184487. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő járathatárolókkal, térelválasztókkal és hozzájuk képest megfogott zárólapokkal, valamint eljárás ilyen hőcserélő kialakítására
1 184 487 2 pozicionálásával kapcsolatos nehézségeket enyhíti a 2 304 883 sz. francia szabadalmi leírás. Itt a szerelőlapon fémprofilokat és függőleges távtartókat helyeznek el. A fémprofilokba helyezik bele azt a műgyantát, amiből a zárólapot ki akarják alaki- 5 tani. Ezek után a szerelőlapra fektetik a hőcserélő csöveit, amiket a függőleges távtartók elválasztanak. A csövekre azután vízszintes távtartót helyeznék, majd újabb csőréteg következik. Ez a megoldás a hőcserélők előállítását nagymértékben meg- 10 könnyíti és meggyorsítja, az anyagokkal kapcsolatos nehézséget azonban nem enyhíti. A 2 356 494 sz. francia szabadalmi leírás a térelválasztó elemek és a zárólapok közötti jobb mechanikus kapcsolatot a zárólap kiöntési módjával 15 igyekszik megteremteni. Ehhez a nagyobb igénybevételű helyeken vastagabb zárólapot, tehát nagyobb mennyiségű öntőgyantát és a csövek végein o-gyürű szerű tömítést alkalmaz. Az 1 601 185 sz. német szabadalmi leírás eseté- 20 ben is öntéssel hozzák létre a zárólapokat. A különlegesség itt magának a hőcserélő csöveinek kapillárisainak kialakításában van. A kapillárisoknak ugyanis legalább egy olyan rétege van, amit egy vagy több anyagnak vivőtestre való felhordásával ^ alakítottak ki. Ezzel a kapillárisok különleges tulajdonságait, például speciális áteresztési lehet kapni. A kapillárisok köpenyrétegei azonban itt is fémből vannak és a kapcsolódás itt sincs megoldva. A 489 259 sz. svájci szabadalmi leírás komplett J hőcserélőrendszert ismertet és foglalkozik a zárólap kiöntésekor keletkező káros hatások csökkentésével is. Ebből a célból a hőcserélő csöveinek a végén, a zárólaphoz való csatlakozás egy részén 35 elválasztóréteget helyez el a bejelentő és így szabályozza az öntéssel kialakított zárólapnak a járathatároló és/vagy térelválasztó elemekhez való kapcsolódását. Ez a megoldás ugyan csökkentheti a hőhatás és a zsugorerő következtében fellépő de- 40 formációkat, a tömítés és rögzítés problémáját azonban nem oldja meg. ______ A találmánnyal megoldandó feladat olyan, transzportfolyamatok lebonyolítására szolgáló berendezés és ennek a berendezésnek az előállítását 45 célzó eljárás kidolgozása, amely az ismert megoldásokkal ellentétben lehetővé teszi a járathatároló és/vagy térelválasztó elemek, valamint a zárólapok közötti megfelelő tömítettséget és mechanikai rögzítést, és ezzel szélesíti azoknak az anyagféleségek- 50 nek a körét, amik a zárólapot öntéssel létrehozó technológiával alkalmazhatók. A találmány alapja az a felismerés, hogy a járathatároló és/vagy térelválasztó elemek, valamint a zárólapok egymáshoz előnytelenül kapcsolódó 55 anyagai közé olyan harmadik anyagot kell bevinni, amihez mind a járathatároló és/vagy térelválasztó elemek, mind pedig a zárólap anyaga megfelelő szilárdsággal és tömített kapcsolatot létrehozóan köt hozzá. A berendezés találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében a járathatárolók és a térelválasztók az öntéssel kialakított zárólapokban levő nyílásokban csatlakoznak és a nyílásokban a tömítést és a rögzítést ellátó tömítő anyaggal vannak szilárd kapcsolatban. Ez a tömítőanyag célszerűen olyan, amihez a zárólap kiöntőanyaga kellő szilárdsággal hozzáköt. Minthogy a tömítőanyag és a járathatárolók és/vagy térelválasztók anyaga között az előzetes mechanikus rögzítés következtében megfelelő kapcsolat van, létrejön a közöttük és a zárólap között megkívánt tömített és megfelelő mechanikai szilárdságú csatlakozás. A berendezés előállítását célzó találmány szerinti eljárás esetében a továbbfejlesztés az, hogy a járathatárolók és/vagy a térelválasztók végén mechanikus úton tömítő anyagot rögzítünk, a zárólapokat ped g a járathatárolók és/vagy térelválasztók ezen végei körül öntéssel alakítjuk ki. A tömítőanyag mechanikus rögzítését nyomóerő vagy nyomóerő és hőhatás együttes alkalmazásával, de adott esetben ragasztással is elvégezhetjük. A találmány további részleteit kiviteli példa kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1 ábra a találmány értelmében előállított csöves hőcserélőt mutatja példaképpen függőleges metszetben, a 2. ábra a találmány szerinti eljárást szemlélteti hőcserélő cső függőleges metszetének részletével, a 3. ábra a találmány szerinti eljárás befejező lépését mutatja függőleges metszetben. Az 1. ábra a példa kedvéért olyan csöves hőcserélő 1 eresztmetszetét mutatja, amelynek 1 köpenyén belirl 2 csőköteg 3 csőköteg-falban van rögzítve. Itt a jí rathatároló elem az 1 köpeny, a térelválasztó elemek pedig a 2 csőköteget alkotó csövek, míg a zárólap a 3 csőköteg-fal. A hőcserélő 1 köpenye 4 zárófedéllel van felülről lezárva. A közeg 5 beömlőcsoikon át érkezik és 6 kiömlőcsonkon távozik. A T csőkötegben áramló folyadék pedig a 4 zárófedel 7 csonkján át lép be és 8 kiömlőcsonkjánál távizik. A járathatároló elemek és a térelválasztó elemek, valamint a zárólapok között egyrészt tömített, másrészt pedig megfelelő szilárdságú kapcsolatra var szükség. Az 1 köpenynek és a 2 csőkötegnek a 3 csőkötegfallal érintkező helyein ezért 9 tömítőanc agot helyeztünk el, amivel a közöttük kívánatos kapcsolatot hozzuk létre. A 2. ábrán a 2 csőköteg egy csöve külön is látható kinagyított metszetben. A 9 tömítőanyagot a cső falában mechanikusan rögzítjük, amihez nyomóerőt vagy nyomóerőt és hőhatást együttesen alkalmazunk. A hőhatást 10, a nyomóerőt pedig 11 nyíllal érzékeltetjük. A hő hatására a cső anyaga plasztikussá válik, a nyomóerő hatására a 9 tömítőanyag a plasztikus anyagba nyomódik. A hőhatás és a nyomóerő megszüntetésével a 9 tömítőanyag a cső falában mechanikusan rögzítődik. A plasztikus deformáció természetesen több anyag esetében kö ínyen elérhető nyomóerő alkalmazásával, hőha- 60 tás nélkül is. A hőhatást bizonyos anyagok esetében helyettesíthetjük oldószerrel is, amely a cső falának anyagát részben feloldja, megduzzasztja. Más anyagok esetében eljárhatunk úgy is, hogy 3
