184375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámia kisülési cső előállítására és kisülési cső fémgőzlámpákhoz

1 184 375 2 szerves anyag. A lágyítószer szerves anyaga előégetéssel le­bontható vagy szublimálható. A keverék ezenkívül tartal­mazhat egy megfelelő szinterező segédanyagot és egy keve­rési segédanyagot, például vizet. A keverék összetevőit úgy kell adagolni, hogy megfelelő keverési arányt kapjunk, majd az összetevőket nedves úton alaposan össze kell ke­verni, és gyúrni vagy szárítani, hogy a megfelelő képlé­­kenységű öntőanyagot kapjuk. Afinomalumíniumoxid részecskékésa szinterező segéd­anyag megegyezhet az ismert megoldásoknál használtak­kal, és például a-alumíniumoxíd, -^alumíniumoxid, mag­­néziumvegyület, és ritka földfémek vegyületei lehetnek, de egyidejűleg figyelembe kell venni olyan tényezőket is, mint a szükséges fényáteresztő képesség, a kiégetési viszonyok, és a megkívánt mechanikai tulajdonságok. A találmány szerinti előnyösen alkalmazható nemter­­moplasztikus szerves anyag például polivinilalkohol vagy metilcellulóz lehet. A nemtermoplasztikus anyag fajtáját és mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy megfelelő kép­­lékenységű öntőanyagot kapjunk, és egyidejűleg figyelem­be kell venni a végtermék kiképzését és méretét. így nincs semmilyen speciális korlátozás a nemtermoplasztikus szerves anyaggal szemben. Bár termoplasztikus szerves anyag, például polipropilén vagy polietilén is alkalmazható a lágyítószer részeként, azért hogy a termék a szerves anyag eltávolítása céljából al­kalmazott előhevítés folyamán, az újralágyulás következté­ben ne deformálódjon, a lágyítószer fő komponenseinek nemtermoplasztikus szerves anyagoknak kell lenniük. A keverési segédanyagot, amely a keverendő komponen­sek alapos megnedvesítéséhez szükséges és oldószerként működik, a szárítás és égetés folyamán el kell távolítani .Ál­talában vizet használunk keverési segédanyagként, de más oldószer is alkalmazható a végtermék kiképzésétől függően. Egy légtelenítő keverőgép előnyösen használható az em­lített komponensek összekeverésére és a kellő képlékeny­­ségű öntőanyag előállítására, mivel a levegő eltávolítása az öntőanyagból a légtelenítő keveréssel hatékony eszköz a kí­vánt képlékenység elérésére. Egy csőalakú 5 nyersdarabot (2. ábra) alakítunk ki az ön­tőanyagból egy öntőgép vagy nedves prés alkalmazásával. Előnyösen a csőalakú nyersdarab belső átmérője olyan, hogy égetéskor a megfelelő belső átmérő ugyanakkora, vagy kissé nagyobb, mint a kisülési lámpa elektródájának átmérője, amelyre a kerámia kisülési csövet szerelik. A 2. ábrán látható, hogy a csőalakú 5 nyersdarab a 6 öntő­formában van elhelyezve, amely egy orsóalakú 7 üreggel rendelkezik. A 7 üreget a 6 öntőforma orsóalakú belső felü­lete határozza meg. Egy fel nem tüntetett nyomást előállító forrással kapcsolatban álló 8 csatlakozó a 6 öntőforma egyik végéhez kapcsolódik, úgyhogy folyadéknyomás al­kalmazható ezen a végen keresztül a csőalakú 5 nyersdarab belső felületén. A 9 záródarab a 6 öntőforma másik végén van elhelyezve, és lezárja a csőalakú 5 nyersdarab nyílását. Amikor a folyadéknyomást alkalmazzuk, a csőalakú 5 nyersdarab belső felületén az 5 nyersdarab középső része a két átellenes vég között jobban kitágul, mint a két végré­szen, miáltal egy olyan kiformált 10 testet kapunk, amelyet a 2. ábrán pont-vonal mutat. A nyomásforrásból történő nyomás alkalmazásának megszüntetése után a nyomást be­vezető 8 csatlakozót és a 9 záródarabot eltávolítjuk a 6 öntő­formáról, és a kiformált 10 testet kivesszük a 6 öntő­formából. A kiformált 10 test eltávolításának megkönnyítésére a 6 öntőforma a 6a és 6b félrészekből áll, amelyek a 6 öntőfor­mát lényegében egy ennek hossztengelyére merőleges, a középponton átmenő síkkal osztják fel. Á 6a és 6b félrészek a 11 illesztési felület mentén érintkeznek (2. ábra). A 6a és 6b félrészek úgy vannak kialakítva, hogy a lehető legkeve­sebb sorja képződjön a 10 test külső felületén és könnyen el lehessen távolítani a 10 testet a formából. Bár a 2. ábra szerinti 6 öntőforma csak egy 7 üreggel ren­delkezik, lehetséges kettő vagy több 7 üreg kialakítása is a 6 öntőformában. Például a 3. ábra egy olyan 6 öntőformát mutat, amelyben egy sorban három 7a, 7b és 7c üreg van kialakítva. A 3. ábra szerinti 6 öntőformában három 10 test alakítható ki, amelyek összeköttetésben vannak egymás­sal, és ezeket közvetlenül a 6 öntőformából való eltávolítás után szét lehet választani, vagy csak a kiégetés után a későb­biekben leírt módon. A 6 öntőforma 7 üregének orsóalakjá­val kapcsolatban az a követelmény, hogy biztosítsa a kerá­mia kisülési cső kívánt végleges alakját, amely a kisülési lámpa számára a megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik, és lehetővé teszi a kiformált test eltávolítását. így a 7 üreg orsóalakja sokféleképpen változtatható. A csőalakú nyersdarab kifuvására pneumatikus nyomás vagy olajnyomás használható. A nyomáshordozó közeg nem okozhat korróziót a csőalakú 5 nyersdarabban. Ha mé­gis fennáll a korrózió veszélye, egy vékony ellenálló réte­get, például gumifilmet lehet elhelyezni az 5 nyersdarab belső felületén, amely a folyadékkal érintkezik. Az így kialakított 10 test előmelegíthető, például a lágyí­tószer eltávolítására, amely lágyítószert az öntőanyaghoz adagoltuk, hogy lehetővé tegyük a csőalakú 5 nyersdarab kiformálását. Azonban az előmelegítés nem lényeges a ta­lálmány szempontjából. Az előmelegítési feltételeket a fel­használt lágy ítószer típusától és a végte rmék méretétől füg­gően lehet meghatározni. Az előmelegítés javasolt hőmér­séklete legfeljebb 1200 °C, mivel ez a hőmérséklet nem rontja a 10 testben lévő részecskék aktivitását. Ezután magas hőmérsékleten végrehajtjuk a 10 test végső kiégetését, mégpedig vagy közvetlenül a 6 öntőformából való eltávolítás után, vagy az említett előmelegítés után, és ezzel előállítjuk a 4. vagy 5. ábrán látható kerámia 12 kisü­lési csövet. À kiégetés hőmérséklete, időtartama és az at­moszférája a kiinduló keverék kémiai összetételétől, a vég­termék méretétől, a kívánt fényátbocsátási tényezőtől, és a mechanikai tulajdonságoktól függően állapítható meg. A 4. és 5. ábrán látható kerámia 12 kisülési cső az egy­mással átellenes 13 és 14 végekkel rendelkezik, amelyeken megfelelő méretű nyílások vannak a fémgőz kisülési lámpa elektródái számára. A 15 kisülési szakasz a 12 kisülési cső közepén egy darabban van kialakítva a 13 és 14 végekkel, anélkül, hogy bármilyen nemfolytonos csatlakozás lenne közöttük. A15 kisülési szakaszban fénykibocsátó anyag he­lyezkedik el, amely a lámpa bekapcsolásakor világítani kezd. A 15 kisülési szakasz valamint a 13 és 14 végek integ­rált kialakítása minimumra csökkenti a forrasztási helyek számát. Mivel a találmány szerinti eljárás teljesen kiküszö­böli a 12 kisülési cső belső felületének szennyeződését, ki­váló fényáteresztési tényezőt biztosít. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 15 kisülési szakasz hengeres alakú, amelynek külső átmérője nagyobb, mint a 13 és 14 végek átmérője. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál a 15 kisülési szakasz enyhén ívelt oldalfallal rendelkezik, és maximális külsőátmérője nagyobb, minta 13 és 14 végek külső átmérője. A találmány szerinti kerámia 12 kisülési 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom