184441. lajstromszámú szabadalom • Nagytüzelésű kazán
1 184441 2 .**•«**'• ' A találmány vegyestüzelésű kazánra vonatkozik, amely szerkezeti kialakításából adódóan kis helyigényű, magas hatásfokkal üzemeltethető, és főként 100—1000 m5 légterű építmények fűtéséhez igen gazdaságosan alkalmazható. Ismert, hogy vegyestüzelésű kazánok tűzterének olyan kialakításúnak kell lennie, hogy az olaj- és a széntüzelés egymással kevésbé összhangban álló követelményeit egyaránt kielégítsék. így például olaj tüzelési szempontból biztosítani kell a tüzelőanyag tökéletes lángégését, a kazán szúrólángtól, helyi túlhevüJéstől való védelmét, az égéstermék terelését és egyenletes eloszlását a tűztér teljes hosszában, a biztonsági robbanóajtó megfelelő elhelyezését, széntüzelési szempontból a tüzelőanyag tűztérbe való folyamatos adagolását, az egyenletes és minél tökéletesebb elégését, a hamu egyszerű eltávolíthatóságát, az egyszerű és könnyű tisztíthatóságot, továbbá mindkét tüzelési módnál az optimális hőleadást anélkül, hogy a kilépő füstgázok hőmérséklete főként olajtüzelésnél 180 °C alá csökkenne stb. A kereskedelemből ismert, kisebb, 50000 kcal/h körüli és annál alacsonyabb teljesítményű vegyestüzelésű kazánok vízüzemű acéllemez kivitelűek, mint például az egyik legkedvezőbb tüzeléstechnikai paraméterekkel rendelkező kazán a hazai gyártmányú TOTYA kereskedelmi néven forgalmazott is ilyen szerkezetű. A kazán jellemzőbb tüzeléstechnikai paraméterei („Az épületgépészet kézikönyve” c. könyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.) 142. oldalán közöltek szerint): kazán hatásfok teljesítmény (kcal/h) (%) Széntüzelésnél 2 m2 fűtőfelület esetén 21400 78...83 4 m2 fűtőfelület esetén 40000 78...82 Olajtüzelésnél 2 m2 fűtőfelület esetén 21400 78...83 4 m2 fűtőfelület esetén 40000 78...83 A kazán kialakítását tekintve hagyományos megoldású, homlokfalán széntüzelésre gyártott kivitelnél tüzelőajtó helyezkedik el, és ugyanezen nyílás szolgál olajtüzelésre gyártott kivitelnél oldalirányból benyúló égőfej beszerelési helyeként. A kazán hatásfokát tekintve a hagyományos megoldásokhoz viszonyítva kielégítőnek mondható, de hátrányossága, hogy a fűtőfelületre számított fajlagos teljesítménye, kb. 10000 kcal/h, alacsonynak tekinthető, ami részben a tűztér szögletes, s így főként olajtüzelés szempontjából nem a legkedvezőbb kialakításából adódik. Hátrányossága még, hogy teljesítménye csak szűk határok között változtatható, így például 30000 kcal/h igényre optimális üzemben kevésbé használható. Hátrányossága továbbá, hogy széntüzelésnél a szén betáplálási helye és az egyszerre betáplálható szén kisebb mennyisége miatt fokozottabb felügyeletet és gyakoribb utántöltést igényel. Ismert a 158 386 ljsz. magyar szabadalmi leírásban tárgyalt, melegvizes fűtésre és használati melegvíz termelésre szolgáló álló elrendezésű olajtüzelésű kazán. Szerkezeti kialakítását tekintve tűzterének felső végébe lefelé irányulóan van az olajégője elhelyezve, és tűzterét alulról és felülről határoló alsó ill. felső vizkamrája van. Az alsó, valamint a felső vízkamra egy- 5 mással vízszintes metszetben szimmetrikus, legalább kettős spirálist vagy megközelítően spirálist képző fűtőfelületeket hordozó, fűtőtáskákon át közlekedik és a fűtőfelületek között füstgázjáratai vannak. Füstgázokat gyűjtő füstkamrája a felső vízkamra fölött van 10 elhelyezve, és a füstgázjáratokhoz a felső vízkamrán keresztülnyúló csövekkel csatlakozik. A hidegebb víz betáplálása az alsó vízkamrába, a melegebb víz elvezetése pedig a felső vízkamrából történik. A megoldás hátrányosságának tekinthető, hogy a 15 füstgázokból a hőelvonás a füstgázkamra elhelyezkedése miatt nem tekinthető optimálisnak, továbbá az, hogy szerkezeti kialakításából adódóan csak olaj tüzelésre alkalmazható, széntüzelésre alkalmatlan. Ismert továbbá a 2154347 ljsz. francia szabadalmi leírásban részletezett folyékony tüzelőanyaggal üzemelő kazán. A kazán hengeres kivitelű, álló elrendezésű, tengelyében lévő tűzterének felső részébe lefelé irányulóan van az égőfej beszerelve. A tűzteret oldalról, a tűzteret lefedő falhoz záródó és attól lefelé nyú- 25 ló, vízszintes metszetben körgyűrű alakú belső vízkamrát magábafoglaló belső fal határolja. A belső falat füstgázjáratot meghatározó térközzel a tűztér alsó határoló falához záródó, vízszintes metszetben körgyűrű alakú külső vízkamrát magábafoglaló külső fal Só veszi körbe. Fűtőfelületként a belső falnak a tűztér és a füstgázjárat felé eső felülete, valamint a külső falnak a füstgázjárat felé eső felülete szolgál. A tűztér a füstgázjárattal a belső fal és az alsó határolófal közötti térközön közlekedik, és füstgáz a füstgázjáratból a 35 külső falban kialakított átvezetőnyíláson keresztül kerül elvezetésre. Víz be- ill. elvezetésére mind a külső mind a belső vízkamrába alul és felül egyaránt betorkolló csővezetékek szolgálnak. 40 A kazán hiányosságát képezi, hogy tűztere alul és felül nem rendelkezik fűtőfelületekkel, ami az optimális hőleadás szempontjából kedvezőtlennek tekinthető. További hátrányossága, hogy szerkezeti kialakításából adódóan széntüzelésre alkalmatlan. 45 Az ismertetett kazánok vonatkozásában mutatkozó hiányosságok és hátrányosságok feladattá tették egy olyan kazán kialakítását, amely a részletezett kazánszerkezetek előnyeit önmagában egyesítve azok hátrányaitól mentesen mind szén, mind olaj tüzelőanyaggal 50 az ismertetett vegyestüzelésű kazánnál nagyobb fűtőfelületre vett fajlagos teljesítménnyel és magas hatásfokkal üzemeltethető. A találmány kidolgozásánál feladat volt még, hogy a kazán különösen 100—1000 m3 légterű építmények 55 fűtésére legyen alkalmas, továbbá használati melegvíz termelésére is fölhasználható legyen. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a nagyobb teljesítményű széntüzelésű kazánoknál elterjedten alkalmazott akna, megfelelően átalakítva, ki- 50 sebb teljesitményű kazánoknál kettős funkció ellátására, így — széntüzeléshez aknaként és olajtüzelésnél pedig tűztér-részként kiválóan és meglepő hatásfok növekedést eredményezve hasznosítható. A feladat találmány szerinti megoldásával nyert 65 vegyestüzelésű kazán álló elrendezéssel van kialakít-2
