184329. lajstromszámú szabadalom • A szerkezeten kívóli helyről beállítható nyírórúddal kialakított aprítószerkezet
1 184 329 A találmány tárgya a szerkezeten kívüli helyről beállítható nyírórúddal kialakított aprító szerkezet, amely révén szálastakarmányt betakarító és silózó gépnél a nyírórűd a vele együttdolgozó aprítóhengerhez viszonyítva könnyen, gyorsan és pontosan a kellő helyzetbe állítható és beállított helyzetében biztonságosan megtartható. A szálastakarmányt betakarító és silózó gépek általában aprítóhengereket használnak, amelyek nagy sebességgel forognak és álló nyírórudakkal együttdolgozva aprítják a beérkező szárakat és hasonlókat kis darabokra vagy szeletekre. A nyíró rúd és kések egymáshoz viszonyított helyzetének fontos szerepe van az aprított darabok vagy szeletek megfelelő méretének elérése szempontjából. Így fontos követelmény, hogy a nyírórúd az aprítóhengerhez képest állítható, változtatható helyzetű legyen, azaz a nyírórúd a kések kopásának kiegyenlítése vagy az aprított termény minőségének javítása érdekében különböző helyzetekbe állítható legyen. Az ismert megoldásoknál azonban a nyírórudak olyan terekben vannak elhelyezve, amelyekben a szomszédos szerkezelrészek vagy készülékek a nyírórúdhoz való hozzáférést gátolják, esetleg gyakorlatilag megakadályozzák, ami szinte teljesen lehetetlenné teszi a megfelelő, időnkénti állítást. Ezenkívül az eddig ismert állító szerkezetekkel nem lehet elérni kellő pontosságú beállítást. A találmány feladata szálastakarmány és hasonló termény darabolására szolgáló géphez olyan aprító szerkezet létrehozása, amelynél a nyírórúd könnyen, kényelmesen és pontosan a kívánt helyzetbe állítható, az állító szerkezetrészekhez könnyen hozzá lehet férni, és ennek következtében a nyírórúd aránylag gyakori beállítását semmi nem gátolja, továbbá az aprítási művelet nagyon jó teljesítménnyel és minőséggel végezhető. A találmány a kitűzött feladatot olyan aprító szerkezet létrehozása révén oldja meg, amelynél a nyírórúd szerelvény két végén egy pár beállító szerkezetrész van, mindegyik beállító szerkezetrésznek pedig egy hosszú, lényegében fölfelé, a beállító szerkezetrészt tartó aprító ház fölé nyúló fejjel kialakított működtető rúdja, illetve állítócsavarja van. Mindegyik beállító szerkezetrészhez egy hasonlóan elhelyezett, fejével szintén az aprító ház fölé nyúló, hosszú állítócsavarja is van. Az állítócsavar fejének aprító ház fölötti ejhelyezése következtében az állítócsavar fejéhez könnyen hozzá lehet férni, ez könynyen kezelhető. A kezelésre akkor van szükség, amikor az állítócsavarokat meg kívánjuk lazítani ahhoz, hogy a beállító rudakat egy csavarkulcs vagy hasonló segítségével különállóan forgathassuk abból a célból, hogy az állító szerkezetrészek éktesteit olyan irányban toljuk el, amely vagy a nyírórúd aprítóhengerhez való közelebb húzásának, vagy az ettől való távolabbi helyzetbe tolásának felel meg. Az utóbbi esetben a nyírórúd távolabbi helyzetbe tolását egy nyomórugó végzi. A beállító szerkezetrészek állítócsavarainak különleges kialakítása és egymáshoz viszonyított elhelyezése következtében, valamint az ezekkel kapcsolódó felületek, továbbá a felületek és a nyírórúd mozgásútja hatására az állítócsavarok nem csak az ellen tartják a nyírórudat, hogy véletlen elmozgása esetén az aprítóhengerbe csússzon, hanem a nyírórudat beállított helyzetében minden elmozdulás ellen rögzítik is akkor, ha az állítócsavarok megfelelően vannak elhelyezve. A találmány szerinti, szerkezeten kívüli helyről beállítható nyírórúddal kialakított aprító szerkezetet részleteiben a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra egy tipikus szálastakarmányt betakarító gép aprító szerkezetének vázlatos oldalnézete, amelyen a találmány szerinti kialakítású aprító szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakja is föl van tüntetve. A 2. ábra az aprító szerkezet egy részének vázlatos nézete, amely a nyírórúd szerelvényt és a beállító szerkezetrészt az aprító ház bemeneti nyílása felől nézve mutatja. A 3. ábra az 1. ábrán föltüntetett 3-3 vonal menti részletnézet, részben részletmetszet, amely a beállító szerkezetrész egy részét nagyított méretben mutatja. A 4. ábra a 3. ábrán föltüntetett 4-4 vonal menti, nagyított méretű metszet, részben nézet, amely a beállító szerkezetrész egyes részleteit szemlélteti. Az 5. ábra a beállító szerkezetrész egy részének vázlatos nézete, amelyen egyes alkatrészek két különböző helyzetben vannak föltüntetve, az egyikben teljes, a másikban szaggatott vonalakkal. A 10 aprító szerkezetnek 12 háza egy pár egymástól térközzel elválasztott 14 és 16 oldalfalból és ezeket fölül egymással összekötő 18 tetőfalból van kiképezve. A 12 ház egyik végén a 14 és 16 oldalfalak között és a 18 tetőfal alatt kialakított 20 nyílása van. A 20 nyíláson keresztül termény anyag áramoltatható a 12 házba, ahol ezt egy 24 nyírórúd szerelvénnyel együttdolgozó, forgó 22 aprítóhenger fölaprítja. A fölaprított termény a 12 házat a 20 nyílással ellentétes végén levő 26 kiömlőnyíláson keresztül hagyja el. A 12 házon 22 aprítóhenger nyúlik keresztül és végein az oldalfalak révén van tartva. A 12 házon a 22 aprítóhenger 28 forgástengelye alatt és a szomszédos 20 nyílás mellett nyúlik keresztül a 24 nyírórúd szerelvény, amely lényegében a 20 nyílás alsó határát képezi. így a 12 házba beáramló termény anyag a 24 nyírórúd szerelvény fölött halad el. A 24 nyírórúd szerelvénynek egy hosszú, keresztmetszetében négyszög alakú 30 nyírórűdja van, amelynek végei kismértékben túlnyúlnak a 14, illetve a 16 oldalfalakon. A 30 nyírórúd egy erős 32 tartórúdon fekszik, amelynek végei szintén túlnyúlnak a 14, illetve 16 oldalfalakon és amely szintén keresztirányban van a 12 házban elhelyezve. A 32 tartórúd mereven van a 12 házhoz erősítve és ennek fölső sík, lejtő 34 felülete van, amely a 22 aprítóhenger irányában emelkedik és a 30 nyírórudat a 22 aprítóhenger felé való és ettől távolodó, keresztirányú mozgása során csúsztathatóan tartja. A 32 tartórúd mindkét végén egy-egy lényegében U alakú 36 tartó van, amely hegesztéssel vagy más módon van a 14 vagy 16 oldalfalhoz erősítve. A 36 tartóknak a 32 tartórúd szomszédos vége alatt lényegében a 26 kiömlőnyílás felé nyúló, alsó merev 38 szára, a 30 nyírórúd fölött levő és az alsó 38 szárral párhuzamos, fölső merev 40 szára, valamint a 38 és 40 szárakat a 20 nyílástól távoli végeiken összekötő, merev 42 gerincrésze van. A 42 gerincrész merőleges a 38 és 40 szárakra. A fentieken kívül a 30 nyírórudat tartalmazó 24 nyírórúd szerelvénynek egy pár lefelé fordított, lényegében C alakú 44 és 46 tömbje van a 30 nyírórúd két végénél elhelyezve, amelyeknek lefelé nyitott 48 hornyában a 30 nyírórúd megfelelő vége van. A 24 njyrórúd szerelvénynek a 44, 46 tömböktől hátrafelé nyúló egy-egy 50 csapja is van, amelyek a 30 nyírórúd hozzájuk közel levő felületével szemben menet révén a tömbökbe van2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
