184532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektronikus berendezés két- és háromdimenziós alakzatok optimális elrendezésére
1 184 532 2 lakoztatva, továbbá a 44 nagyságrend-veremtároló a 29 paramctertárral van összekötve. A berendezés egyéb egységei közül a 2 vektor-raszter konverter a 24 leválasztóegységhez, a 6 vezérlőegység a 31 üresterület-összegezőhöz, a 42 nagyságrendregiszterhez és a 32 minimumlímiter-regiszterhez van csatlakoztatva. Az 5. ábrán ábrázolt foglaltságelemző működését az alábbiakban részletesen ismertetjük. Az egység működése során lényegében soronként meghatározza az alakzattal még el nem foglalt részek hosszúságát (raszterpontokban) és ennek koordinátáit. Az 5 foglaltságelemző egyben ezen üres sorokból összefüggő területet is képez, amelynek kialakítja súlypont- és területadatát. A terület meghatározásánál az 5 foglaltságelemző megvizsgálja, hogy az egymás utáni sorokban levő üres helyek elegendően hosszúak-e, illetve egymást elegendő hosszúságban átfedik-e, és az ily módon kiadódó terület nagyságrendje eléri-e azt az értéket, amelybe az éppen elhelyezendő alakzatok esnek. Amennyiben ugyanis a fenti feltételek nem teljesülnek, úgy az 5 foglaltságelemző különálló üres helyet érzékel, illetve az előírt nagyságrend el nem ércse esetén a szóban forgó területet nem jelzi üres helyként a 3 ablakgenerátor számára. Az 5 foglaltságelemző működése során a 2 vektorraszter konverterből az eddig elhelyezett alakzatok képpontonként a megjelenítéshez szükséges szinkron-, képváltó és színjelekkel együtt a 24 leválasztóegységen keresztül a 25 diszkriminátor egységre kerülnek. A 24 ieválasztóegység képváltásonként törli a 31 üresteriilet- Összegzőt, valamint soronként a 26 koordinátaszámlálót. A 25 diszkriminátor egység az egyes képpontok jeltartalmából (például 1-0) felismeri, hogy az aktuálisan megjelenített pont alakzatot vagy üres helyet mutat-e. Üres hely esetén a 25 diszkriminátor egység lépteti a 31 üresterület-összegzőt, továbbá a 28 üreshely-számlálót. A 24 leválasztóegység jelei léptetik a 26 koordinátaszámlálót. Amikor a 25 diszkriminátor egység felismeri valamely alakzat befejeződését az éppen vizsgált sorban, betölti a 26 koordinátaszámláló tartalmát a 27 koordinátaregiszterbe, tehát feltünteti a sorbani üres hely kezdőpontját. A 6 vezérlőegység a 32 minimumlimiter-regisztert olyan értékre tölti fel, amely meghatározza az üres hely hosszúságát, amely az elhelyezendő alakzatok elhelyezésére minimálisan még megfelel. A 34 magnitúdólogika tehát az éppen vizsgált soronkénti üres hely figyelembevételét csak akkor engedélyezi üres területként, ha a sorbani üres hely hosszúsága meghaladja a 32 minimumlimiter-regiszter tartalmát. Értelemszerűen a 25 diszkriminátor egység minden alakzat—üres hely átmenetkor törli a 34 magnitúdólogikát. A 29 paramétertárból kiolvasódik az aktuális üres hely soronkénti kezdő és végkoordinátája, valamint a súlypont és terület eddig generált értéke. Fentiek közül a kezdő és a végkoordináta a 35 intervallumregiszterbe, míg a többi a 43 nagyságrend-ekvivalencia egységbe kerül. A 6 vezérlőegység ugyancsak feltölti a 42 nagyságrendregisztert, így a 43 nagyságrend-ekvivalencia egység vezérlése alapján mindazon üres területek adatai a 44 nagyságrend-veremtárolóba kerülnek, amelyek elérik a 42 nagyságrendregiszterben tárolt nagyságrendi értéket, tehát alkalmasak az elhelyezésre váró alakzatok valószínű elhelyezésére. Az összefüggő üres területek feltárása érdekében természetesen össze kell hasonlítani a soronkénti üres helyek és a mindenkori sort megelőző sorban meglévő üres helyek relatív elhelyezkedését. Ezt az összehasonlítást a 36 intervallumekvivalencia egység végzi a megelőző sor adatait tároló 35 intervallumregiszter és az aktuális sor adatait tartalmazó 27 koordinátaregiszter adatainak összehasonlításával. Ha a két sorban levő üres helyek között meghatározott nagyságú átfedés van, úgy ezen üres helyeket a berendezés az üres terület képzése szempontjából összefüggőnek tekinti. Ha azonban nincs előre meghatározott nagyságú átfedés, a 36 intervallumekvivalencia egység megnöveli a 37 címregiszter tartalmát, és ez a 29 paramétertárban új címet jelöl ki az új üres hely elhelyezésére. Az üres terület kijelölésében szerepe van a 41 hosszúságekvivalencia egységnek is, amely az aktuális sorbani üres hely hosszúságát hasonlítja össze a megelőző sor üres helyének hosszúságával. A 28 ürcshely-számláló vezérli a 38 súlypontgenerátort és a 39 területgenerátort is, amennyiben ugyanis a vizsgálat azt mutatja, hogy a vizsgált sorban feltárt üres helyek a megelőző sorban észlelt üres helyek folytatását képezik, tehát összefüggő üres területet alkotnak vele, úgy a megelőzően számított súlypont és terület értékét aktualizálni kell. Amennyiben viszont új üres terület kezdetét jelenti a vizsgált sorban feltárt üres hely, úgy az előző üres terület befejeződött és új üres terület generálása kezdődik. A 31 üresterület-összegző aktuális tartalmát képváltásonként beírja a 6 vezérlőegységbe, tehát a 6 vezérlőegység állandóan informált az elhelyezésre kijelölt terület foglaltsági arányáról. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnye, hogy alkalmazásával a két- és háromdimenziós alakzatok elrendezésének modellezése rendkívül gyorsan, több feltétel figyelembevételével végrehajtható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kél- és háromdimenziós alakzatok optimális elrendezésére, különösen a lemezfeldolgozásban, valamint a hajó- és textiliparban, azzal jellemezve, hogy a gyártási, illetve szállítási folyamat során elrendezendő elemeknek mértani idomokat, illetve testeket, ezek kontúrjainak pedig vektorokat feleltetünk meg, ezeket tároljuk, majd a már elhelyezett alakzatok közötti üres térrészeket meghatározzuk és a még elhelyezendő alakzatokat megkíséreljük ezen üres térrészekbe beilleszteni, mimellett a beillesztés során létrejövő esetleges ütközéseket sor—oszlop felbontásban vizsgáljuk, majd a mértani idomok, illetve testek elrendezésének a gyártási, illetve szállítási folyamat során elrendezendő elemek elrendezését feleltetjük meg. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a már elrendezett, vektoriálisan tárolt alakzatok közül az elhelyezendő alakzat esetleges ütközését azokkal kapcsolatban vizsgáljuk, amelyek az újonnan elhelyezendő alakzat elhelyezésére kiválasztott üres térrész környezetében vannak. 3. Berendezés az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti foganatosítására, amely önmagában ismert vektormemóriát, vektor-raszter konvertert, vezérlőegységet, kijelzőeszközt, külső forrást és beavatkozószerveket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy ablakgenerátora (3), elhelyezésgenerátora (4) cs foglaltságelemzője (5) van, mimellett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
