184355. lajstromszámú szabadalom • Vágányépítőgép vibrációs tömékelő szerszámokkal

1 184 355 2 A találmány tárgya mozgó vágányépítő gép a zúzottkő tö­mítésére a vágány talpfái alatt, a gépkereten hajtás segítsé­gével magassági irányban állíthatóan elhelyezett legalább egy tömékelő aggregáttal, amelynek egy szerszámtartón párosával elhelyezett, egymáshoz képest elállítható és a talpfák hosszanti oldalán a sín jobb vagy bal oldaláról a zú­­zottkőágyba bemeríthető tömékelő szerszámai és azok állí­tásához és vibrálásához hajtásai vannak. Ilyen fajtájú vágányépítő gépek sokféle kivitelben ismer­tek, amelyek ugyan különböznek egymástól a tömékelő szerszámok kialakításában és azok hajtásában, de ame­lyeknek elve—ami az állító és vibrációs mozgások közvet­len szuperponálását, aminek eredményeképpen a töméke­lő szerszámok állítási forgástengelyük körüli eredő mozgá­sa létrejön, illetve — azonos. Ilyen rendszerű gépek a gya­korlatban jól beváltak. Ilyen rendszerű gépet ismertet a 294 893 sz. osztrák szabadalmi leírás. Az 1 242 664 sz. NSZK szabadalmi leírás vágánytömé­­kelő gépet ismertet, amelynek tömékelő szerszámai hajtá­sok segítségével oldalra kifordíthatóan vannak kialakítva, hogy szükség esetén a tömékelőszerszámok munkaterüle­tét a vágánytengelyre keresztirányban változtatni, illetve a tömékelőszerszámok munkaszélességét növelni lehessen. A199 216 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint ismeretes továbbá, hogy a tömékelő szerszámok vibrációs és állító mozgásából összetevődő zárómozgásához egy, a talpfa felé irányuló, járulékos rázó-mozgás adódjék hozzá, amely a tömékelő szerszámok tömékelő lapjának mozgáspályájára merőleges. Ennek az elrendezésnek a célja is a tömékelőla­­pok hatókörének növelése. Ennek az ismert szerkezetnek a hátránya, hogy az állító és vibrációs hajtásokkal összekö­tött tömékelő szerszámok a járulékos rázómozgás létreho­zása céljából egyenként a vágány tengelyére keresztirányú orsókon vannak ágyazva, és az orsók hajtásokkal vannak összekötve. Az orsók egyrészt a vibrációs hajtás lengései­nek közvetlenül vannak kitéve, másrészt az ide-oda rázó­mozgás létrehozásához az orsókon ágyazott tömékelő szer­számok hajtásainak irányát állandóan meg kell fordítani. A 210 914 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint ismeretes olyan vágánytömékelő gép, amelynél az egész szerszámtar­tó a rajta elhelyezett tömékelő szerszámokkal együtt, egy magasságban állítható vezetőrésze, egy különösen függő­leges lengőtengely körül van ágyazva és a vezetőrésszel vib­rációs hajtás útján van összekötve. A szerszámtartón elhe­lyezett tömékelő szerszám tömékelőlapjai a zúzottkőben körívpályán ide-oda lengő mozgást végeznek a szerszám­­tartó forgástengelye körül. Mivel a körívalakú pálya sugara kb. a talpfaosztás felével egyenlő és így viszonylag kicsi, kb. 30 cm, a szerszámtartót egy viszonylag nagy szögben kell ide-oda forgatni, hogy a tömékelőlapok lengősampli­­tudója kielégítő legyen. A tömékelő szerszámokkal ellátott szerszámtartó és a hajtások nagy tömegére való tekintettel a szerszámtartó lengésekor jelentős tömegerők lépnek fel, amelyek a szerszámtartó csapágyát és vezetőrészén keresz­tül a gép keretét is erősen igénybe veszik. Ezért ezt az is­mert szerkezetet két vagy több talpfát tömékelő gépek ese­tében semmiképpen sem lehet alkalmazni, mivel a vágány hosszirányában egymástól távolságban elhelyezkedő tömé­kelő szerszámok tömékelőlapjai számára—a szerszámtar­tó forgástengelyétől való mindenkori távolságuknak meg­felelően — különböző mozgáspályák és lengés-amplitúdók adódnak, azonkívül a lengések által okozott tömegerők a nagy súlyra való tekintettel ilyen két vagy több talpfát tömé­kelő aggregátoknál nem lennének irányíthatók. A találmány feldata, hogy a bevezetőben ismertetett faj­tájú olyan vágányépítő gépet hozzon létre, amely a külön­böző, sokszorosan bevált tömékelő szerszám fajták, elhe­lyezések és hajtások megtartása mellett a sínek és talpfák k eresztezési tartományában, a talpfák alatt, azúzottkőjobb tömörítését biztosítja és ugyanakkor az alátömékelt vágány helyzetét stabilizálja. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az egymáshoz képest állítható tömékelő szerszámok tartórész útján vannak összekötve, amely a gép hosszirá­nyában futó tengelyen forgathatóan van ágyazva és minde­gyik tömékelő szerszám állásban a tengelyre, illetve a gép hossztengelyére merőleges síkban ide-oda rázómozgás lé­tesítése céljából a vibrációs hajtással össze van kötve. A találmány meglepően egyszerű módon, először teszi lehetővé, hogy közel homogén, kompakt talpúi felfekvése­ket hozzunk létre a zúzottkövek lehető legtömörebb ágya­zása mellett a hordozórész tengelye körül a függőleges sík­­fc an oldalirányban ide-oda lengő tömékelő szerszámok sta­bilizáló hatásának eredményeként. Ez a stabilizáló hatás a záltal jön létre, hogy a tömékelő szerszámok tömékelőlap­­jának hatókörében elhelyezett zúzottkövet a mozgatás so­rán az alátömékelendő talpfa felé való tolómozgáson kívül az eddig szokásos vibrációs mozgás helyett egy keresztirá­nyú lengő, illetve rázó-mozgásnak tesszük ki, amely az ol­dalirányban szomszédos zúzottkőre is erősebb mértékben adódik át és a zúzottkövet egy nagyobb tartományban moz­­gásba hozza, míg az egyes zúzottkövek egymáshoz képest jobban rendeződnek, azaz maguktól a lehető legtömörebb helyzetet veszik fel. A párosával együttműködő tömékelő szerszámok egymással ellentétes, a közöttük fekvő talpfa fiié irányuló állító erőinek hatására a helyzetében rendezett zúzottkő nagy szilárdásgú zúzottkőtestté tömörödik, amely a vonatforgalom dinamikai terhelésével szemben nagymértékben ellenállóképes. Ezenfelül azáltal, hogy a tömékelő szerszámok a gép hossztengelyébe eső tengely körül oldalirányú vibrációt végeznek, nemcsak a tömékelő szerszámok munkaszéles­sége nő — ami különösen váltók és kereszteződések alátö­­nékelésénél igen előnyös — hanem a tömékelőcsákánynak a zúzottkőbe való behatolásakor az ellenállás is jelentősen c sokkén, mivel a vibrációs mozgás lényegében a tömékelő­lapok legkisebb keresztmetszetének irányában történik. Ebből adódik, hogy a vibrációs hajtásnak is viszonylag kis teljesítmény-szükséglete van. Továbbá az általában a vá­gány alátömékelése után fellépő viszonylag nagy kezdeti fektetések is az újra üzembehelyezés után csökkennek. A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy az állító és vibrációs hajtások egymástól függetlenül vannak elhelyezve, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy a hajtásokat szabadon alakítsuk ki, másrészt kiküszöböli az állító hajtá­­sok bármilyen lengő igénybevételét. A találmány egy előnyös kivitele szerint a sín egyik olda­lán elhelyezett, egymáshoz képest állítható tömékelő szer­számok közösen egy tartórészen vannak ágyazva. A sín egyik oldalán behatoló tömékelő szerszámok és azok tartó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom