184400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszálerősítésű műanyaghulladék hasznosítására

1 184 400 2 A találmány tárgya eljárás az üvegszál erősítésű műanyag (többnyire poliészter v. epoxi gyanta) termékek előállítása­kor képződő lamináthulladék (pl. szélezési hulladék) hasz­nosítására. Mint ismeretes az üvegszál erősítésű műgyantából előál­lított termékekgyártási technológiáinak többségére jellem­ző, hogy technológiai okokból a készterméknél nagyobb méretű darabot állítanak elő, melyeket gélesedett vagy tel­jesen megkötött állapotban méretre vágnak. így jelentős mennyiségű szélezési hulladék képződik, amit tovább nö­velhet a javíthatatlan selejtes termékek mennyisége. Ennek ahulladéknakatárolása, ill. megsemmisítése általában ko­moly problémát jelent. A legelterjedtebb megsemmisítési módszer a hulladék elégetése, ami azonban a környezetet erősen szennyezi. Hőre keményedő műanyag hulladék hasznosítását is­merteti a 2,550.879. sz. NSzK közzétételi irat, amely sze­rint a hulladékot megörlik és ezt 50%-ban Mss anyaggal keverve ismételten felhasználják. Váz vagy szálerősítésű anyagok felhasználásáról azonban nem tesz említést. A találmánnyal célom olyan eljárás kidolgozása volt, mellyel a hulladékból újra feldolgozható alapanyag állítha­tó elő. Mivel a műgyanta térhálósítása irreverzibilis kémiai folyamat célszerűnek látszott az üvegszál tartalom kinyeré­se és újrafelhasználásra alkalmassá tétele, amiből termé­szetesen következik, hogy leggazdaságosabban a magas üvegtartalmú termékek gyártásakor (pl. ÜPE csövek teker­cselése) keletkező hulladékok regenerálhatők. Az eljárás lényege, hogy a laminát hulladékot nagy nyí­róerőt biztosító forgókéses aprítógépen daraboljuk. A nagy nyíróerő következtében a laminát viszonylag szűk korlátok közé szorítható szálhosszúságú üvegszálakra szakad. Ugyanakkor a gyanta jelentős része porrá, illetve kis szem­csékké őrlődik, melyek a rendszerből szükség esetén levá­laszthatók. Az üvegszálak természetesen műgyanta bevo­­natúak. Az eljárás az alábbi fő lépésekből áll: 1. A laminát hulladék osztályozása. Az osztályozás az üvegtartalom alapján történik. Fontos szempont még, hogy a laminát felülete gelcoat bevonat­tal készült-e. 2. A laminát hulladék aprítása. Az aprítás a hőre lágyuló műanyagok regenerálásához is alkalmazható egyszerű forgókéses darálóval történik, de az alkalmazási területnek megfeleld speciális késbe­tétekkel és késbeállítással. A keletkező üvegszálak hossza az aprító szitabetétjének méretével szabályoz­ható. Ez mobil berendezésekkel is történhet, így az aprított hulladék már könnyen szállítható a továbbfel­­dolgozás helyére. 3. Az apríték osztályozása; a nagyméretű gyanta szemcsék leválasztása fajsúlykülönbség alapján (pl. centrifugá­­lással). 4. Az apríték felületkezelése tapadásnövelő és/vagy disz­­pergáló szerekkel. Az eljárás egyes lépései a feldolgozott hulladék jellem­zőitől, valamint a regenerált üvegszál alkalmazási területé­­g tői függően kismértékben módosulhatnak. A regenerált üvegszál alkalmazási területei mindazok­nak a technológiáknak a döntő többsége, ahol vágott vagy őrölt üvegszálat használnak, így pl.: poliészter premix présmasszák (BMC), nagy szilárdságú külső vakolatok és ^ Q alvázvédő anyagok, PU-habok és hőre lágyuló műanyagok erősítése, erősített papír gyártása. Alkalmazási példák: 1. Műgyanta alapú présmassza (premix) előállítása: Intenzív keveréssel (pl. Z-karú keverővei) elkészítjük az 15 alábbi keveréket: 30 súly % telítetlen poliészter gyanta (a gyanta mennyi­ségére vonatkoztatott 2 súly % BP—50 kata­lizátorral ellátva) 35 súly % töltőanyag (pl. talkum) 20 35 súly % regenerált lamináthulladék (max. szálhossz 15 mm), mely a találmány tárgyát képező el­járással került előállításra. Az így előállított keverékből, meleg présen (120 °C — 150 °C) különböző termékek pl. csőkötő elemek (laza és 25 merev karimák) állíthatók elő. Magasabb mechanikai szi­lárdság elérése céljából préseléskor az itt leírt présmassza kombinálható a hagyományos módon előállított pre­­preggel, ill. üvegszál erősítő anyagokkal (rovingszál, pap­lan, rovingszövet) 30 2. Hőre lágyuló műanyagok mechanikai tulajdonságai­nak javítása. Ismert, hogy hőre lágyuló műanyagok feldol­gozásakor (elsősorban fröccsöntéssel) a mechanikai tulaj­donságok (elsősorban a hajlítómerevség) növelése céljából a granulátum előállításakor vágott vagy darált üvegszálat 35 kevernek az alapanyaghoz. A fröccsöntés céljára szolgáló alapanyaghoz (pl. poli­­amid) az ismert — az üvegszál alkalmazásával megegyező — módon hozzáadunk 5 — 30 súly %, a találmány szerint előállított, osztályozott és felületkezelt regenerált laminát- 40 hulladékot. Az így előállított granulátumból az ismert mó­don fröccsöntéssel gyártjuk a késztermékeket. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 45 1. Eljárás üvegszál erősítésű műgyanta hulladékból üveg­szál visszanyerésére azzal jellemezve, hogy a hulladékot előzetesen osztályozzuk majd max. 50 mm hosszúságú szá­lasanyagúra őröljük, majd diszpeigáló és tapadásnövelő 50 adalékanyagot adunk hozzá és végül fajsúly és szálhossz alapján osztályozzuk. (Ábra nélkül) Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában A kiadáséit felel: Himer Zoltán osztályvezető 86.0161/3 MSZH Nyomda, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom