184345. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szálas terményekből kazal készítéséhez

1 184 345 2 A találmány tárgya olyan szerkezet, amely szálas ter­ményekből, például szénából, lucernából kazal készíté­sére használható. A találmány szerinti szerkezet tulaj­donképpen sablonszerű héjszerkezet, amely mozgatható, és amelynek a kazal készítése közbeni mozgatás irányá­ban értelmezett hátsó része nyitott, vagy nyitható elem­mel, például ajtóval vagy hasonlóval van ellátva. Ismeretes, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság, és ezen belül a nagyüzemi állattartás, fokozott igényt támaszt a gépesítésre, de egyéb okok miatt is szükséges az emberi munka minél nagyobb mérvű kiszorítása. A szénaterme­lés, kezelés és etetés technológiája nagymértékben válto­zott a nagyüzemi igények miatt. A széna hagyományos betakarítása, szállítása, tárolása, továbbá a végleges fel­használási módja — feletetése — helyett az úgynevezett bálázásos technológiák, ill. új etetési módok alkaultak ki és terjedtek el. A bálázásos technológiák két csoportra oszthatók, nevezetesen a kisbálás és a nagybálás techno­lógiákra. A kisbálás technológiáknál viszonylag kisméretű bálá­kat készítenek és ezeket a bálakészítés helyén bizonyos távolságokra rakják le. Ezután a szállítójárművekkel a bá­lákat a szérűre hordják és ott a bálák összerakásával kazalszerű halmokat képeznek. A tulajdonképpeni fel­­használáshoz, etetéshez, a bálákat a kazalszerű halomból le kell emelni, a takarmányozás helyére juttatni és e mű­veletek mellett biztosítani kell a bálák megbontását is. A most megközelítően ismertetett kisbálás technológia alkalmazása során az emberek kézi munkája nem küszö­bölhető ki maradéktalanul. Közvetlen emberi beavatko­zás szükséges ugyanis a beszállító járművek rakodásához, a szérűn való összerakáshoz és sok esetben még a szérű­ről is istállóba való juttatás sem gépesíthető. A nagybálás technológia alkalmazása lényegében a kisbálás eljárásnál vázolt lépéseket tartalmazza, de a nagybálás technológia alkalmazásakor olyan nagyságú és súlyú bálákat készítenek, amelyeknek mozgatása közvet­len emberi erővel eleve nem lehetséges. Az ilyen nagy­tömegű bálák esetében tulajdonképpen minden művele­tet géppel kellene elvégezni. Minden művelet gépesítése azonban mindezidáig nem biztosított. Különösen a kaz­­lazás és általában a tárolás közbeni anyagmozgatás igé­nyel tekintélyes emberi munkaerő közvetlen ráfordítást, de ezenkívül a feletetés kielégítő, megnyugtató gépesí­tése sem biztosított a nagybálás technológia mellett. Ismeretesek olyan megoldások is, amelyeknél traktor­ral vontatható, kerekeken járó, tetővel ellátott pótkocsi­­szerű szerkezetben alakítanak ki olyan nagy szénatöme­get, amely kisebb fajta kazalhoz hasonlít. Az említett pótkocsiszerű szerkezetbe a talajról felszedett szénát általában dobóventilátorral juttatják és esetleg még vala­milyen módon tömörítik is az Így beszórt szénát. Amikor a szerkezet megtelik, a vontatás irányában értel­mezett hátsó végénél levő ajtószerű elemet lenyitják és azon keresztül kitolják a kazalszerű halmot a talajra. Látható ebből a rövid ismertetésből is, hogy legjobban a nagybálás technológiához hasonlít ez a módszer, azzal az eltéréssel, hogy a bálázásnál alkalmazott valamilyen kötelek elmaradnak. Az ilyen berendezések meglehető­sen drágák és a nagybálás technológiáknál említett hibák és hiányosságok jellemzik ezeket is. A találmány tárgyát képező szerkezet alkalmazása révén a szénával kapcsolatos technológia minden lépése gépesíthető, és a nagyüzemi állattartás megkívánta etetési tecimológia igényei is szinte maradéktalanul ki­elégíthetők. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy a bálakészí­tés és a bálabontás okozta nehézségek kiküszöbölése mellett a szénából való kazalépítést is egyszerűsítse, továbbá hogy lehetőleg a szérűn tegye lehetővé - mégpe­dig kazal formájában - a lucerna tárolását úgy, hogy az etetéshez a már kialakult gépek segítségével lehessen a kazalból a szénát az istállóba juttatni. A találmány szerinti szerkezet segítségével az előb­biekben vázolt cél elérése azáltal biztosítható, hogy a tábláról a széna hagyományos szállítóeszközökkel ömlesztve szállítható a szérűre, itt a készítendő kazal keresztmetszeti alakjának megfelelő, sablonszerű szerke­zet belsejébe lehet juttatni a szérűre szállított szénát, a sablonszerű szerkezet mozgathatósága folytán gyakor­latilag olyan hosszú kazal készíthető, ami a helyi adott­ságok folytán egyáltalán megkívánható, továbbá a kazal­ban setpmiféle kötőelem nincs, ennek megfelelően az etetés céljából való megbontása a kazalnak az önmagá­ban ismert szerkezetekkel lehetséges, úgyszintén az istál­lóba való szállítás is a már kialakult gépekkel eszkö­zölhető. A találmány szerinti szerkezet esetében a talajba vagy a talajra valamilyen vezetőpályát kell építeni, amely a szerkezet mozgatását lehetővé teszi. Ez a vezetőpálya a legegyszerűbb esetben U-alakú csatorna lehet, ami henge­relt acélból készíthető, de kialakítható pl. betonból is. Lehetséges a vezetőpályát sínből is kiképezni. A szerkezetet a készítendő kazal keresztmetszetének megfelelően kell kialakítani. Legalkalmasabb, ha profilos acélrudakból vázszerkezetet készítenek és ehhez a váz­­szerkezethez burkolólemezt rögzítenek. Burkolólemez legalább a vázszerkezet belső oldalán legyen és sima felü­letet kell hogy képezzen, azért, hogy a szerkezet megtöl­tése után a továbbvontatását megkönnyítse. A burkoló­lemez valamilyen fémlemezből vagy műanyaglemezből lehet. Célszerű, ha a tetőt legalább részben perforált lemezből alakítják ki, vagy legalább részben drótháló alkotja a tetőt. Ez azért szükséges, hogy a dobóventilá­torral a szerkezet belsejébe juttatott szénával együtt idejutó levegő ne okozzon túlnyomást a szerkezet belse­jébe és ne álljon elő kellemetlen légörvénylés sem. A szerkezet hátsó része - a hátsó homlokzat - teljesen nyitott kell hogy legyen. Az elülső résznél az oldalakat mereven összetartó rudazat alkalmazható és e rudazat­­hoz lehet kapcsolni a szerkezet vontatásához szükséges vonószervet. A szerkezet oldalai olyan talpakhoz vannak mereven kapcsolva, amely talpak a korábban már emlí­tett vezetőpályára vagy vezetőpályába tudnak illeszkedni és a vezetőpályához képesti elmozgatást, csúsztatást határozottan lehetővé teszik. A szerkezet mozgatási irányban értelmezett hátsó részét szélesebbre célszerű készíteni, mint az elülső részt, azért, hogy a szerkezet belsejének megtöltése után a szerkezet elmozgatása — hosszabb kazal készítése érdekében - könnyebb legyen. A találmány szerinti szerkezet alkalmazásához a leg­megfelelőbb az 5-15 cm hosszú, úgynevezett hosszú­­szecskájú széna. Az ilyen széna esetében a találmány sze­rinti szerkezet zavar nélkül jól megtölthető, kellően tömörödik és minden segédeszköz nélkül megtartja a ka­zal a formáját. Azért is előnyös az ilyen szecskaméretű széna alkalmazása, mert az ilyenből álló kazal megbon­tása, valamint a kazalból kitermelt széna istállóba jutta­tása a már kialakult silómarókkal vagy markolókkal, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom