184505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálasításra és szálpaplannak képlékeny anyagból való előállítására

1 184 505 2 tásnak vetjük alá és ezzel csökkentjük a két gázsugár kö­zötti szöget, az eltérített második gázsugár keresztmet­szetét az elsőénél kisebbre, térfogategységnyi kinetikus energiáját viszont az elsőénél nagyobbra állítjuk be, ez­után a két gázsugarat ütköztetjük, egyesítjük, a képlé­keny anyagot szálasítjuk és a szálakat Összegyűjtjük, ami­vel kialakítjuk a szálpaplant. Célszerű foganatosítási Jjiód, amelyben az első gázsugarat lefelé irányítjuk és a két egyesített gázsugárnak a függőlegeshez képesti szögét 25°-osnál kisebbre állítjuk be. A találmány további részleteit kiviteli példák és cél­szerű foganatosítási módok segítségével a mellékelt rajz­ra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű ki­viteli alakjának vázlatos oldalnézete,részben metszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak részlete oldalnézet­ben, viszonylag nagyobb léptékben, részben metszetben, a 3. ábra a 2. ábrához hasonló ábrázolás más kiviteli alak esetében, a 4. ábra a 2. ábra szerinti részlet további kiviteli alak ese­tében, az 5. és 5/b. ábra további kiviteli alakok különböző lépték­ben, az 5/a. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alak geometriai jel­lemzőkkel, a 6. ábra a találmány szerinti berendezés kiviteli alakja váz­latos oldalnézetben, részben metszetben, a 7. ábra a találmány szerinti berendezés geometriai analí­zise^ 8. ábra a találmány szerinti berendezés még további kivi­teli alakja, távlati ábrázolásban, részben met­szetben. Az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alak esetében a kiala­kítandó szálak anyagát képlékennyé változtató 6 előme­­legítőnek 7 kilépőnyílása van, amin át a képlékeny anyag, például az olvadt üveg G árama kilép. A 7 kilépőnyílás 8 hüvelyben végződik. A 7 kilépőnyílás két oldalán első B gázsugarat, illetve második J gázsugarat létrehozó első 10 fúvóka, illetve második 11 fúvóka van elrendezve. Az első 10 fúvóka 9 fúvócsőhöz csatlakozik, míg a második 11 fúvóka 13 tápvezetékhez van kapcsolva. Célszerű az a kialakítás, amelyben a 10 fúvóka és ezzel a B gázsugár 1. ábrára me­rőleges irányú mérete lényegesen nagyobb, mint egy 11 fúvókáé, illetve egy J gázsugáré. Ezáltal lehetővé válik, hogy egy B gázsugárhoz több J gázsugarat rendeljünk. Mint ahogy az az 1. és 2. ábrán jól látható, a B gázsugár lényegében függőlegesen lefelé van irányítva, míg a má­sodik J gázsugár iránya az első B gázsugár felé mutat. A két B és J gázsugár ilyen módon egymáshoz ütközik, az ütközés helyén pedig a B és J gázsugarak egymásra ha­tásának zónája alakul ki. Itt a B és J gázsugár egyesül. A 7 kilépőnyílást elhagyó képlékeny anyag G áramát a második J gázsugárhoz vezetjük, ami azt a B gázsugár­hoz juttatja. Ezt S áram jelzi. Említettük, hogy az 1. ábra síkjára merőleges irányban több 11 fúvóka és ilyen módon második J gázsugár is el lehet helyezve egymás mellett. Minden egyes második J gázsugárhoz van egy-egy 7 kilépőnyílás rendelve, még­hozzá közös síkban, ahogy ezt a 2. ábra szemlélteti. Min­den második J gázsugárhoz 14 terelő is hozzá van rendel­ve, amivel a J gázsugarat a B gázsugár felé irányítjuk. En­nek a terelésnek a következtében azonban az egymás mellett kilépő második J gázsugarak egymással is kölcsön­hatásba lépnek, ennek révén kisméretű örvénylések ala­kulnak ki. Itt stabil lamináris áramlású zónák alakulnak ki az örvénypárok között, minden egyes második II fú­vóka síkjában. Ezeket a zónákat alacsony nyomás jellem­zi, aminek következtében ide a környezeti levegő belép. De nemcsak a környezeti levegő lép itt be, hanem ez az alacsonyabb nyomás a képlékeny anyag G áramát is a J gázsugárba szívja. A két B és J gázsugár egymásra hatásá­nak körzetében azután megkezdődik a képlékeny anyag S áramának szálakra történő felbomlása. A kialakult szá­lakat azután az egyesített B és J gázsugár lefelé szállítja. Az 1. ábrán látható az is, hogy az egyesített B és J g;ízsugár útjában szálgyűjtő felületként 15 szállítószalag van elhelyezve, amelynek perforált felületén a szálak le­rakódnak. Ennek elősegítése érdekében a lyuggatott 15 szállítószalag alatt 16 szívódobok vannak, amik 17 ven­tillátorhoz vannak csatlakoztatva. Ha szükséges, az egye­sített B és J gázsugár körül tölcsér alakú 18 vezetőelemet is elhelyezhetünk a kialakított szálak biztonságosabb ve­zetése érdekében. Ennek a 18 vezetőelemnek a rajzok sikjára merőleges irányú mérete természetesen akkora, amekkorát az egyesített B és J gázsugár szükségessé tesz. Láthatjuk tehát, hogy az 1. és 2. ábrán az első B gáz­sugárhoz kapcsolódó egyik második J gázsugarat mutat­juk csak a hozzá tartozó 7 kilépőnyílással együtt. Ilyen­ből az ábra síkjára merőleges irányban több is elhelyez­hető egymás mellett, egy B gázsugárban tehát a két B és J gázsugár egymásra hatásának több zónája is kialakítha­tó, így több szálképző központ is van, minthogy mind­egyik második J gázsugárhoz van egy-egy 7 kilépőnyílás rendelve. Az 1. és 2. ábrán látható berendezésből azonban töb­bet is elhelyezhetünk egymás mellett, ahogy ezt a 6. áb­ra jelzi. Itt az egyes berendezések által létrehozott szálré­tegek egymásra rakódnak a 15 szállítószalagon, úgyhogy a létrejövő szálpaplan vastagsága meglehetősen vastag a lis gyártási terület ellenére is. A 15 szállítószalag mozgá­sának irányában ugyanis több szálasító központ követi egymást. Ezáltal lehetővé válik, hogy viszonylag kis te­rületen sok szálasító berendezést helyezzünk szemben azzal a korábbi megoldással, ahol az egyesített B és J gázsugár viszonylag kis szög alatt érkezett a 15 szállí­tószalagra. Felhívjuk ezzel kapcsolatban a figyelmet az 1. ábrán látható kiviteli alakra, ahol a szálgyűjtő 15 szállítószalag 'ízszintes pályán mozog és amihez képest az egyesített B és J gázsugár lényegében függőlegesen, rá merőlegesen '/an irányítva. Ennek következtében a szálak is függőle­ges irányból érkeznek a 15 szállítószalagra, aminek kö­vetkeztében a maximális mennyiségű szál gyűjthető ösz­­sze rajta. De növekszik ezzel a létrehozott szálpaplan tö­mítettsége is, aminek következtében a szálpaplan termék összenyomással szembeni ellenállása is nagyobb lesz. A 3. ábrán a találmány szerinti berendezés másik ki­viteli alakja látható amely abban különbözik az 1. és 2. ábrán látható kiviteli alaktól, hogy második 11a fúvóká­­jának kialakítása, különösen a 12a fúvókanyílás elhelye­zésének más a megoldása. Itt a második 11a fúvókával létrehozott második J gázsugárban a 12a fúvókanyílás előtt 19 eltérítő elem van, amely 20 tartó útján van a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom