184375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámia kisülési cső előállítására és kisülési cső fémgőzlámpákhoz

1 184 375 2 A 42 kisülési szakasz központi részének falvastagsága a 41 kisülési cső közepén előnyösen kisebb, mint a 43 végek falvastagsága, és így jó fényáteresztőképességet biztosít. A 43 végen az átmenő nyílások alakja úgy határozható meg, hogy megfeleljen a behelyezett és beforrasztott elektródák alakjának. A két 43 végen az átmenő nyílásoknak nem kell egyformának lenni. A12. ábra szerinti kiviteli alaknál a kerámia kisülési cső fénykibocsátó központi részének külső átmérője nagyobb, mint a végek külső átmérője, és a kisülési szakasz belső tere ellipszoid alakú, úgyhogy a kerámia kisülési cső javítja a fényhatásfokot, és a színhűséget, és jó ellenállóképességgel rendelkezik a hősokkal szemben, továbbá biztosítja a kisü­lési cső hosszú élettartamát. A 13. és 14. ábrákon látható 51 kisülési cső a találmány egy másik kiviteli alakját képviseli, ahol a kisülési cső pis­kótaalakú kibocsátó 52 kisülési szakasszal rendelkezik az 51 kisülési cső középső részén, ahol az 52 kisülési szakasz tartalmazza a fénykibocsátó anyagot, továbbá az 52 kisülési szakasz átellenes végein azzal egy darabban az elektródát tartó 53 végek vannak kialakítva. Az 52 kisülési szakasz D, külső átmérője a központi részen nagyobb, mint az 53 vé­gek Dj külső átmérője. Az 52 kisülési szakasz központi ré­szének belső keresztmetszete az 51 kisülési cső hossztenge­lyére merőlegesen ellipszisalakú, amely ellipszis c kisten­gellyel és d nagytengellyel rendelkezik, és a c:d arány 1:1,5—1:4. Az 53 végek keresztmetszete az említett hossz­­tengelyre merőlegesen köralakú. A kerámia 51 kisülési csővel rendelkező fémgőz lámpa gerjesztésekor, ha a fény kibocsátó 52 kisülési szakasz központi részének hőmérséklete túl magasra emelkedik, az 52 kisülési szakaszt alkotó kerámia hajlamossá válik arra, hogy kerámia reakcióba lépjen a fémgőzzel, ami­nek következtében csökken a fényhatásfok és a lámpa élettartama. A hőmérsékletemelkedés megakadályozásá­ra és a fénynek a kisülési cső belsejében történő abszorp­ciójának csökkentésére az 52 kisülési szakasz központi részének Di külső átmérője nagyobb, mint az elektróda­tartó 53 végek D2 külső átmérője, és a kerámia kisülési cső központi részének belső keresztmetszete a hosszten­gelyre merőleges ellipszisalakú. Egy körkeresztmetszet­tel összehasonlítva az említett elliptikus keresztmetszet csökkenti a kibocsátott fényabszorpciót a kisülési csőben lévő fémgőzionokon, mielőtt azok áthatolnának a cső fa­lán, úgyhogy növekszik a fényhatásfok. Az elliptikus ke­resztmetszet következtében különbözőek a távolságok a kisülési ív és a cső fala között, az iránytól függően, így a nagytengely és a kistengely irányától függően, úgyhogy amikor a kisülési cső irányítottan bocsátja ki a fényt, mint például egy reflektorlámpa esetén, az elliptikus ke­resztmetszet nagytengelye úgy irányítható, hogy egybe­essen azzal az iránnyal, amelyben valószínűleg magas hőmérséklet lép fel, és a kisülési cső falterhelése javítha­tó és ezáltal növekszik a fényhatásfok. Általában az elliptikus belső keresztmetszet mérete a ke­rámia kisülési cső központi részén a fémgőz lámpa adott specifikációjának figyelembevételével határozható meg, így például a kibocsátott fényáram és a beforrasztott fény ki­bocsátó anyag figyelembevételével. Azonban a fényhatás­fok és az élettartam növelése érdekében előnyös, ha az em­lített c:d arány 1:1,5—1:4 tartományban van. Ha a d nagy­tengely aránya a c kistengelyhez kisebb, mint a c:d = 1:1,5 arány, a fel hőmérséklete a kisülési cső központi részén igen magas lehet, és a gőzben fellépő fényabszorpció a kisülési cső belsejében szintén növekszik, és ezért a fényhatásfok kívánt javulására nem lehet számítani. Másrészt ha a d nagytengely aránya a c kistengelyhez nagyobb, mint 1:1, ne­héz ilyen méretű alumíniumkerámiát készíteni, és a belső feszültség maradhat az áttetsző alumíniumkerámiában az égetés után, ami a kisülési cső töréséhez vezethet a lámpa használata folyamán. Az 53 vég belső felületének körkeresztmetszete előnyös, mert abban az esetben, amikor az51 kisülési cső integráltan kialakított kisülési szakasszal és végekkel rendelkezik (13. ábra), gazdaságos kerek rúdalakú vagy csőalakú elektró­dák alkalmazása, és a köralakú átmenő nyílások az 53 vé­gekben alkalmasak ezen elektródák befogadására. Ezenkí­vül, ha az elektródák tartására és beforrasztására 54 kerá­mia sapkákat alkalmazunk, amelyek lezárják az 51 kisülési cső átellenes végeit (14. ábra), köralakú 54 kerámia sapká­kat könnyű előállítani, és a köralakú 54 kerámia sapkákon egyenletes a hőeloszlás is. Az 52 kisülési szakasszal egy darabban kialakított 53 vé­gek hosszát úgy határozzuk meg, hogy légmentesen be le­hessen forrasztani a behelyezett elektródákat, és a ráhelye­zett 54 kerámia sapkákat. A fénykibocsátó anyagot tartalmazó 51 kisülési cső köz­ponti részének falvastagsága előnyösen kisebb, mint az 53 végek falvastagsága, miáltal jó fényáteresztés biztosítható. Az 53 végeken kialakított átmenő nyílások alakja úgy vál­toztatható, hogy megfeleljen a belehelyezett és beforrasz­tott elektródák kialakításának. A két 53 végen elhelyezke­dő átmenő furatoknak nem kell egyformának lenniük. Az 13—15. ábrák szerinti kiviteli alaknál a fénykibocsátó központi rész külső átmérője nagyobb, mint a végek külső átmérője, és a kerámia kisülési cső központi részének belső keresztmetszete ellipszisalakú, úgyhogy a kerámia kisülési cső javítja a nagynyomású fémgőz lámpa fényhatásfokát, és biztosítja a kisülési cső hosszú élettartamát. A 16. ábrán a találmány egy másik kiviteli alakját képvi­selő, áttetsző kerámia 61 kisülési cső látható, amely a kö­zépső részen a 62 kisülési szakasszal rendelkezik, amely a beforrasztott fénykibocsátó anyagot tartalmazza, továbbá a 62 kisülési szakasz átellenes végein vele egy darabban kia­lakítva az elektródákat tartó 63a és 63b végek helyezkednek el. A 62 kisülési szakasz Di külső átmérője a központi ré­szen nagyobb, mint a 63a és 63b végek D2 külső átmérője. A 62 kisülési szakasz egyik végének görbült belső felülete, amely a 63a véggel szomszédos, r, sugarú, míg a62 kisülési szakasz másik végének görbült belső felülete, amely a 63b véggel szomszédos r2 sugarú, és az r, és r2 sugarak aránya 1:1,5—1:2. Általában a 62 kisülési szakasz belső felületének átelle­nes végein az r, és r2 sugarakat úgy határozhatjuk meg, hogy figyelembe vesszük a fémgőz kisülési lámpa specifi­kációját, így a kibocsátott fényáramot és a fénykibocsátó anyagot. Azonban a kisülési lámpa fényhatásfokának és színhűségének növeléséhez, a hosszú élettartam biztosítá­sához és a hősokkal szembeni ellenállóképesség növelésé­hez az Ti : r2 aránynak előnyösen az 1:1,5—1:2 tartományban kell lennie. Ha az arány nagyobb, mint 1:1,5, elvész a leghidegebb hely hőmérsékletszabályozó funkciója, csök­ken a fényhatások és a színhűség, és megrövidül a kisülési lámpa élettartama. Másrészt ha az r, :r2 arány kisebb, mint 1:2, az átellenes elektródatartó végek közötti hőmérséklet­különbség túlságosan naggyá válik, és a fényhatásfok csökken. A 61 kisülési cső központi részének felvastagsága elő­nyösen kisebb, mint a 63a és 63b végek felvastagsága, ami jó fényáteresztést biztosít. Az átmenőnyílások alakja a 63a, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom