184432. lajstromszámú szabadalom • Mérőperem-kamra
184 m 2 történik, hogy az üzemi tér és a 26 cseretér nyomását kiegyenlítjük, majd a 28 zárócsap megfelelő beállítása után a 21 mérőperemet a 26 cseretérbe emeljük, azután a 28 zárócsapot elfordítjuk, vagyis a két teret egymástól elválasztjuk. Ezt kővetően nyomásmentesítjük a 26 csereteret és a 27 záróelemet levesszük. így a 21 mérőperem kivehetővé válik. A visszahelyezés fordított sorrendben történik. A 6. ábra még egy lehetséges kiviteli alakot tüntet fel, mely megoldás a előzőekhez képest is előnyös egyszerűsége és megbízhatósága következtében. Ennek a kiviteli alaknak a kamraházba hasonlóan van kialakítva, (hegesztve, öntve vagy kovácsolva) mint a 2. és 3. ábrán látható kiviteli alakoké, azonban az áramlás irányába eső első, jobb oldali 12 csőtoldatban 34 záródugattyú van elrendezve. Ez a 34 záródugattyú lépcsőzetesen van kialakítva és a 21 mérőperemhez ütköző 35 homlokfelülete 36 tömítéssel van ellátva. A 35 homlokfelület képezi a 21 mérőperem egyik felfekvő felületét. A 21 mérőperembe ennél a megoldásnál csak a másik, fix 23 felfekvő felület felöli oldalon van 24 tömítőgyűrű beépítve. A 34 záródugattyút a kamrában levő nyomáskülönbség mellett 37 nyomórugó szorítja az áramlással azonos irányban a 21 mérőperemre vagy ennek kivétele után a 23 felfekvő felületre. A 34 záródugattyút 38 O-gyűrűkkel tömített 39 dugattyúház veszi körül, amelynek végét érintve vezet a 34 záródugattyú legszélső 40 lépcsőfelülete elé egy 41 közegbevezető csatorna. Ennél a kiviteli alaknál a 21 mérőperem cseréje úgy történik, hogy nyomásmentesítés vagy nyomáskiegyenlítés után a 41 közegbevezető csatornán keresztül nyomást bocsátunk a 34 záródugattyú 40 lépcsőfelületére, így azt a 37 nyomórugó ellenében hátrahúzzuk, így a 21 mérőperem a 7. ábra szerinti megoldással könnyen kiemelhető, illetve a tágas nyílásba könnyen behelyezhető. Ez a tágas behelyező nyílás ezen kiviteli alak egyik legnagyobb előnye, amit az tesz lehetővé, hogy a mérőperem-kamrának csak az egyik, 23 felfekvő felülete fix, s a másik viszont elmozdítható, ugyanakkor tömören záró. A 34 záródugattyú a 21 mérőperem kivétele után a 23 felfekvő felületen fekszik föl 35 homlokfelületével, így lehetővé teszi a 21 mérőperemnek a mérőszakasz kiszakaszolása nélküli cseréjét is, amennyiben a mérőperemkamra 26 cseretérrel is rendelkezik. A 7a és 7b ábrák a záródugattyús kivitelű kamránál a 21 mérőperem gyors és biztonságos cseréjét szemléltetik. A 42 távtartó szemekkel ellátott 43 keret biztosítja, hogy a 21 mérőperem helyére való illesztésénél a 24 tömítőgyűrű nem súrlódik a 23 felfekvő felülettel csak akkor, amikor a 42 távtartó szemek a 44 vezetősínek 45 tájoló furataiba illeszkednek. A 43 keret vagy 21 mérőperem mozgatása a cserénél mérőkamrában a 46 fogasléccel biztosított. A 43 keret vagy 21 mérőperem mozgatása más módon is megoldható. A találmány szerint kialakított mérőperem-kamra legfőbb előnyei a következők: — lehetővé teszi a mérőperem-kamrák átlagos felszereltségű üzemben történő legyártását, — a tömítő felületek köszörült kivitelezését, egyszerű eszközökkel, — a tömítő felületek kemény krómozását, — az áramló közeggel érintkező felületek egyszerű eszközökkel való bevonatolását (fémszórás, szintezés stb.) ami főként agresszív közegek mérésnél előnyös, — a gyűrűkamrás nyomásmérő megcsapolás egyszerű kialakítását, — záródugattyús tömítés alkalmazását, ami viszont egyszerű, kiszakaszolás nélküli mérőperem-cserét biztosító mérőperem-kamra kialakítását teszi lehetővé, — a mérőperem-kamra felfekvő felületeinek egyszerű javítását, — a tömítőgyűrűk terepi viszonyok közötti sérülésmentes könnyed alkalmazását. Szabadalmi igénypontok 1. Mérőperem-kamra mérőperemek csővezetékmegbontás nélküli szabatos cseréjének biztosítására, mérőszakaszba beiktatott kamraházzal, a mérőperem kamraházába történő behelyezését megengedő, hermetikusan lezárható kamranyílással, a mérőperemet mérési helyzetben befogadó, felfekvő felületekkel határolt üzemi térrel, valamint nyomásmérő megcsapolásokkal és adott esetben az üzemi tér fölött kialakított, hermetikusan lezárható cseretérrel, azzal jellemezve, hogy a kamraház legalább két részből (1, 11, 2, 12 ill. 2, 11, 12 ill. 12’) van mereven, gáztömören, de bonthatóan összeállítva, amelyek közül legalább egy rész (2, 12) a mérőperemet (21) átengedő kamranyílással (3, 15) ellátott részbe (1,11) illeszthetően van kialakítva, de az első résznek (11, 1, 2, 12) a másik réshez (2,12) illeszkedő illesztő- és/vagy tömítőfelülete (7) a mérőperem (21) felfekvő felületeinek (4, 23) síkján kívüli párhuzamos sikban van kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőperem-kamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kamraház egy, a kamranyílást (3, 15) tartalmazó központi kamratestből (1, 11) és két ebbe a központi kamratestbe (1, 11) két oldalról illeszkedő csőtoldatból (2, 12, 12’) áll, amelyek legalább egyikének a belső vége a mérési helyzetben levő mérőperem (21) felfekvő felületét (4, 23) képezi. 3. A 2. igénypont szerinti mérőperem-kamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőtoldatok (2, 12, 12’) karimaként (5) kialakított tömítőfelületeik (7) mentén elrendezett csavarokkal (6) vannak a központi kamratesttel (1, 11) összeerősítve és a tömítőfelületek (7) tömítőgyűrűvel (8) vannak ellátva. 4. A 2. igénypont szerinti mérőperem-kamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőtoldatok (12, 12’) menetes felületek (13) révén vannak a központi kamratesttel (1, 11) összekötve, és a tömítőfelületek (7) külső végei tömítővarrattal (17) vannak letömítve. 5. A 2. igénypont szerinti mérőperem-kamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramlás irányába eső első csőtoldat (12) menetes felülettel (13) van a központi kamratesttel (11) összekötve, míg a második csőtoldat (12’) sima felülettel (18) és a központi kamratest (1, 11) kamranyílással (15) párhuzamos belső felületéhez illeszkedő tömítőfelület-vállal (14) van a központi kamratesthez (1, 11) kapcsolva, és mindegyik csőtoldat (12 és 12’) illeszkedő felülete (13, 18) kívülről tömítővarrattal (17, 19) van letömítve. 6. A 2—5. igénypontok bármelyike szerinti mérőperem-kamra kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramlás irányát tekintve első csőtoldatba (12) a mérőperem (21) egyik felfekvő felületét (4, 23) képező, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
