184356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 16-amino-prosztaglandin-származékok előállítására
1 184 356 2-cisz, 13-transz-18, 19, 20-trinor-prosztadíénsavat (A izomer), (S)-tirozinból 9a, 11a, 15(£)-trihidroxi-16(S)-amino-17-p-hidroxifenil-5-cisz, 13-transz-18,19,20-trinor-prosztadiénsavat (A izomer), (S)-p-metoxifenilalaninból 9a, 11a, 15(£)-trihidroxi-16(S)-amino-17-p-metoxi-fenil-5- -cisz, 13-transz-18, 19, 20-trinor-prosztadiénsavat (A izomer) , illetve a fenti vegyületek rövidszénláncú alkilészterét állítottuk elő. Az egyes 9a, 11a, 15(£)-trihidroxi-16-amino-17-fenil-5-cisz, 13-transz-18,19,20-trinor-prosztadiénsav származékok tulajdonságait a PGF2„ biológiai hatásainak jellemzésére használt tesztekkel megvizsgálva kitűnt, hogy azok a gyógyászati felhasználás szempontjából több előnnyel rendelkeznek a PGF2a-hoz képest. Az utóbbinak és ismert származékainak gyógyászati felhasználása már évtizedes múltra tekint vissza a szülészeti gyakorlatban. Néhány éve az állattenyésztésben is alkalmazzák a PGF2„-t és egyes ismert származékait ösztrusz-szinkronizálásra. E szaporodásbiológiai hatások farmakológiai tesztelésére a terhesség megszakításának vizsgálata nyújt lehetőséget különböző kísérleti állatoknál. Az egyik módszer szerint [M. J.K. Harper és R.C. Skarnes: Advances in Biosciences 9, 789 (1973)] a terhesség 3. trimesterében levő egereknek a terhesség 16. vagy 17. napján szubkután beadjuk a vizsgált vegyületet és mérjük a 48 óra alatt bekövetkező vetélések számát, majd a méh kivétele után a benne levő élő és halott fetuszokat és placenta hegeket. A másik módszer a terhesség korai szakaszára kifejtett hatásról nyújt felvilágosítást: itt aranyhörcsögöket a terhesség 4., 5. és 6. napján kezelünk a vegyülettel szubkután és a 8. napon végzett autopszia alkalmából megvizsgáljuk a méhben levő embrionális implantátumok számát és az ováriumok állapotát [N.S. Crossley: Prostaglandins 10, 5 (1975)]. Hasonló céllal kezelünk patkányokat a terhességük 4., 5., 6. és 7. napján, majd a 9. napon megölve őket a méh megfigyelésével állapítjuk meg a terhesség megszakadását [W. Skuballa és munkatársai: J. Med. Chem. 27, 443 (1978)]. E módszerek alkalmazásával 5—5 állatból álló csoportoknál kimértük a dózis-hatás összefüggést a PGF2a-nál, ennek metilészterénél, valamint a találmány szerinti I általános képletű vegyületeknél. A következő táblázatban a 9a, 11a, 15(£)-trihidroxi-16(S)-amino-17-fenil-5-cisz, 13-transz-18, 19, 20-trinorprosztadiénsav metilészter (A izomer) példáján bemutatjuk a terhes egerek kezelésénél kapott eredményeket. Vegyület approx. ED50 mg/testsúly kg pgf2„ 16 PGF2a-metilészter 10 9a,lla,15(£)-trihidroxi-16(S)-amino-17-fenil-5-cisz, 13-transz-18,19,20-trinorprosztadién-sav-metilészter (A izomer) 1,2 A táblázatból látható, hogy a dózis-hatás összefüggési adatokból interpolálással nyert megközelítő EDS0 (az állatok 50%-ánál a terhesség megszakítását eredményező dózis/érték alapján az új vegyület a PGF2a-nál 13-szor, a PGF2„-metilésztemél pedig 8-szor hatásosabb. Ugyancsak hatékonyság növekedés volt megfigyelhető a terhesség 1. trimesterében levő állatok kezelése esetén. Vegyület approx. EDS0 (/ig/testsúly kg) aranyhörcsög patkány pgf2„ 9a,lla,15(£)-trihidroxi-16(S)amino-17-fenil-5-cisz,13-transz-18,19,20-trinor-prosztadién-sav-metilészter 25 1000 (A izomer) 0,5 100 Különös figyelmet érdemel az aranyhörcsögnél mutatkozó 50-szeres hatékonyság növekedés a PGF2„-hoz viszonyítva ; ez a teszt ugyanis alkalmas a korai, luteolitikus hatáson alapuló terhesség megszakítás érzékeny kimutatására. Vizsgálataink szerint a 9a, 11a, 15(£)-trihidroxi-16-amino-17-fenil-5-cisz, 13-transz-18, 19, 20-trinor-prosztadiénsav származékok, a természetes prosztaglandinokkal ellentétben , nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a kísérleti állatok bélműködésére. így, míg a PGF2„ 10 mg/kg dózisban, a PGF2a-metilészter pedig 3 mg/kg dózisban a terhes egereknél 50% feletti diarrhoea incidenciát eredményezett, addig pl. a 9a, 11a, 15(£)-trihidroxi-16(S)-amino-17-fenil-5-cisz, 13-transz-18, 19, 20-trinor-prosztadiénsav-metilészter (A izomer) 3 mg/kg dózisban — tehát az 50%-os abortiv hatás dózisának 2,5-szörösében — sem okozott diarrhoeát. Az in vivo vizsgálatok eredményeivel analóg összefüggések jelentkeztek az izolált szervi vizsgálatokban. Oxigénnel átáramoltatott élettani tápoldatban felfüggesztett simaizom-szervek izotóniás kontrakcióit vizsgálva ugyanis kitűnt, hogy az egér, patkány és tengerimalac vékonybele (ileum), továbbá az utóbbi hörgő- és méhizomzata viszonylag érzéketlen az új származékokra. Ezzel összhangban egér, aranyhörcsög vagy patkány méh kontrakciójának kiváltásához szükséges minimális hatóanyag koncentráció is 1—2 nagyságrenddel nagyobb mint PGF2„ esetén. Következésképpen e vegyületeknek a terhesség megszakításban jelentkező kiugró hatásosságában — ellentétben a PGF2a-val — a simaizomra gyakorolt közvetlen hatás kevésbé jut szerephez. Az új származékok kitűnő biológiai hatékonyságában szerepet játszik a metabolikus stabilitás is: a tüdőből izolált prosztaglandin-15-hidroxi-dehidrogenáz, mely ismerten a természetes prosztaglandinok legaktívabb lebontó (inaktíváló) enzimje, méréseink szerint nem oxidálja a 16-amino-17-fenil-18,19,20-trinor-prosztaglandin származékokat, ugyanakkor ezek nem is gátoljak a PGF2a enzimes oxidációját [vizsgálati rendszer: P. Tolnay és munkatársai: ActaBiochim. Biophys. Acad. Sei. Hung. 14, 67 (1979)]. A találmány szerinti 9a, 11a, 15(£)-trihidroxi-16-amino-17-fenil-5-cisz, 13-transz-18, 19, 20-trinor-prosztadiénsav származékok a gyógyszerkészítésben szokásos módon gyógyszerkészítményekké alakíthatók. (Különösen előnyös injekciós gyógyszerformát kialakítani.) Ezen gyógy5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
