184499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sokcsatornás vivőfrekvenciás rendszer vivő-, pilot és helyi jeleinek előállítására és vivőfrekvenciás hálózat
1 184 499 2 netéig, addig a találmány szerinti jelforrás-komplexumban szerkezetileg található egy jelűt az oszcillátortól a pilotjelforrás kimenetéig és a további jelutak a pilotjelforrás kimenetétől a helyijei forrás megfelelő kimenetéig terjednek. Ezért a találmány 5 tárgya az eljáráson túlmenően az N darab beszédfrekvenciás csatorna kétirányú egyidejű átvitelére szolgáló — egyébként ismert módon kialakított — olyan vivőfrekvenciás hálózat, amelynek állomásaiban mindenkor az egyik átviteli irányban a beszéd- 10 frekvenciás jelforrásokkal csatolt modulátor áramkör és a vonali adóegység közötti láncban rendszermodulátor áramkört és — a vonali adóegység pilotjelbemenetével csatolt — pilotjeltorrást, a vonali vevőegység és a beszédfrekvenciás jelvevőkkel csa- 15 tolt demodulátor áramkör közötti láncban rendszerdemodulátor áramkört és — szintszabályozó áramkörrel csatolt — pilotvevőt, továbbá nagyfrekvenciapontosságú oszcillátort és helyijei forrást tartalmaznak. 20 A találmány szerint a pilotjelforrás — alapfrekvencia (f,) egyszeresét, 2N-szeresét, (2N+ l)-szeresét és 4N-szeresét kitevő frekvenciájú — első, második, harmadik és negyedik kimenettel van kialakítva, és annak alapjelbemenetére az oszcillátor csatlakozik, s a pilotjelforrás első kimenete csatlakozik a helyijei forrás alapjelbemenetére. A 2. ábra mutatja a vivőfrekvenciás hálózat egyszerűsített vázlatát, amelyből a technika állása szerinti és a találmány szerinti kialakítás közös családjellemzői kivehetők. A 3. ábra mutatja a jelforrás-komplexum technika állása szerinti kialakítását, a 4. ábra a találmány szerinti kialakítást. A 2. ábrán látható, hogy az A állomás beszéd- 35 frekvenciás jelforrásai modulátor 201 áramkörrel vannak csatolva, s a 201 áramkör és a vonali 203 adóegység közötti láncban van elrendezve a rendszermodulátor 202 áramkör. A vonali 203 adóegység az átviteli 230AB vonalon át van a B állomás 40 vonali 204 vevőegységével csatolva, s a 204 vevőegység és a B állomás beszédfrekver.ciás jelvevőivel csatolt demodulátor 206 áramkör közötti láncban van elrendezve a rendszerdemodulátor 205 áramkör. Hasonló módon vannak láncba kapcsolva a 45 B állomás beszédfrekvenciás jelforrásaival csatolt modulátor 211 áramkör, a vonali 213 adóegység, a 230ba vonal, a vonali 214 vevőegység és a beszédfrekvenciás jelvevőkkel csatolt demodulátor 216 egység; látható, hogy a BA-irányban (alsó frekven-50 ciasáv) a járulékos rendszermodulátor elmarad. A helyijeleket és a pilotjeleket szolgáltató jelforrásokat a 220 jelforrás-komplexum szimbolizálja, amelynek megfelelő kimenetei a rendszermodem és a vonali 203, 213 adóegységek helyijei, illetve pilot- ^5 jel bemenetelre csatlakoznak. A pilotjel kicsalolását a szabályozóbemenelhez az ábrán nem mutatjuk. A 3. ábrán látható, hogy a 220 jelforrás-komplexum nagyfrekvenciaponlosságú 31 oszcillátort tar-60 talmaz, amely mind a 32 pilotjelforrás, mind a helyijei 33 forrás alapjelbemeneteire csatlakozik. A 4. ábrán látható a találmány szerinti kialakítás. A 42 pilotjelforrás alapjelbemenetére itt is a 41 g5 oszcillátor csatlakozik. A 42 pilotjelforrás belső felépítése olyan, hogy annak első 42a kimenete a 41 oszcillátor jeléből leszármaztatott alapfrekvenciás (fi) jelet szolgáltat, mig a második, harmadik és negyedik 42b, c, d kimenetek az alapjelfrekvencia (f,) 2N-szeresét (2N+ l)-szeresét, illetve 4N-szeresét kitevő frekvenciájú jeleket szolgáltatnak. Az egyébként a technika állása szerint, de természetesen rövidebb szintézisúttal kialakítható helyijei 43 forrás alapjelbemenetére a 42 pilotjelforrás első 42a kimenete csatlakozik. Az eljárással kapcsolatban már leírtakat figyelembe véve, a szakember fék tudja mérni a találmány szerinti hálózat nyújtotta, az eljárás jellemzőiből folyó előnyöket, de azt is látja, hogy a találmány szerinti szerkezeti kialakítás további előnyöket nyújt, a szinlézisutak egyszerűsítése és rövidülése, a zavarlehetőségek további csökkentése révén. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás alsó, illetve felső frekvenciasávban kétirányú forgalmat bonyolító sokcsatornás vivőfrekvenciás rendszerhez pilotjelek, vivőjelek és adott esetben sáváttevő helyi jel(ek) előállítására, azzal jellemezve, hogy az alsó frekvenciasáv alsó határa környezetében választott páratlan egész számú alapfrekvencián (0) előállítjuk az alacsonyabb alsó pilotjelet (PAa), a felső frekvenciasáv alsó határa környezetébe eső, az alapfrekvencia (f,) páratlan egész számú sokszorosát kitevő frekvencián előállítjuk a magasabb alsó pilotjelet (PFa), ai alsó, illetve felső frekvenciasáv felső határa környezetében fekvő, az alapfrekvencia (f,) egész számú sokszorosát kitevő frekvenciákon előállítjuk az alacsonyabb, illetve magasabb felső pilotjeleket (PAf, illetve PFf), az adott frekvenciasávokon belül ehhez igazodva, egyébként önmagában ismert módon, szabványos Af csatornaközöknek megfelelően előállítjuk a csatornavivőjeleket és - adott esetben - sáváttevő helyi jelet (FÁ) állítunk elő a magasabb felső pilotjel (PFf) feletti, az alapfrekvencia i f,) páratlan egész számú sokszorosát kitevő frekvencián. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a jeleket az alapfrekvencia (f,) alábbi sokszorosait kitevő frekvenciákon állítjuk elő: az alacsonyabb felső pilotjelet (PAO 2nxf, frekvencián a magasabb alsó pilotjelet (PFa) (2n+ l)xO frekvencián a magasabb felső pilotjelet (PP'O 4nxf, frekvencián és a sáváttevő helyijelet (FÁ) (4n+ l)xf, frekvencián, ahol n természetes egész szám. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 300 csatornás jelátvitelhez 60 csatornás csoportonként állítjuk elő a vivőjeleket és a 248 — 300 kHz tartományon belüli, e tartomány geometriai közepének környezetébe 5
