184384. lajstromszámú szabadalom • Aktív elemes szűrő elrendezés és eljárás szűrők és lineáris elemeket tartalmazó oszcillátorok indítására
184384 g kapcsa pedig a 15 jósági tényezőt beállító kapcsolóhoz csatlakozik. A két kiviteli alak abban különbözik egymástól, hogy a kajoacitiv ágat az egyiknél egy soros BC tag /2a. ábra/, a másiknál pedig egy kondenzátor /2b. ábra/ képezi. A T-tag értéke az aktiv szűrő jósági tényezőjét /sávszélességét és szelektivitását/ határozza meg. A 5. ábrán az 5 kapacitiv visszacsatoló impedanciát külön tüntettük fel, és láthatjuk, hogy ezt egy soros BC tag képezi. Amennyiben a 4 kapacitiv~visszacsatoló impedancia kondenzátorával ellenállás kapcsolódik sorosan, az 5 kapacitiv visszacsatoló impedancia soros ellenállása elhagyható. A 4-. ábra az 1. ábrán vázolt 6 csatolóelem egy lehetséges kivitelét mutatja, amely egy aszimmetrikus T-tagból áll. Ennek d és e kapcsai az 1 és 2 műveleti erősítőkhöz csatlakoznak, f kapcsa pedig a 11 frekvenciabeállitó kapcsoló kimenetéhez. Az 5» és 6. ábrákon a találmány szerinti vezérelt értékű ellenállás egy-egy kiviteli alakjának kapcsolását tüntettük fel, amely egyaránt használható két-"és nágypolusként, és belőle kialakítható a 11 frekvenciabeállitó kapcsoló, a 15 jósági tényezőt beállító kapcsolój és még a 2 műveleti erősítőt és az Bl, B2 ellenállásokat magában foglaló 16 egység is /l. ábra/. Mindkét kapcsolás tartalmaz egy-egy Bo.T.Bn ellenállásból felépített ellenállásláncot és egy 17 műveleti erősítőt, amelynek kimenete az utolsó Bn ellenállás szabad végével van összekötve és ez a pont képezi az áramkör y kapcsát. A másik x kapcsot az Bo ellenállás szabad vége képezi. Az ellenálláslánc minden osztáspontjához az 5. ábra szerinti esetben egy-egy térvezérlésű tranzisztor nyelő elektródja csatlakozik. A To...Tn-l tranzisztorok forrás elektródjai egymással össze vannak kötve és a 17 műveleti erősítő invertáló bemenetéhez csatlakoznak. A nem invertáló bemenet a testhez csatlakozik. A kapuelektródok külön-külön kivezetéseket képeznek és együttesen alkotják a frekvenciameghatározó fc bemeneteket. A 6. ábra az 5» ábrától csak annyiban különbözik, hogy itt a térvezérlésű tranzisztorok szerepét 18 analóg multiplexer tölti be, amely az f” bemenetekről érkező digitális kódnak megfelelő kimenetét köti össze a 17 műveleti erősítő invertáló bemenetével. A 18 analóg multiplexer lényegében úgy is megvalósítható, ha az 5. ábra szerinti kapcsolás n számú kapubemenetét egy digitális multiplexer n számú kimenetével kötjük össze, és olyan logikai szinteket választunk, .amelyek a térvezérlésű tranzisztorok nyitását biztosítják. Ekkor a digitális bemeneteket a multiplexer vezérlő bemenetel képezik. A két kapcsolásnak közös tulajdonsága, hogy az ellenálláslánc osztáspöntjai közül mindig csak a kiválasztott csatlakozik a 17 műveleti erősitő invertáló bemenetéhez, és ez az osztáspont virtuális földpontként fog viselkedni. Az x kapocs felől nézve ez azt jelenti, hogy az ellenállásláncnak csak a kiválasztott osztáspontig terjedő része jelent terhelést, és ekkora az onnan nézett eredő ellenállás is. Ha a kapcsolást az x és y - kapcsok közötti jelátvitel szempontjából? mint aktiv négypólust nézzük, akkor az átviteli függvény nagysaga függ a kiválasztott osztáspontnak a láncban felvett helyétől. A 7. ábrán a 8 szélességmodulátoros szintvezérlő egy pél-7
