve, hogy a játékele­­me(ke)t (7) magába foglaló, fogantyúval (2) ellátott játéktcste (1), valamint a játéktest (1) belsejében a játék­­(deme(ke)t (7) mozgató, illetve vezető, síkban és/vagy térben kialakított eltérő alakú játékpályája (5) van. (1982.05.04.) 2. Az 1. igénypont szerinti ügyességi játék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy különböző görbületi sugarú és pályaszakaszokból (9, 9a) összetett zárt játékpálya (5) van. (1982. 05. 04.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom