184454. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemcsés anyagnak magasabb szintről mélyebb szintre történő leadására
1 184 454 2 tétet. A leadás kezdetekor a 8 indítószerv segítségével működésbe hozzuk a központi 9 szabályozóegységet, amely az 5 működtetőegység közvetítésével nyitja az első 4 zárószervet. Ekkor az anyag az 1 tartályból a 7 kalibráló-betéten át belép a 2 ejtőcsőbe, amelyben felgyorsulva lefelé mozog. A nagy sebességgel mozgó anyagszemcsék a 2 ejtőcsőben levő levegőt magukkal ragadják, és így a 2 ejtőcső felső végén (belépő szakaszán) depresszió lép fel. Ez a rövid idő alatt kialakuló és állandósuló depresszió a 7 kalibráló-betéten át szívóhatást gyakorol az 1 tartályban levő, atmoszférikus nyomás alatt álló anyaghalmazra, és meggyorsítja annak a 2 ejtőcsőbe való beáramlását. Megoldásunk értelmében a 2 ejtőcsőbe torkolló első 10 segédvezetéken át bebocsátott levegő mennyiségének a második 11 zárószerv (fojtószelep) révén történő szabályozásával szükség szerint be tudjuk állítani a kívánt depresszió-értéket, amelyet a nyomásmérő 12 eszközzel ellenőrizni is tudunk. Ez a nyomásmérő 12 eszköz olyan kialakítású, hogy a kívánt üzemi depresszió-érték elérésekor jelet ad a 9 szabályozóegységnek, amely ezáltal információt kap afelől, hogy a 2 ejtőcsőben ténylegesen mozog-e lefelé az anyag. Ha az anyagáramlás megszűnik, akár dugulás miatt, akár az 1 tartály kiürülése folytán, a depresszió is eltűnik, és a nyomásmérő 12 eszköz nem ad jelet a 9 szabályozóegységnek. Ekkor a 9 szabályozóegység az 5 működtetőegység segítségével lezárja az első 4 zárószervet. Ha a depresszió azért szűnt meg, mert elfogyott a leadandó anyag, ez a zárási művelet egyébként is szükséges, ha viszont dugulás miatt szűnt meg, akkor a zárás megakadályozza, hogy a 2 ejtőcső jelentős hosszban feltöltődjék kiürülni nem képes anyaggal. Ilyen feltöltődés esetén a dugulás csak rendkívül körülményes, időigényes és költséges módon lenne megszűntethető. Az első 10 segédvezetéken át történő szabályozott levegőbeadás és a 2 ejtőcsőben ezáltal előidézett szabályozott depresszió hatása tehát kettős: — Egyrészt a 7 kalibráló-betéten át az 1 tartályból a 2 ejtőcsőbe jutó anyagáram menynyiségét a 7 kalibráló-betét nyílásmérete és az annak két oldalán ható nyomások különbsége határozza meg, tehát az első 10 segédvezetéken át bejuttatott levegőmennyiséggel szabályozható a leadott anyagmennyiség. — Másrészt a depressziónak a nyomásmérő 12 eszköz segítségével történő ellenőrzése lehetővé teszi a depresszió megszűnése esetén a 2 ejtőcső feltöltődése elleni automatikus védelmét. A 9 szabályozóegységet célszerű ellátni olyan, beállító időkésleltetéssel, amely az anyagleadás kezdetekor a megfelelő depresszió kialakulásáig bénítja az 5 működtetőegység lezárását kiváltó beavatkozójelét. Ha a 2 ejtőcső vön át leadott anyagot a 3 fogadótérben a függőlegestől eltérő (közel vízszintes) irányban tovább kell szállítani, akkor a 2. és 3. ábra szerinti rendszert alkalmazzuk. Ez annyiban tér el az 1. ábra szerintitől, hogy a 2 ejtőcső alsó végéhez Y alakú keverő 20 csőszakasz van csatlakoztatva, amelynek egyik ága a 2 ejtőcsőhöz, másik ága második 18 segédvezetéken és harmadik 17 zárószerven át 16 légszivattyúhoz, szára pedig vízszintes 19 szállító vezetékhez van kapcsolva. A vízszintes 19 szállítóvezeték másik vége a 3 fogadótérbe van vezetve (jelen leírásban a vízszintes kifejezést használjuk a függőlegestől eltérő kifejezés helyett, és az ejtőcsövet az egyszerűség kedvéért függőlegesnek tekintjük, a gyakorlatban természetesen a függőleges és a vízszintes irány közötti irányok is lehetségesek.) A 16 légszivattú helyett adott esetben központi sűrített-levegő hálózatra is csatlakoztatható a 18 segédvezeték. A keverő 20 csőszakasz egy célszerű kialakítási módját a 3. ábra szemlélteti. A di átmérőjű függőleges 2 ejtőcsőhöz az Y alakú 20 csőszakasz egyik, di átmérőjű ága R sugárral ívelten, hossztengelyében a szöggel eltérítve csatlakozik, másik ága pedig, amely a 2 ejtőcsővel ugyancsak a szöget zár be, ívelten vízszintesbe forduló második 18 segédvezetékbe csatlakozik. Ezen másik ágba 21 fúvóka van beépítve, amely a 2 ejtőcsövön érkező anyagot oldalirányban eltéríti. Az Y alakú csőszakasz szára szűkülő majd ismét táguló kialakítású. Legkisebb, dml„ átmérőjű keresztmetszetében lép fel a legnagyobb szállítási sebesség. A dmta átmérőjű helyet d2 átmérőig táguló diffuzor-szakasz követi, amelyben a sebesség növekedése mellett csökken a levegő nyomása. A d2 átmérő megfelel a 19 szállítóvezeték átmérőjének, amelyhez a 20 csőszakasz újabb, a vízszinteshez hajló ívelt szakasszal csatlakozik. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés szemcsés anyagnak magasabb szintről mélyebb szintre, külösen külszínről föld alatti mélyszintre gravitációs úton történő leadására, amelynek nyitott alsó végével atmoszférikus nyomású fogadótérbe vezetett ejtőcsöve van, és amelynél az ejtőcső felső végéhez lefelé szűkülő tartály alsó nyílása van csatlakoztatva, továbbá a tartály alsó nyílása és az ejtőcső felső vége között első zárószerv van elrendezve, azzal jellemezve, hogy az első zárószerv (4) alatt első segédvezeték (10) egyik vége van az ejtőcsőhöz (2) csatlakoztatva, az első segédvezeték (10) második zárószervet (11) tartalmaz, és másik vége a légkörbe nyíló szívótorokkal (22) van e^átva, az első zárószerv (4) működtetőegységgel (5) van összekapcsolva, amely központi szabályozóegységre (9) van csatlakoztatva, és az első segédvezeték (10) az ejtőcső (2) és a második zárószerv (11) közötti szakaszon nyomásmérő eszközzel (12) van ellátva, amely össze van kötve a központi szabályozóegységgel (9). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
