184503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyomirtó szer hatóanyagot és/vagy hordozó anyagot tartalmazó granulátumok előállítására cseppentéses módszerrel, a kötőanyag kicsapásával

184 503 2 A találmány tárgya olyan, szemcsés termékek (granu­látumok) előállítására alkalmas eljárás, amelynél a paszta­­szerű, a kicsapófürdővel elegyedő oldószerben oldódó polimert, szilárd töltő-hordozó anyagot, adott esetben valamilyen hatóanyagot és egyéb segédanyagokat tar­talmazó anyagkeveréket úgynevezett kicsapófürdőbe csepegtetjük, amikor is az anyagkeverék a fürdőben szemcsés alakban kiválik, a határfelületi feszültség hatá­sára szilárd gömbalakot vesz fel, miközben a kicsapó­fürdővel elegyedő, az anyagkeverékben lévő oldószer a megszilárduló szemcsékből kidiffundál. Az ipari fejlődés előrehaladásával egyre szélesebb kör­ben terjed el a korábban por alakban forgalomba hozott és felhasznált anyagok granulált, szemcsézett alakban történő forgalmazása és használata. A szakirodalom szerint [Ries, H. B.: Aufarbeitungs- Technik: 3, 151-153 (1970); 5, 260-263 (1970)] granulátum fogalmán meghatározott szemcseszerkezetű és szemcsenagyságú szilárd anyagot értenek, amely a por alakú anyagokkal szemben sok kedvezőbb tulajdonságot mutat fel. Míg a por alakú anyagok felhasználása során a légtérbe jutva szennyezik azt, addig a szemcsézett anyagokkal a porzás kiküszöbölhető, s így az egészség­károsító hatás megszüntethető. A granulált (szemcsézett) alakban forgalomba hozott termék külalakja tetszetősebb, térfogatsúlya nagyobb, illetve fajlagos térfogata kisebb mint a por alakúé, s így csomagolása is gazdaságosabb. A szemcsézett anyagok kezelése, ömlesztése, mérése és adagolása a szemcsék gördiilékenysége miatt technikai­lag egyszerűbben, megbízhatóbban és pontosabban meg­oldható, mint ha ugyanezen anyagokat por formájában alkalmazzák. Különösen előnyös a por alak helyett a szemcsézett (granulált) alak használata olyan kemikáliáknál, amelyek egyrészt toxikusak, másrészt felhasználásuknál a kis mennyiségek pontos adagolására van szükség. így a gyógyhatású anyagoknál a kis mennyiségek pontos ada­golására, míg növényvédő szerek ese*ében pedig a pontos adagolás mellett a kiszórásnál a porzás (az egészségi ártalom) kiküszöbölésére feltétlen szükség van. A szemcsézési, granulálási eljárások elméleti alapjait széles terjedelemben foglalta össze Rumpf [Rumpf, H.: Chem. Ing. Techn. 30, 3, 144-146 (1958): 30, 3, 146— 158 (1958)], míg a növényvédő szerek granulálási eljárá­sait W. von Valkenburg könyve [W. von Valkenburg: Pesticide Formulation (1973). Marcel Decker, INC. NY.] tárgyalta áttekinthető részletességgel. Szemcsés termékeknek tekinthetők lényegében az úgy­nevezett mikrokapszulák is, amelyeknél a hatóanyag valamilyen polimerből készített burkolatban (kapszula fal) helyezkedik el. Készítésükre számtalan módszer ismeretes [dr. Bozzay J.: dr. Dávid A.: Pogány J.: Az ipari gyógyszerkészítés alapjai. Tankönyvkiadó. Bp. (1981)]. így például van olyan eljárás, amelynél a be­vonni kívánt anyagot valamilyen „A” monomert is tartal­mazó szerves oldószerben feloldják. Ezt követően az így elkészített oldatot valamilyen nem elegyedő oldószerben diszpergálják, amely ugyanakkor valamilyen „B” mono­mert tartalmaz. A két oldat diszpergálásakor a határ­felületen a két monomer között határfelületi polimeri­záló játszódik Je, s az emulgeált cseppek felületén polimer film (kapszula fal) alakul ki. A mikrokapszulák képzése úgy is történhet, hogy a diszpergált részecské­ket olyan fürdőben tartják, amelyhez úgynevezett kemé­nyítő anyagokat (térhálósítő anyagokat) adnak, s a dssz­­pergáít csepp felületén a polimer a térhálósítő anyag hatására megszilárdul (pl. zselatint tartalmazó diszpergált csepp formaldehid tartalmú fürdőben). A szilárd szemcsézett anyagok előállítására is igen sok eljárást fejlesztettek ki, főként a növényvédő szerek granulátumainak készítésére. Elterjedt módszer, hogy a hordozóanyag előre elkészí­tett granulátumának felületét impregnálják a hatóanyag­gal, mégpedig a hatóanyag oldatának a granulátum felü­letére való permetezésével, amely ott adszorbeálódik, míg az oldószer elpárolog. Miután a hatóanyag nem mindig tapad jól meg a felü­leten, alkalmazni szoktak kötőanyagokat (ragasztó­­anyagokat). Az impregnálásos technika hátránya, hogy a hatóanyag a felületen, a szemcsék leginkább igénybe vett részén helyezkedik el, s ezért a szemcsék gördülése során rész­ben lekopik onnan. Ezen veszély kevéssé fenyegeti a brikettezési eljárással vagy az extrudálással készített granulátumokat, mert azok homogénen tartalmazzák a hatóanyagot, hordozóanyagot és kötőanyagot. Az így előállított szemcsék hátránya azonban, hogy nem gömb alakúak, s emellett a mcretcloszlásuk erősen szóródik. Elterjedt a fluidizációs, illetve az agglomerizációs szetn­­csczési eljárás is. Igaz, hogy az így előállított szemcsék köze! gömb alakúak, azonban porózus szerkezetűek, nem tömörek, s koptatószilárdságuk ezért nem kielégítő. A szemcsézett termékek előállítására irányuló kutatá­saink során azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást fej­lesszünk ki, amellyel szabályozható mérettartományba eső, egységesen közel gömb alakú szemcsék nyerhetők, amelyeknek kedvezőek a gördülési tulajdonságai, nagy a koptatószilárdsága, s a szemcsében az azt alkotó anya­gok eloszlása gyakorlatilag homogénnek tekinthető. A kísérleteink során kifejlesztett cseppentéses eljárás abból a felismerésből vezethető le, hogy ha valamilyen polimer anyagból oldatot készítünk, amelyet egy kapil­láris segítségével a polimert nem oldó, de az oldószerrel elegyedő folyadékfürdőbe csepegtetjük, akkor a fürdő­ben a polimer a felüleu feszültség hatására gömb alakú cseppet képez, amely az oldószer leadása után gömb alakú szemcse formájában megszilárdul. A képződő szemcse mérete a polimer oldat viszkozitásától, a kapilláris át­mérőjétől, a csepegtetés sebességétől és a kicsapó folya­dék felszíne és a kapilláris közötti távolságtól, valamint felületi feszültségétől függ Annak, hogy ez a felismerés szemcsézett anyagok elő­állítására hasznosítható legyen, előfeltétele, hogy ezek az anyagok a kicsapó folyadékban oldhatatlanok legyenek és a polimer oldószerében is rosszul, esetleg csekély mér­tékben oldódjanak. Az ezen kritériumokat kielégítő anyagok esetében eljárásunkkal készíthető egy, két, három vagy több anyag keverékéből granulátum. így például töltő- és hordozóanyagként felhasználhatók a sok területen alkalmazott szervetlen és szerves anyagok­ból, mint pl. bentonit, aeroszil, kovaföíd, aktív szén, fa­liszt, talkum, cellulózpor. igen jól alkalmazható szemcsézett termék készíthető eljárásunk segítségével biológiailag aktív anyagokból (például növényvédő szerekből). Ezen szemcséknek elő­nye, hogy az aktív anyagot inkorporá'va (belsőleg) tartalmazzák, s az eljárás jellemzőinek megválasztásával a szemcsék hatóanyag-leadása befolyásolható. A töltő-, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom