184350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés emberi szem optikai törőközegeiben kialakult homályosodást okozó elváltozások vizsgálatára
1 3 84 350 2 terjedésű, célszerűen megfelelő méretű izzószállal ellátott izzólámpa. A 13 tárgyat a 24 tárgyfényforrás világítja meg. Ez olyan kivitelű, hogy a 13 tárgyat egyenletesen világítja meg, I' intenzitása pedig folyamatosan szabályozható és úgy van elhelyezve, hogy a fénye közvetlenül ne jusson a vizsgált 11 szembe. A 12 háttér- és tárgyfényforrások fényének spcktrális eloszlása előnyös kivitelben nagymértékben független az. I, l' intenzitástól. A 12 háttérfényforrás 1 intenzitása fokozatosan vagy folyamatosan, míg a 24 tárgyfényforrás l' intenzitása célszerűen folyamatosan változtatható. Az intenzitás változtatása szürke ékkel vagy egyéb módon, például az áramkörbe iktatott fokozatkapcsolóval vagy potenciométerrel történhet. A 12 háttér-, illetve 24 tárgyfényforrások I és T intenzitását a 25-, illetve a 26 fényintenzitás érzékelő szervek határozzák meg. A 12 háttér- és 24 tárgyfényforrások opcionálisan kellőképpen keskeny hullámhossztartományban áteresztő színszűrőkkel vannak ellátva, amelyek alkalmas eszközzel válthatók a kívánt fényhullámhossz beállítására. Ez esetben a 25 és 26 fényintenzitás érzékelő szervek a spektrális érzékenységeloszlásuknak megfelelően vannak kalibrálva. A 25 és a 26 fényintenzitás érzékelő szervek úgy vannak kiképezve, hogy a 25 fényintenzitás érzékelő szerv csak a 24 tárgyfényforrás, a 26 fényintenzitás érzékelő szerv pedig csak a 12 háttérfényforrás I, ill. T intenzitását határozza meg. A 12 háttér- és a 24 tárgy fényforrás, valamint a 25, 26 fényintenzitás érzékelő szervek a 17 szabályozó-mérő-kiértékelő egységgel vannak összekötve. A mérést, illetve az észlelést zavaró fény-reflexiók kiküszöbölése céljából a 16 optikai észlelő egység fényzáró burkolattal van körülvéve, melynek belső felülete, továbbá az egység összes belső alkatrésze értelemszerűen matt optikai fekete festékkel van bevonva. A 17 szabályozó-mérŐ-kiértékelő egység a makroszkopikus hatáskeresztmetszetre jellemző log I'/I = log l'-log I mennyiség meghatározására a 25, illetve 26 fényintenzitás érzékelő szervek kimenetére csatlakozó logaritmikus karakterisztikájú LEI, illetve LE2 átalakítókat, az ezek kimenetére kapcsolt K keverő egységet és az ennek kimenetével összekötött M mérőmegjelenítő egységet (4. ábra) tartalmazza. A logaritmikus karakterisztikájú LEI, LE2 átalakítók célszerűen azonos felépítésűek. Ezek egyik lehetséges kiviteli alakját az 5. ábra ismerteti, ahol a 25 fényintenzitás érzékelő szerv fotodiódával van megvalósítva, a logaritmikus karakterisztika megvalósítását pedig az El műveleti erősítő visszacsatoló hálózatában elhelyezett TI tranzisztor szolgálja. A fotodióda az El műveleti erősítő negált bemenetére csatlakozik. A logaritmikus karakterisztikájú El átalakító hőmérséklet stabilizálásáia a 6. ábra mutat példát. A TI tranzisztor bázis-emitter átmenet nyitófeszültségének hőfokfüggését a T2 tranzisztor bázis-emitter átmenet-feszültségének hőfokfüggése kompenzálja. Ennél a kiviteli alaknál az El műveleti erősítő tehát a TI és T2 tranzisztorokból álló hőkompenzált tranzisztorpárral van negatívan visszacsatolva. A K keverő egység és az M mérő-megjelenítő egység kialakításának egyik lehetséges változatát a 7. ábra szemlélteti. A K keverő egységben a keverést, illetve különbscgképzést a megfelelően megválasztott erősítésű visszacsatolt E2 műveleti erősítő, az M mérő-megjelenítő egységet pedig a kimenetén levő digitális vagy analóg feszültségmérő valósítja meg. Az eljárás illusztrálására a 8. ábrán bemutatunk egy diagramot, amely hátsókérgi, centrális helyzetű szürkehályog progiessíóját (az In -y mennyiség változását az idő függvényében) mutatja egy vizsgált személy egyik izemében (ffi, 47 éves a műtétek időpontjában), a fent ismertetett eljárással mérve. Egy egészséges kontroli-személy (ffi, 46 éves) esetében mért átlag-érték mindvégig állandó volt. A 9. és 10. ábrán a fent ismertetett eljárással mért karakterisztikák láthatók, ugyanannál a személynél, illetve a 10. ábrán egy kontroli-személynél is. A 10. áb-I' rán a közvetlenül mért adatok diagramja (inl—In—), látható, a 9. ábrán pedig a mért értékekből a (2) egyenlet alapján meghatározott relatív opacitás diagramja van feltüntetve 'a háttérfény- I intenzitás logaritmusának függvényében. Ez utóbbi világosan mutatja, hogy a szemlencsében kialakult szürkehályog centrális helyzetű, a középpont felé erősen vastagodó képződmény volt. A mért, illetve számított pontokhoz illesztett kihúzott vonalak a 8—10. ábrákon csupán az átlagos menet szemléltetését szolgálják. 1 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás emberi szem optikai törőközegeiben kialakult homályosodást okozó elváltozások vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy előre rögzített helyzetű és ismert intenzitású háttérfény mellett meghatározzuk egy rögzített helyzetű, méretű és alakzatú, a vizsgálandó szem retinájára leképezett tárgynak, mint fényforrásnak azt a minimális intenzitását,amelynél a tárgy a vizsgált szemmel még felismerhető, majd képezzük a tárgyfény és a háttérfény intenzitásának a vizsgált szem elhomályosodását jellemző hányadosát. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálatot több különböző intenzitású háttérfény alkalmazásával megismételjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálatot a tárgyfény és a háttérfény több, célszerűen keskeny-hullámhosszú tartományaiban megismételjük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vizsgálatot úgy végezzük, hogy a tárgyfény és a háttérfény hullámhossza különböző. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tárgyfény és a háttérfény intenzitása hányadosának logaritmusát képezzük. 6. Berendezés az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására emberi szem optikai törőközegeiben kialakult homályosodást okozó elváltozások vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy egy betekintő nyílással (18) ellátott optikai észlelő egységben (16) a betekintő nyílástól éleslátás távolságában (L13) tárgy (13) van elhelyezve, amely változtatható intenzitású tárgyfényforrással (24) rendelkezik, a tárgyfényforrás (24) fényintenzitás érzékelő szervvel (25) van ellátva, a tárgy (13) mögött háttérfényforrás (12) van elhelyezve, továbbá' a háttérfényforrás (12), a tárgyfényforrás (24) és a fényintenzitás érzékelő szerv (25) egy szabályozó-mérő-kiértékelő egységgel (17) van összekötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
