184387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet épületek födémjeinek megerősítésére
1 184 387 2 A találmány eljárás és szerkezet épületek födémjeinek megerősítésére, főleg többszintű épületek esetében. Az eljárás során a csökkent értékű régi födém teherbírását vele és/vagy az épület teherhordó főfalaival kapcsolatba hozott kiegészítő építő elemek beépítésével fokozzuk. A régi födémet adott esetben valamely későbbi időpontban új födémmel helyettesítjük. A megerősítési tevékenységet két ütemben, előkészítő műveletek és tényleges műveletek formájában hajtjuk végre. Az eljárás végrehajtására szolgáló szerkezet az épület tetőterében elhelyezett egy vagy több, előnyösen legalább két teherhordó tartószerkezetet, valamint ezekkel kapcsolatban lévő emelő szerveket tartalmaz. Az épületek födémjeinek ideiglenes megerősítésére olyan esetben van szükség, amikor az épület alaptestjei és teherhordó főfalai ugyan kellő teherbírással rendelkeznek, a vízszintes síkú teherhordó szerkezetek—tehát a födémek — azonban elavultak, és a rájuk háruló terhek fölvételére már alkalmatlanok. Az alkalmatlanság adódhat abból is, hogy az épület rendeltetésszerű terhei valamilyen okból megnövekednek. Ez a helyzet pl. akkor, ha egy lakóépületnek használt létesítményt más célra kívánnak igénybe venni. Sok esetben kell azonban a födémeket akkor is megerősíteni, ha maguk a terheknem növekednek, de a födém teherbírása valamilyen okból lecsökkent. Szinte mindig fennáll ez a műemlék jellegű régi épületek esetében, ahol a födémek tartóelemei a legtöbbször fagerendák. A fagerendák teherbírás csökkenése a bombásodás és szuvasodás miatt teljesen törvényszerű, és még a legkorszerűbb konzerválási módszerekkel sem lehet a folyamatot véglegesen fölszámolni. A csökkent teherbírású födémeket a szükséges vizsgálatok elvégzése után általában cserére jelölik ki. A födémcsere szükségességét kimondó döntés és a munka tényleges végrehajtása között azonban hosszabb idő, sokszor több év szokott eltelni. Az idő elhúzódásnak számos oka lehet, ezek között pl. az, hogy az épület olyan funkciót lát el, amelynek szüneteltetése vagy máshová való áttelepítése csak fokozatosan hajtható végre. A födém állapota azonban adott esetben olyan rossz is lehet, hogy az épület eredeti funkciójának részben vagy egészben való fönntartása is csak a födém ideiglenes megerősítésével engedhető meg. A csökkent teherbírású régi födémek kicseréléséig az ideiglenes megerősítést hagyományos módszerekkel úgy hajtják végre, hogy a födémet gerendákkal vagy gerendákból képzett, általában két irányú tartóhálózattal gyámolítják, a gerendákat vagy azok hálózatát pedig szintenként függőleges dúcokkal támasztják alá. A függőleges dúcok által a megtámasztott födém alatti szintre továbbított terhek elosztása végett szükség lehet talpgerendák alkalmazására is. A fenti hagyományos megerősítési módszernek számos hátránya van. A legfontosabb ezek között az, hogy igen sok faanyag felhasználással jár. Egy nagyobb épület födémjeinek megerősítése nemegyszer egy „kisebb erdő” faanyagának ideiglenes beépítését kívánja meg. A faanyag ára azonban egyre nagyobb, és a beépítés után visszanyert gerendák és dúcok egy része ismételten már nem használható föl. Nem hagyható figyelmen kívül az a hátrány sem, hogy a födémeket gyámolító gerendák alátámasztó oszlopai a helyiségek hasznos teréből tekintélyes részt vesznek el. Még ennél is több zavart okozhatnak az oszlopok terheit szétosztó gerendák, melyek az épületen belüli közlekedést nagy mértékben akadályozzák, sőt nemegyszer szinte megbénítják. A találmány célja olyan eljárás és az eljárás megvalósítására alkalmas olyan szerkezet kifejlesztése, amely képes a hagyományos födémmegerősítések hátrányainak kiküszöbölésére, nem kíván nagy mennyiségű faanyagbeépítést,nem korlátozza az épület funkciójának ellátását, minimális mennyiséget vesz el a helyiségek hasznos területéből, főleg pedig nem kívánja meg az épület teljes magasságában végrehajtott aládúcolást. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a régi épületek elavult, illetve csökkent teherbírású födémjeinek megerősítésére olyan gyámolító tartószerkezetet lehet használni, amely nem az alatta lévő födémre továbbítja a terheket, hanem föl van függesztve az épület tetőterében elhelyezett valamilyen teherhordó tartószerkezetre, amely a terheket a falakon keresztül az épület alaptesteire továbbítja. A találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy a gyámolító tartó a végleges megerősítés vagy végleges födémcsere után könnyen szétszedhető, az épületből eltávolítható, és más helyütt maradéktalanul ismét fölhasználható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás épületek födémjeinek megerősítésére, főleg többszintű épületek esetében, — melynél a csökkent értékű régi födém teherbírását vele és/vagy az épület falaival kapcsolatba hozott kiegészítő építő elemek beépítésével fokozzuk, a régi födémet adott esetben valamely későbbi időpontban új födémmel helyettesítjük, a tevékenységet pedig két ütemben, előkészítő műveletek és tényleges megerősítési műveletek formájában hajtjuk végre — azon alapul, hogy még az előkészítő műveletek során az épület tetőterében emelő szerveket és velük kapcsolatban lévő legalább egy teherviselő tartószerkezetet helyezünk el, majd a tényleges megerősítési műveletek során a megerősítendő régi födém alatti padlószinten gyámolító tartószerkezetet szerelünk össze, a gyámolito tartószerkezetet a tetőtérben elhelyezett emelő szervek segítségével a régi födém alsó síkjáig emeljük, miáltal közte és a gyámolító tartó között erőátadó kapcsolatot hozunk létre, a gyár'-ilító tartót pedig adott esetben a régi födém végleges megerősítése, illetve annak új födémmel való kicserélése után szétszedjük, és az épületből eltávolítjuk. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a gyámolító tartószerkezetet a tetőtérben elhelyezett teherviselő tartószerkezettel kapcsolatban lévő emelő szervekhez csatlakozó kúszó rudak segítségével emeljük és sülylyesztjük. Rövidebb időre tervezett ideiglenes megerősítés esetén a tetőtérben elhelyezett teherviselő tartószerkezet, valamint a vele összeköttetésben lévő kúszó rudak meghagyásával az emelő szerveket eltávolítjuk, és célszerűen ugyanazon épület más traktusában vagy más épületben használjuk. Az emelő szervek eltávolítása előtt a kúszó rudakat helyzetükben rögzítjük. Hosszabb időre tervezett ideiglenes megerősítés esetén az emelő szerveken kívül a tetőtérben elhelyezett tartószerkezetet, valamint a vele összeköttetésben lévő kúszó rudakat is eltávolítjuk, a gyámolító tartót pedig pl. belőle konzolosan kinyújtható csatlakozó szerelvényekkel látjuk el, és ezek segítségével a gyámolító tartó és a falak között célszerűen csuklós kapcsolatokat hozunk létre. A gyámolító tartót szétszedése után ugyanazon épület ugyanazon traktusában lévő, ugyanazon épület más traktusában lévő vagy más épületben lévő régi födémek megerősítésére vagy más esetben szétszedésének mellőzésével az épület valamely régi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
