184335. lajstromszámú szabadalom • Járműre szerelt folyadékpermetező berendezés
1 184 335 2 egységnek előnyösen olyan mikroprocesszora van, amelyhez a 12 sebességérzékelő és a 14 nyomásérzékelő a 4. ábrán bemutatott és a későbbiekben részletesebb ismertetésre kerülő illesztő áramkör (interface) közbeiktatásával van hozzákapcsolva. 5 Az elektronikus 9 szabályozó egységet, amint azt a 3. ábra is mutatja, lényegében egy számítóegység képezi, amelynek egy sor 20 gyűjtővezetéke van, amelyekhez az előzőekben definiált Q mennyiségre és k együtthatóra vonatkozó adatokat bevezető 15 és 16 kódoló egységek 10 vannak csatlakoztatva. Ezek a 15 és 16 kódoló egységek a 20 gyűjtővezetékekhez 21 erősítő közbeiktatásával vannak csatlakoztatva. A 20 gyűjtővezetékek egyébként 22 illesztőáramkör (interface) közbeiktatásával a 12 sebességérzékelővel és 15 a 14 nyomásérzékelővel,'23 illesztő áramkör (interface) segítségével pedig a 7 szabályozó szeleppel illetve annak 8 hajtómotorjával is össze vannak kötve. Az ábrán látható kiviteli alaknál egyébként a 20 gyűjtővezetékek és az említett 22,23 illesztő áramkörök 20 között 24 bemenet/kimenet egység van elrendezve. A 9 szabályozó egységnek az említetteken kívül 25 mikroprocesszora, 26 operatív (működő) memóriája és 27 fix (statikus) memóriája van. Ami a 24 bemenet/ki- í menet egységet illeti, ez bizonyos mikroprocesszor- 25 típusoknál, mint például az SC/MP II esetében, eleve be ; van építve. A 12 sebességérzékelőhöz és a 14 nyomásérzékelő- 1 hoz társított 22 illesztő áramkört a 4. ábra mutatja. Ennek a 22 illesztő áramkörnek van egy, a 12 sebesség- 30 érzékelő által szolgáltatott jeleket átalakító 28 egysége. ■ Ezen 28 egység kimenete egy első 29 ÉS-kapu egyik bemenetével van összekapcsolva, amely 29 ÉS-kapu másik bemenete egy érzékelőkiválasztó 30 gyűjtővezetékkel van összekötve. A 22 illesztő áramkörnek emellett van 35 egy feszültség-frekvencia átalakító 31 egysége, amelynek bemenete a 14 nyomásérzékelő kimenetével, kimenete, amelynek bemenete a 14 nyomásérzékelő kimenetével, kimenete pedig egy másik 32 ÉS-kapu bemenetével van összekötve, ez utóbbi egy jelátalakító 33 egység közbe- 40 iktatásával. A 32 ÉS-kapu másik bemenete az érzékelőkiválasztó 30 gyűjtővezetékkel van összekötve, 34 inverter (fordítókor) közbeiktatásával. A 29 és 32 ÉS-kapuk kimenetei egy 35 VAGY-kapu egy-egy bemenetével vannak összekötve, amely 35 45 VAGY-kapu kimenete a 9 szabályozó egység egyéb részeivel 36 monostabil multivibrátor közbeiktatásával van összekötve. A 23 illesztő áramkört, amely a 7 szabályozó szeleppel és a 8 hajtómotorral való összeköttetést biztosítja, 50 egyszerű tranzisztoros teljesítményfokozat képezi, ezért részletesebben nem foglalkozunk vele. A berendezés működését a 2. ábrán látható blokksémára hivatkozva ismertetjük. Ezen blokkséma megértésének megkönnyítésére célszerű azonban előzetesen 55 pontosítani a megoldandó problémát. A kitűzött feladat szerint Qe mennyiségű folyadékot kell S területre kipermetezni, annak ismeretében, hogy a berendezést hordozó jármű V sebességgel mozog és hogy az 5 szórókeret D teljesítménnyel üzemel. 60 Egy konkrét példában tételezzük fel, hogy az 5 szórókeret által a talajon hagyott folyadéksáv 0,5 m széles. Tudván azt, hogy a megtett L távolság egyenlő a sebesség és az idő .VXt szorzatával, így az egy menetben kezelt terület: 65 S = VXtX0,5, amiből VX0,5 ‘ A 0 mennyiség, amely a területegységenként kipermetezett folyadék mennyiségét jelenti, az alábbi összefüggéssel határozható meg: Más összefüggéssel kifejezve: Oe = DXt = DXS VX0,5 és Q VX0.5 A 0 mennyiséget tehát definiálni lehet az alábbi általános összefüggéssel: Q = K^- (1) ahol K egy állandó. Lévén, hogy a D teljesítményt nehéz mérni, gyakran számítják a csővezetékekben uralkodó P nyomással, az alábbi képlet szerint: D = k yj~p~ ahol k az alkalmazott fúvókatípustól és a kipermetezett folyadék sűrűségétől függő együttható. Az (1) összefüggés tehát a következőképpen alakul: Q = K^Ç- (2) Megjegyzendő, hogy a k együttható mennyiség, amelyek egyike az alkalmazott anyag típusától és a kipermetezett folyadék jellegétől függ, a másik pedig a kívánt kezelési eljárástól, az öntözési művelet során nem változnak. Megállapítható tehát, hogy annak érdekében, hogy a (2) összefüggés mindig ki legyen elégítve, a szabályozó egységnek befolyásolnia kell a P nyomást, ha a jármű V sebessége változik. A 2. ábrán látható blokkséma ismertetése során az alábbi jelzéseket alkalmazzuk: Pcal a nyomásnak a (2) összefüggés alapján kiszámított értéke, illetve a szükséges nyomás a 3 szivattyú kimeneténél Pm a 14 nyomásérzékelő által érzékelt pillanatnyi nyomás 6 kis nyomástartomány abból a célból, hogy a rendszer ne korrigálja állandóan a nyomást, még olyankor is, amikor a sebesség lényegében állandó. 3
