184425. lajstromszámú szabadalom • Visszaáramlásgátló szelep, főleg csaővezetékekhez, az áramló közeg egyirányú áramlásának biztosítására

1 í 84 425 2 A találmány tárgya visszaáramlásgátló szelep főleg csővezetékekhez, az áramló közegbe helyezett, a kö­zeg átáramlását megengedő bordák útján a közeg­áramban axiálís elmozdulást lehetővé tevő módon rögzített zárófejjel, ezen zárófejet megvezető csappal ellátott tartóelemmel, valamint a zárófejjel együttesen zárást biztosító felülettel ellátott, s a tartóelem rögzí­tését biztosító házzal. Az egyirányú közegáramlás biztosítására jelenleg különböző kialakítású szerelvényeket alkalmaznak. A szokásos átmeneti, golyós visszacsapószelepeken és torlóscsappantyúkon túlmenően a GUSTAV F. GERDTS KG. BREMER cég katalógusából olyan visszacsapószelepeket ismerhetünk meg, amelyeknek záróeleme tárcsa-alakú, a házba rögzített bordákkal a külső részén vagy a közegbe nyúló bordákkal, illetve speciális tartóelemmel, dugattyúval van megvezetve, továbbá amelynek háza az átömlési keresztmetszet biztosítására fel van bővítve. A lapos tárcsa-alakú zá­róelem miatt rendkívül rövid az építési hossza, ami je­lentős anyagmegtakarítást jelent a hagyományos ki­alakításokhoz viszonyítva. Megállapítható azonban a katalógusban közölt adatok alapján, hogy a megadott szelep áramlási vesztesége azonos vagy nagyobb az eddig ismertekhez viszonyítva, ami főleg kényszerára­­moltatásos rendszerekben jelentős energiaveszteséget okoz. Ezt elsősorban a leválást okozó éles sarkok, pl. a tárcsa-alakú záróelem, illetve az áramlás irányában változó nagyságú átömlési keresztmetszet okozza. Ezen túlmenően egyenlőtlen nyomás alakul ki a tárcsa előtt, illetve mögött, ami a mérési jellemzőt befolyá­solja. A lapos tárcsa-alakú záróelem külső megvezeté­­se nem üzembiztos, mivel pl. lerakódás vagy korrózió befeszülést okozhat. Ismeretes a 2428 519 sz. DE—OS-ből olyan du­gattyús tolattyú-formájú visszacsapószelep, melynek lényegileg forgásszimmetrikus külső háza és abban központosán elhelyezkedő, lényegileg ugyancsak for­gásszimmetrikus belső háza van, s ahol ezen külső és belső ház között összekötőhidak útján megosztott szabad gyűrűstér szolgál áramlási útként. Az áramlási utat a belső házból az áramlási iránnyá! szemben mű­ködő rugó hatására kijárható koaxiális dugattyú zár­ja. Az áramlási út kialakítása azonban itt olyan, hogy az átáramló közeg sebessége először növekszik, majd ismét lecsökken. Ebből adódóan a szelepben többszö­ri, nagymértékű sebesség-nyomás energiaátalakulás zajlik le, továbbá a legkritikusabb helyen: a közeg ál­tal körülfolyt belső profil hátsó részénél a közegnek nyomással szemben kell áramlania, ami a leválást elő­segíti. Mindezekből adódóan ezen szelep áramlási vesztesége igen jelentős, ezért csak ott alkalmazható, ahol döntő feltétel a rendkívül gyors nyitás és zárás. Ugyancsak ismert az 1 806748 sz. DE—OS-ből olyan speciális, a nagynyomású hidraulikákban alkal­mazható visszacsapószelep, amelynek vezetőrésze van a zárótag számára, s van egy szelepüléke, amely a bur­kolathoz illeszkedik. A zárótag a tengelyével együtt egy furatban eltolhatóan van elhelyezve, ahol a furat egy fékezőfuraton keresztül összeköttetésben ál! a zá­rótag mögötti térrel. A zárótagnak a szelepülékben felfekvő fejrésze egy, ezen fejrészhez viszonyítva el­tolható csillapítótagot foglal magában. Ezen megol­dás az említett csillapítótag alkalmazásával a szelep­csattogás elkerülését célozza, ugyanakkor olyan fel­építésű, aminél az átömlési keresztmetszet több, a nyomásveszteséget növelő jellemzővel rendelkezik. Ilyenek: éles sarkok, többszöri nyomás-sebesség ener­giaátalakulás, leválások. Az ismertetett megoldásoknál nem törekedtek arra, ami a jelen találmány célkitűzése, hogy lehetőleg mi­nimálisra csökkentsék a szelep-okozta áramlási vesz­teséget. Ezen probléma megoldását tűztük ki találmányunk céljául. A találmány feladata ezek után olyan visszaáram­lásgátló szelep létrehozása, amely tetszőleges irány­ban beépíthető, az áramlási veszteségtényezője, vala­mint fajlagos anyagfelhasználása az ismertekhez vi­szonyítva kedvezőbb. Zárási jellemzője meghatáro­zott és a gyakorlat által igényelt tartományban beállít­ható, ezen kívül kialakítása egyszerű, üzembiztos. Olyan szerkezeti kialakításra törekedtünk, amely az ipar által megkívánt nyomás-, méret-, hőmérséklet- és közegtartományban alkalmazható és bevonattal is el­látható. Ezen túlmenően speciális célokra is alkalmaz­ható legyen, pl. fűtésre vagy hűtésre, zárásának és nyitásának jelzésére alkalmas, késleltetett zárást is le­hetővé tesz. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a bevezetőben leírt típusú visszaáramlás­­gátló szelepet az áramló közeg áramlási vonalait kö­vető határolófelülettel kialakított zárófejjel látjuk el, továbbá a ház és a tartóelem belső felületét, valamint a zárófej és a bordák külső felületét úgy alakítjuk ki, hogy az általuk meghatározott átömlési keresztmet­szet a szelep nyitott helyzetében az áramlás irányában haladva a zárási átmérőtől a közeg által körülfolyt zá­rófejprofil végéig állandó vagy — célszerűen folyama­tosan — csökkenő legyen. A visszaáramlásgátló szelep egy előnyös kiviteli alakjánál a zárófej és a tartóelemen levő vezetőcsap közé rugó van beiktatva. Kedvező az a kiviteli alak, ahol az átömlési keresztmetszetet a zárási átmérőtől az áramlás irányában haladva a közeg által körülfolyt zárófejprofil végéig folytonosan csökkenő, onnan kezdve pedig folytonosan növekvő. A visszaáramlásgátló szelep háza előnyösen csatla­kozókarimák közé van befogva, amelyekhez tömítet­­ten csatlakozik. szerű és nincsenek az áramló közegnek kitett csúszó­felületei. Az áramlás irányára vonatkozóan jelzőrend­szerként is alkalmazhatjuk, ha a zárófejben mágnest, a házban pedig tekercset helyezünk el. Egyszerű szer­­xezete miatt védőbevonattal könnyen ellátható. Kü­lönleges előnye, hogy a ház belső túlnyomásra igény­bevett körhenger-héj, így az ipar területén szükséges nyomás- és mérettartományban elkészíthető; egy adott méretnél a beépítési hossza bármely nyomásra azonos. A találmányt a továbbiakban annak néhány elő­nyös, példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertet­jük részletesebben az ábrák alapján, amelyek közül: az 1. ábra az egyik kiviteli alakot mutatja hosszmet­szetben; a 2. ábra egy másik kiviteli alak hosszmentszetét szemlélteti; a 3. ábrán olyan kiviteli alak hosszmetszete látható, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom