184540. lajstromszámú szabadalom • Házi szennyvíztisztító

1 1 v4 540 2 nyú!ó perforált cső, amelyen keresetül a 7 befúvó ven­tilátor a levegőztetéshez szükséges mennyiségű levegőt a 2 kezelő térbe be tudja juttatni. A 6 levegőztető tag perforációjának lehetőleg finom­nak kell lennie vagy porózus betéttel keli ellátva lennie, hogy a levegőt kisméretű buborékokra tudja szétosztani. A behívott' levegőnek finom buborékokká való szét­osztása és a 6 levegőztető tagnak az 1 tartály legmélyebb részén való elhelyezése azért kedvező, mert így a 2 kezelő térben elhelyezkedő szennyvizet állandó mozgásban tud­juk tartani, ami a levegőztetés hatékonyságát fokozza, és az ún. holt terek kialakulását megakadályozza. Az 1. és 2. ábra értelmében az 1 tartály valamilyen szilárd 25 alapfelüietre van ráállítva, amelyen a meg­támasztása ismert módon, pl. a 17 nyereg segítségével történik. A 12 bevezető csonknak a 2 kezelő térbe be­nyúló torkolatánál célszerű elhelyezni egy olyan szervet, amely az érkező szennyvíz darabos szennyeződéseit föl­fogja. Ez legegyszerűbben valamilyen 16 rácskosár lehet. Látható a 2. ábrán az is, hogy a 3 válaszfal alsó részén úgy van a 10 áteresztő nyílás kiképezve, hogy azon a 6 levegőztető tag áthaladhasson. A 3. ábrán föltüntettük a 8 mammutszivattyú víz­kiemelő csövének azt a szakaszát, ahová a 18 injektor betorkollik. A 18 injektor a 7 befúvó ventilátorral a 26 tápvezeték útján van összeköttetésben. A 18 injektor levegőt juttat be a 8 mammutszivattyú vízkiemelő csö­vébe. Hatékonyságának fokozása érdekében a vízkiemelő cső előbb egy 8a konfúzort, majd egy ahhoz közvetlenül csatlakozó 8b diffúzor jellegű szakaszt tartalmaz. A 18 injektor 18a torkolata célszerűen éppen abban az x—x keresztmetszetben helyezkedik el, ahol a 8 mammut­szivattyú vízkiemelő csöve a keresztmetszet szűkülésből a keresztmetszet bővülésbe vált át. A 4. ábrán az 1 tartály egy részét külön is bemutatjuk. Abban az esetben, ha a 8 mammutszivattyú emelő hatása elégtelen, akkor az ürítést a 19 búvárszivattyúval hajt­hatjuk végre. A 13 elvezető csonkhoz lehet csatlakoz­tatni a 21 ürítő cső segítségéve! a 19 búvárszivattyút, amely a 2 kezelő térben elhelyezkedő szennyvíznek bár­milyen tetszőleges időpontban - tehát valamely előre meghatározott programtól eltérő időpontban is - lehetővé teszi a leürítését. A 19 búvárszivattyú szívónyílásának a 14 alsó szint­kapcsoló által meghatározott minimális vízszint magas­ságában kell lennie. A 19 búvárszivattyú valamilyen 27 függesztő szerv segítségével van eltávolítható módon a 2 kezelő térbe behelyezve. Az 5. ábrán látható kiviteli aíak akkor áll elő, ha olyan kedvezőek a tereplejtési viszonyok, hogy a tisztított víz elvezetése jóval a befolyási szint alatt megvalósítható, ilyenkor az 1 tartály a tisztított szennyvíz kiürítésére szolgáló 22 ürítő csonkkal van ellátva. A 22 ürítő csonk­hoz csatlakoztatható egy olyan 13a túlfolyó csonk is, ami a 15 fölső szintkapcsoló által meghatározott maximális vízszint elérése esetén a további szennyvíz hozzáfolyás esetén a gravitációs túlfolyást tudja megvalósítani. A 22 ürítő csonknak a 2 kezelő térbe nyúló végén helyezkedik el a 23 ürítő szelep, amely a 28 összekötő kábel útján a 9 vezérlő egységhez kapcsolódik A 9 vezérlő egység ad utasítást a 23 ürítő szelep működésbe lépésére; általá­ban a 9 vezérlő egység programkapcsolója, különleges esetben pedig a 15 fölső szintkapcsoló által adott jel hatá­sára. A 6. ábrán a 20 ellenőrző egységet látjuk. Ennek egy célszerű kiviteli alakja voltaképpen nem egyéb, mint a 13 elvezető csonknál lévő, előnyösen ahhoz csatlakozó olyan 20a átlátszó csőszakasz, amely a tisztított szenny­víz minőségének időszakos megvizsgálására szolgál. A megvizsgálás legcélszerűbben fény segítségével történik, és ezért előnyös, ha a 8 mammutszivattyú vízkiemelő csövébe a 20a átlátszó csőszakasz van beiktatva. Az átvilágítás a 20a fényforrással történik, amelyhez a voltaképpeni ellenőrzés funkcióját betöltő 20c foto­dióda van hozzárendelve. Ez utóbbi a 20a átlátszó cső­szakasznak a 20b fényforrással ellentett oldalán helyez­kedik el. A 13 elvezető csonk úgy van kialakítva, hogy huzamosabb áramkimaradás esetén túlfolyó bukóként gravitációs „átfolyást” tesz lehetővé. A 9 vezérlő egység — szerkezeti fölépítése folytán — alkalmas a rendkívüli vészürítés végrehajtására is. Erre akkor kerülhet sor, ha a szennyvíz mennyisége a terve­zettet meghaladja. A 15 fölső szintkapcsoló ilyenkor jelet ad, melynek következtében megszűnik a levegőztetés, az 1 tartály 2 kezelő terében pedig megindul az ülepedés. A beállított ülepedési idő után a 9 vezérlő egység rend­kívüli ürítést végeztet. Az ülepítési idő alatt továbbra is érkező szennyvíz a 13 elvezető csonk bukóján keresztül ilyenkor eltávozik az 1 tartályból. Normál napi program esetén a hajnali órákban meg­indul a levegőztetés. Az 1 tartályban ilyenkor csak eleven iszap van. Napközben tovább folyik a levegőztetés, mi­közben az 1 tartályba érkezik a szennyvíz. A következő éjjel a levegőztetés megáll, az iszap leülepedik és mint­egy három óra elteltével a 7 befúvó ventilátor és a 11 mágnesszelep hatására a 8 mammutszivattyú a megtisztí­tott vizet eltávolítja. Hajnalban a ciklus ismétlődik. A programot a szennyvíz termelődés napi ritmusához igazítva kell beállítani. Az ún. hétvégi program esetén a 9 vezérlő egység úgy van beállítva, hogy naponta néhány órás levegőztetést végeztet, majd a hét végén a fenti ún. normál napi prog­ramra áll át. A találmány szerinti házi szennyvíztisztító különösen jól használható lakóházak, üdülők, szociális létesítmé­nyek, vendéglátó- és szállodaipari egységek, valamint irodai és fölvonulási épületek esetében, ha azok csator­názatlan területen vannak, és napi szennyvíz termelésük nem haladja meg a kb. 100 m3-t. Szabadalmi igénypontok Házi szennyvíztisztító, főleg napi 100 m3-nél kisebb szennyvízkibocsátók, pl. lakóegységek, lakóegység cso­portok, kis üzemek, szociális intézmények stb. időben változó mennyiségű szennyvizének állandó vagy adott programhoz igazodó biológiai tisztítására, amely beren­dezésnek a tisztítandó szennyvizet befogadó zárt kezelő tartálya van, és benne a tisztítás eleveniszapos módszer­rel levegőztetés és ülepítés segítségével történik, a tartály az eleveniszaphoz levegőt juttató befúvó ventilátorral, a tisztítandó szennyvizet érkeztető, a tartály kezelő terébe torkolló bevezető csonkkal és a megtisztított szennyvizet eltávolító elvezető csonkkal rendelkezik, a tartály cél­szerűen fekvő helyzetű, előnyösen körkeresztmetszetű henger, melynek alsó részében a befúvó ventilátorral összeköttetésben lévő, alkotó irányban elnyújtott leve­gőztető tag van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a tar­tály (1) kezelő terébe (2) a tisztítandó szennyvíz mini­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom