184547. lajstromszámú szabadalom • Villamos plazmaleválasztó berendezés növényi nyersanyagok kezelésére
1 184 547 2 és a sík érintkezőfelületű elektródák homlokfelületei közötti rés azonos a körcikk alakú elektródák és a sík érintkezőfelületű elektródák közötti távolsággal. Az elektromos plazmaleválasztó alma lének való primer feldolgozásának technológiai sorban történő felhasználásával a nyersanyag mechanikai aprítása után sértetlenül maradt sejtcitoplazma maximális szétesését eredményezi. Ezzel megnő a szakaszosan működő présszerelvény teljesítménye és max. 5%-kal nő az almaié kitermelése. Aronia melanocarpa és géppel szüretelt paradicsom kezelésénél a lékitermelés 10%-ignő. A lékitermelés növekedésével összefüggésben az almából nyert préselési maradék nedvességtartalma kisebb, így annak szárításánál kilenc tizedére csökkent a fűtőanyagfelhasználás és meggyorsult a szárítási sebesség is. Az elektromos plazmaleválasztó egy másodperc töredéke alatt kezeli a pulpot, úgyhogy a késztermékben a cukor, a savak és a vitaminok teljes egészében bennemaradnak. Az elektromos behatás igen hatásos szőlőcefre vagy cukorrépaszeletek kezelésekor. Az izabella-szőlőt aprítás után 12—48 óráig enzimekkel vagy meleggel előkezeljük, csak azután szüreteljük le a mustot. Ez az eljárás kézimunkaigényes és nagy üzemi területen nagyszámú edényre van szükség. Szőlő elektromos kezelésénél önfolyékony must kinyerése 6%-ig megnőtt, és a mustleválasztási eljárás megszakítás nélkül történik a nyersanyag folyamba. A cukorrépa elektromos kezelésével lehetségessé vált a diffúzióslé jóságának javítása, a ráfordított hőenergia redukálása és a cukorkinyerés 0,5%-ig történő növelése. Az elektromos plazmaleválasztó nem igényel állandó felügyeletet, üzembiztos. A felhasznált energia nem haladja meg a nyersanyagtonnánkénti 2 kW/órát. A gyümölcsök kezelésére való elektromos plazmaleválasztó és tápegysége kis mértékű és csekély súlyuk miatt repülőgépen nagy távolságokra történő szállításra is alkalmasak. A találmányt részletesebben egy lehetséges kiviteli alak alapján ismertetjük a mellékelt rajz alapján. A rajzon az 1 2 3 4 5 6 1. ábra találmány szerinti növényi nyersanyagok kezelésére való elektromos plazmaleválasztó négyszögalakú házzal és két sor azonos alakú elektródával, a 2. ábra a találmány szerinti plazmaleválasztó oldalnézete szabályozó szeleppel a ház kimeneti nyílásánál, a 3. ábra az 1. ábra szerinti plazmaleválasztó III—Hívónál mentén vett keresztmetszete és az elektródák tápfeszültségre kapcsolásának vázlata, a 4. ábra a növényi nyersanyagok kezelésére való elektromos plazmaleválasztó négyszögalakú házzal és egy sor azonos alakú elektródával és a ház kimeneti nyílásánál elhelyezett szabályozó szeleppel, az 5. ábra a 4. ábra szerinti plazmaleválasztó IV-IVvonala mentén vett keresztmetszete, az elektródák villamos bekötési vázlatával, a 6. ábra a találmány szerinti növényi nyersanyagok kezelésére való elektromos plazmaleválasztó három részből álló és mozgatható köpenyű házzal, a 7. ábra a 6. ábra szerinti elektromos plazmaleválasztó VII—Vllvonalamentén; vett keresztmetszete, az elektródák villamos bekötési vázlatával, a 8. ábra a találmány szerinti elektromos plazmaleválasztó hengeralakú házzal, a 9. ábra a 8. ábra szerinti elektromos plazmaleválasztó IX—IXvonala mentén vett keresztmetszete, az elektródák villamos bekötési vázlatával. Az elektromos plazmaleválasztó négyszögalakú 1 háza dielektrikumból készült és 2 bemeneti nyílással és 3 kimeneti nyílással rendelkezik. Az 1 házban hossztengelyével párhuzamosan a kezelendő, a rajzon nem ábrázolt nyersanyaggal érintkező sík felületű 4,5 elektródák vannak elhelyezve. A két 4 elektróda 6 falon annak teljes szélességében, az azonos alakú 5 elektródák a két szemben lévő 7 falon vannak felerősítve. Az 5 elektródák egyenletes elhelyezését az Emin ^ — < Emax egyenlőtlenség figyelembevételével A a ^ = N - 2 összefüggés alapján biztosítjuk az elektromos plazmaleválasztó 1 házában. A jelölések megnevezése: Emin a villamos térerősség legkisebb értéke, Emax a villamos térerősség legnagyobb értéke, d az azonos alakú 5 elektródákat tartó 7 fal szélessége, A 5 elektródák közötti távolság, N a 4, 5 elektródák száma, U a 12 feszültségforrás feszültsége. Az arány a villamos térerősség értékét jellemzi. Ennek megfelelően 50 V/cm alatti értékek esetén a növényi nyersanyagmassza kezelési ideje erősen meghosszabbodik, míg 400 V/cm feletti értékek eléréséhez különleges átalakítók szükségesek a feszültség feltranszformálásához, amely az elektromos plazmaleválasztóra van rákapcsolva. Mozgásban lévő növényi nyersanyag kezelésénél a térerő legkisebb értéke Emin = 50 V/cm, a legnagyobb értéke Emax = 400 V/cm, nagyteljesítményű műszaki frekvenciájú váltakozóáramú hálózat esetén feszültségátalakító alkalmazása nélkül. A — hányadosból következik, hogy az 5 elektródák A közötti távolságot 20—50mm határok között választhatjuk meg. Így például a 7 fal d = 280 mm vastagságánál és az 5 elektródák = 40 mm távolságú elhelyezésénél a belső 5 elektródák száma 280(40) = 7—2=5. Ha az 5 elektródák közötti távolság 20 mm alá csökken, a nyersanyag az 5 elektródák között ragadhat. Ha a távolság 40 mm-nél nagyobb, megfelelő megnövelt térerősség szükséges a kezeléshez, ami az elektromos plazmaleválasztó feszültségét megnövelő önálló berendezések alkalmazását jelenti. A 2. ábrán az elektromos plazmaleválasztó 1 házának oldalnézete látható. Az 5 elektródák a két egymással szemben lévő 7 falon vannak úgy felerősítve, hogy 8 rést képeznek és a 2 bemeneti nyílás felőli 9 végük az 1 házhoz képest 30—60 fokban le van rézselve. 30 fok alatti hajlásszög esetén az 5 elektródák homlokvégein idegen zárványok, például szár- vagy szalmadarabkák maradhatnak rajta, míg 60 fok fölötti hajlásszög esetén a plazmaleválasztó 5 elektródáinak érintkezőfelülete erősen csökken. A két sor 5 elektróda közötti 8 rés szélessége 0,2—0,4-szeresea 4 elektróda szélességének. 3 kimeneti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
