184500. lajstromszámú szabadalom • Többcélú főleg mezőgazdasági épületszerkezet
1 184 500 2 kedvező merevségi tulajdonságaiból származó előnyöket tudja egyesíteni. Az ilyen Vierendeel-rendszerű ívtartók nagy saját merevséggel rendelkeznek, talplemez segítségével alaptesthez egyszerűen rögzíthetők, egymás mellé sorolásukkal pedig nagy hosszúságú épületek állíthatók össze. A nagy hosszúságú épületek térbeli merevségét a héjalást alátámasztó és az ívtartókhoz hozzáerősített szelemenek, valamint az épület szélső ívei között — nagy épülethosszúság esetén esetleg helyenként közben is — elhelyezett szélrácsok szolgálják. Az ívtartók nagy saját merevségét előnyösen fokozza az, ha a szabadon hagyott tér fölött minden egyes ívtartóba vonórudat iktatunk be. Az épület szellőzéséről az ívtartók zenitvonala környezetében elhelyezett folyamatos vagy szakaszos gerincszellőzők útján gondoskodhatunk. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti többcélú, főleg mezőgazdasági épületszerkezet, pl. állattartási, palántanevelési és raktározási célokra — amely épületszerkezet héjalást, a héjalást előnyösen szelemenek közbejöttével alátámasztó, célszerűen fémcsövekből kialakított és egymástól távközzel telepített ív alakú tartókat, valamint a héjalás és az ívtartók terheit a talajnak továbbító alapot tartalmaz, a héjalás az ívtartókkal, az ívtartók az alappal össze vannak erősítve, az ívtartók sorozatával alátámasztott héjalással az ívtartók támaszközének a többszörösét kitevő hosszúságú tér van lefedve, az ívtartók között legalább az épület végén a térbeli stabilitást szolgáló merevítő elemek, pl. ún. szélrácsok vannak, a lefedett tér végein adott esetben bejárattal is ellátott oromfalak vannak elhelyezve, az épülethez pedig járulékos szerkezeti részek, pl. térhatároló és térosztó falak, szellőző szervek, padozat és technológiai berendezések tartoznak — oly módon van kialakítva, hogy az ív alakú tartók két egymással affin görbületű tagból, egy, a héjaláshoz közelebb eső külső ívből, valamint a belső tér felé eső belső ívből vannak összeállítva, a külső ív és a belső ív egymással mindegyikükhöz mereven kapcsolódó hevederek segítségével Vierendeei tartóvá van összeerősítve, az ív alakú tartó pedig a belső térnek az épület funkciójából adódó magasságban elhelyezett vonórúddal van ellátva. Az ív alakú tartók zenit pontjait összekötő ún. gerincvonalban előnyösen az ív alakú tartók fölé kiemelt gerincszellőző van elhelyezve. A szelemenekkel alátámasztott héjalás az épület keresztmetszetében tekintve a gerincszellőzőtől indul ki, és a padozattól vagy a talajfelszíntől számítva előnyösen legalább másfél méteres magasságban elhelyezett vízvető ereszben végződik. A vízvető eresz és az alap vagy az arra telepített lábazati gerenda között hosszanti oldalfal helyezkedik el. A hosszanti oldalfal a fölső széle közelében elhelyezett támasztó tagok útján az ív alakú tartókkal össze van erősítve. Az ív alakú tartók és a szelemenek a héjalást alulról nézve kazettákra osztják, a kazettákba pedig az épület funkciójához igazodó méretű és minőségű hőszigetelő párna van elhelyezve. A hőszigetelő párnakapcsoló idomok, pl. L- keresztmetszetű szögacélok útján a szelemenekhez van erősítve. A találmány szerinti többcélú épületszerkezet számos előnnyel rendelkezik. Ezek között fontos szerepet tölt be a már említett nagy térbeli merevség, továbbá az, hogy a szerkezetből gyakorlatilag tetszés szerinti hosszúságú és a technológiához jól igazodó épület állítható elő. Kedvező az épület vízszintes terhekkel szembeni nagy fokú stabilitása hossz- és keresztirányban egyaránt. Ugyancsak előny a belmagasság nagyon jó kihasználhatósága, továbbá az alapterület és a légtér kedvező aránya. Előny az is, hogy a szerkezet valamennyi eleme igen egyszerű eszközökkel, akár helyszíni előregyártással is könnyen megvalósítható. Sem a gyártás, sem az összeszerelés nem kíván különösebb szakértelmet, sem pedig különleges gépi eszközöket. Az ívtartók héjalása szükség esetén a talajtól is kiindítható, általában azonban célszerű azt kb. 2 m magasságból elindítani, az alatt pedig az ív külső oldalán térhatároló oldalfalakat kialakítani. A térhatároló oldalfalakban, előnyösen azoknak a tetőhéjalás alatti szakaszán ugyancsak mód van egymással és a gerincszellőzővel együttműködő szellőző nyílások kialakítására. A szükséglettől függően, tehát az épület funkciójához igazodóan a tetőhéjalás hőszigeteléssel is társítható. A hőszigetelést célszerűen a héjalást alátámasztó szelemenekhez lehet erősíteni. Az épület padozata a döngölt talajtól kezdve a betonon keresztül bármilyen anyag lehet, ugyancsak az épület rendeltetéséhez igazodó módon. Az épület hosszanti szélei mentén szükség esetén a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rámpa, vályú vagy csatorna alakítható ki. A térhatároló oldalfal célszerűen lábazati gerendára támasztható. Az épület két vége oromfalakkal látható el, és ezekben lehet a közlekedésre szolgáló egy vagy több bejáratot kialakítani. A tapasztalatok szerint az iv alakú Vierendeeltartót legcélszerűbben acélcsőből lehet kialakítani. A Vierendeei tartó jellegét meghatározó hevederlemezeket, valamint az alaptestekhez való leerősítést szolgáló talplemezeket előnyösen hegesztéssel rögzíthetjük a csőszelvényekhez. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon a többcélú épületszerkezet vázlatos keresztmetszetét látjuk. Az 1 talaj la felszíne alá besüllyesztett 2 alapok az épület hossztengelyével párhuzamosan futó sáv alapok vagy a 3 ív alakú tartók 3d támaszpontjai közelében elhelyezett különálló ún. szoliter alapok formájában egyaránt kialakíthatók. A 3 ív alakú tartók geometriailag célszerűen körívek, amelyek 3a külső íve és 3b belső íve gyakorlatilag egymástól állandó távolságra helyezkedik el. A 3a külső ív és a 3b belső ív között találjuk a 3c hevedereket, amelyek a teljes 3 ív alakú tartót egyetlen együttdolgozó szerkezetté teszik. A 3a külső iv és a 3b belső iv célszerűen fémcsőből vannak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
