184470. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton térzsalu
1 134 470 2 A találmány vasbeton térzsalu építmények vagy építményrészek előállítására. A térzsalu előregyártott vasbeton lemezekből van összeállítva. Az előregyártott vasbeton lemezek monolit vasbeton mag számára szolgáló formateret határolnak, és a monolit mag bedolgozása, valamint annak megszilárdulása után ún. bentmaradó zsaluzatként vele együttdolgozó egységes teherhordó szerkezetet alkotnak. A teherhordó szerkezet erősítő betétekkel van ellátva, az erősítő betéteket pedig egymáshoz képest keresztirányban elhelyezkedő főirányú és elosztó irányú betétsereg alkotja. A kereken egy évszázados múltra visszatekintő vasbeton szerkezetek történetében új fejezetet nyitott a második világháború táján fölismert lehetőség, amelynek értelmében a vasbetont egyéb építőanyagokkal kombinálva ún. együttdolgozó tartóként kezdték alkalmazni. Tipikus példái ennek az ún. öszvértartók, amelyeknél acél- és vasbetonszerkezetet egyesítettek oly módon, hogy pl. hajlított tartók esetében azok nyomott keresztmetszetét vasbetonból, míg a húzottal acélból alakították ki. így mindkét építőanyag a természetének megfelelő igénybevétel viselésére szolgált. A legutóbbi évtizedben a gondolat tovább fejlődött azáltal, hogy kifejlesztették a „vasbetonnal együttdolgozó vasbeton” szerkezetet. Más szóval ez annyit jelent, hogy olyan szerkezeteket létesítettek, amely előregyártott részt és azzal együttdolgozó monolit részt tartalmazott. Különösen jól beváltak az ilyen megoldások olyan esetekben, amikor az előregyártott részeket bentmaradó zsaluzatként állították elő, és az általuk tartalmazott vagy képzett formateret töltötték ki monolit maggal. Az ismert megoldások közé tartoznak azok a szerkezetek, amelyeket a 473.951 lajstromszámú svájci, az 1,246.178 lajstromszámú angol, valamint a 2,028.341 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírások tartalmaznak. Olyan kialakítások találhatók meg ezekben, ahol különleges intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az előregyártott és a monolit részek között megbízható teherátadás valósuljon meg. Közös vonásuk, hogy az előregyártott elemek saját önálló erősítő betétrendszerrel rendelkeznek, amelyek a helyszíni szereléskor még egy külön járulékos betét együttessel vannak kiegészítve. A célul kitűzött törekvések ellenére a tapasztalatok azt mutatták, hogy a monolit és az előregyártóit részek acélbetétjei külön készülnek, egymással nincsenek kapcsolatban, és így a két rész együttműködése csak korlátozott. A 3.722.168 lastromszámú USA szabadalmi leírás a korábbi szerkezetekkel ellentétben olyan megoldást mutat be, ahol előregyártott elemekként szoba nagyságú cellákat használnak. A cellákból álló előregyártott rész önálló acélszereléssel rendelkezik. A cellék összerakása után közéjük építik be a monolit szerkezeti rész betonacéljait, amelyek ezúttal sincsenek szerves összeköttetésben a cellák erősítő betétjeivel. A monolit részt oszlopok és gerendák együttese alkotja, mely az előregyártott cellák között merev térbeli vázat alkot. Sajátságos szerkezetet mutat be a 166.504 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. Ennél az előregyártott elemek kúszódarúval mozgatott zsaluzatot képeznek, amely formaterében a helyszínen öntött betonfalakat állítanak elő. Az alapgondolat szellemes, a gyakorlatban a megoldás azonban nehézkesnek bizonyult. A csatlakozó födémeknél alkalmazandó kihagyások, továbbá a csőátvezetések miatt szükséges járulékos intézkedések folytán ugyanis a munka eléggé bonyolult, és az elérhető felületminőség is vitatható. Az említettektől eltérő az a megoldás, amelyet az 1.196.880 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban találhatunk meg. A korábban említett szerkezetek segítségével mélyépítési műtárgy nem valósítható meg, az utóbbi angol megoldás lehetőséget nyújt erre is. Lényege, hogy hossztartókon nyugvó és keresztirányban konzolos vasbeton lemezek segítségével állványzat nélkül lehet pályalemezeket építeni. A vasbeton lemezt alátámasztó zsaluzatot a hossztartókra támaszkodó rácsos acélszerkezet, mint előregyártott rész tartja és azt a monolit lemez készítése során véglegesen bebetonozzák. Igaz, hogy az állványzat megtakarítható, a szerepét betöltő rácsos tartó azonban költséges és anyagigényes és így a szerkezet végső soron nem mutatkozik gazdaságosnak. Az ismert megoldások közös fogyatékossága, hogy az előregyártott szerkezeti részek, valamint a monolit szerkezeti részek önálló betétrendszerrel vannak ellátva, és ez utóbbiak, nincsenek szerves összeköttetésben a monolit rész betétjeivel. A monolit részek ún. fő vasalását mindig helyszíni munkával kell előállítani, és így a szerkezetek igen sok élőmunkát tesznek szükségessé. Az ismert megoldások között külön fejezetet érdemel az a korszerű és ötletes megoldás, amelyet a 175.385 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tartalmaz. A leírásban ismertetett elgondolás szerint a szerkezetet elsősorban különlegesen nagy terhek elviselésére szánták. Lényegét képezi egy a terhek jellegéhez és nagyságához igazodó méretekkel bíró ún. előváz, amely az építmény rendeltetésének megfelelően a legkülönbözőbb szerkezeti fölépítésű lehet. Részei mechanikus kapcsolatokkal, így acélbetétekkel, csavarokkal, menetes vagy menet nélküli horganyrudakkal és adott esetben pozicionáló szerepet is betöltő tagok beépítésével vannak összeállítva. Az összeszerelés után egy önmagában merev és nagy teherbírású szerkezet jön létre, amely önhordó, képes a további építés terheinek viselésére, sőt szükség esetén önálló építményt is képezhet. Az utóbbit pl. olyan esetben ha a kiegészítő monolit szerkezeti részeket valamilyen meggondolásból csak egy későbbi időpontban kívánják elkészíteni. A szóban forgó szerkezet a magas- és mélyépítésben szokványos terhek esetében — így födém terhek, szélnyomás, hóteher, víznyomás, földnyomás stb. esetében, amelyek az 500 és 1 000 kg'm2 közötti tehertartományba tartoznak — nem tekinthető gazdaságosnak. Ha pl. egy monolit falat két oldalról előregyártott falak fognak közre, akkor mivel a három rész betonacéljai egymástól ezúttal is függetlenek, azért az ilyen falszerkezet a közönséges monolit falhoz viszonyítva háromszor annyi vasszerelési munkát kíván. A helyszíni munka 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
