184546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a földalatti égetéses szénhidrogéntermelés kihozatalának javítására
1 184 546 2 telítettség elérése, s elmaradhat a tároló elöteh'tése és nyomásfclemelése. b) A besajtoló kutak mindegyikében elvégezzük a begyújtási műveletet, és megkezdjük a föld alatti elégetéses művelést. Az elégetéses művelést azonban úgy is megkezdhetjük, hogy a begyújtást csak minden második besajtoló kútban végezzük el, és minden fennmaradó besajtoló kutat a begyújtást művelet után továbbra is termeltetünk. Az ideiglenesen termelésbe állított besajtoló kutakkal a termelést addig folytatjuk, amíg az égő front eléri a kutat, vagy dér egy meghatározott távolságot két besajtoló kút között. Ekkor az ideiglenesen termelésbe állított besajtoló kútban is elvégezzük a begyújtás! műveletet, illetve a levegő besajtolását. Az ideiglenesen termelésbe állított besajtoló kutakat begyújthatjuk a hőhullám észlelése után vagy ezt megelőzően. A besajtoló kutak közötti égő front stabilitásának biztosítására megfelelő időpontban áttérhetünk a nedves, illetve az adalékolt nedves égetésre. c) A fentebb ismertetett ütemek után áttérünk a művelés lefolytatására. Ennek során az összes besajtoló kútba levegőt, vagy kívánt esetben vizet és kémiai adalékanyagokat is sajtolunk, s egyidejűleg valamennyi termelő kutat termelésbe állítjuk. A művelést úgy is lefolytathatjuk, hogy a művelés utolsó fázisában a levegőbesajtolást megszüntetjük, és a besajtoló kutak mindegyikébe csak vizet sajtolunk. A találmány szerinti eljárás tetszőleges kúthálózat esetén alkalmazható, amikor is a levegőbesajtoló kutak egy részét időszakosan termelővé képezzük át a tűzelárasztás térfogati hatásfokának növelése céljából. A találmányt az alábbi példákkal részletesen ismertetjük. 1. példa Egy kőolaj-előfordulás égetéses művelésre alkalmas kezdeti földtani kőolajvagyona 3,0 millió m3. Települési mélysége 200-500 m. Az átlagos telephőmérséklet 35 CC és a telep nyomása 30 bar. A tárolt olaj fajsúlya 15 °C hőmérsékleten és 1 bar nyomáson 0,82 tonna/m3. A tároló kőzet függőleges és vízszintes irányban heterogén. A mezőt egyenletes kúthálózattal 20 éven keresztül művelték a természetes energiák hasznosításával. Az elért végső kihozatali tényező 15 %, a felhagyási állapothoz tartozó telepnyomás 5—10 bar. A mező adalékok nedves égetéses eljárás alkalmazásával művelhető. A művelés kúthálózata szabálytalan ötpontos rendszer. A besajtolandó közegek mennyisége: levegő 1300 millió m3, víz 2,6 millió m3, vas-pentakarbonil 400 tonna. Az ismert égetéses eljárásnál a művelési idő 6 év, a kihozataJnövekedés 25 %. Ha a találmány szerinti eljárást valósítjuk meg, a besajtoló közegigény növekedése nélkül a kihozatalnövekedés 33 %, a művelési idő 7 év. A találmány szerinti eljárással — az ismert eljáráshoz képest jelentkező 8 %-os kihozatalnövekedés hatásaként - 0,24 millió m3 többlet kőolajat termelhetünk. 2. példa Egy kőolaj-előfordulás égetéses művelésre alkalmas kezdeti földtani kőolajvagyona 1 millió m3. Települési mélysége 200-300 m. Az átlagos telephőmérséklet 25 °C, a rctegnyomás 27 bar. A tárolt kőolaj telítetlen, viszkózus, sűrűsége 15 °C hőmérsékleten és 1 bar nyomáson 0,845 t/m3. A tároló kőzet függőleges és vízszintes irányban heterogén. A mezőt egyenletes kúthálózattal 24 éven át művelték a természetes energiák hasznosításával. Az elért végső kihozatal 10 %, a felhagyási állapothoz tartozó telepnyomás 5 bar volt. A telep száraz, nedves és adalékolt nedves égetéses művelésre egyaránt alkalmas. A mezőt nedves égetéses eljárással tervezik tovább művelni. Az égetéses technológiát lineáris kútrendszerrel valósítják meg. A telep teljes műveléséhez 460 millió m3 levegőre és 0,7 millió m3 vízre van szükség. Az ismert eljárással a művelési idő 6.5 év, az elérhető kihozatalnövekedés 20%. A találmány szerinti eljárásnál a szükséges levegőmennyiség 550 millió m3, a vízszükséglet változatlan, a művelési idő 7.5 év, a kihozatalnövekedés 30 %. A találmány szerinti eljárással tehát az ismert eljáráshoz képest további 0,1 millió tn3 kőolaj termelhető ki. 3. példa A kőolaj-előfordulás jellemzői és termelési múltja az 1. példában leírtakkal egyezik. A telepet adalékolt nedves égetései, ötpontos rendszerrel műveljük. Az 1. példában leírtaktól csupán abban térünk el, hogy a művelés végén csak önálló vízbcsajtolát végzünk. A bcsajtolandó víz és levegő mennyiségében változás van az ismert eljáráshoz képest. A vízigény 3,6 millió m3, a besajtolandó levegő mennyisége 1000 Mm3. A művelési idő 9 év. A végső kihozatalnövekedés 35 %, így a találmány szerinti megoldással az égetéses eljárás hatása további 10 %-kal javítható, ami 0,3 millió tonna további kőolaj kitermelését teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás egyszerűen kivitelezhető, és olyan további kőolajmennyiségek kitermelését teszi lehetővé, amelyek az ismert eljárással nem nyerhetők ki. Szabadalmi igénypontok I. Eljárás a föld alatti égetéses szénhidrogéntermeléskihozatal javítására, azzal jellemezve, hogy a levegőbesajtoló kutakba levegőt sajtolunk a kőolajtároló kívánt előteütettségének eléréséig, ezután a termelő kutak zárása mellett begyújtási műveletet végzünk az összes besajtoló kútban vagy minden második besajtoló kútban, míg minden közbülső besajtoló kútban termelést végzünk, majd az égő front megfelelő helyzetében begyújtjuk az ideiglenesen termelő besajtoló kutakat is, és az összes besajtoló kútba levegőt és/vagy vizet és adalékanyagokat sajtolunk, s a termelő kutakat termelésbe állítjuk, végül, kívánt esetben, a művelés utolsó fázisában megszüntetjük a levegő besajtolását, és csak vizet sajtolunk az összes besajtoló kútba. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kőolajtároló kívánt előtelítcttségénck elérése érdekében végzett levegőbesajtolás előtt a besajtoló kutak egy részét termelésbe állítjuk, míg a besajtoló kutak másik részébe levegőt sajtolunk levegőáttörésig vagy levegőtelítettségig. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Ábra nélkül 3
