184327. lajstromszámú szabadalom • Állattartási épímény, valamint padozat állattartási létesítményekhez
1 184 327 2 A találmány állattartási építményre vonatkozik, különösen sertéstartáshoz, bárányhizlaláshoz, valamint víziszárnyasok neveléséhez, amelynek padozata, valamint térlefedő szerkezete van. A találmány tárgyát képezi továbbá egy állattartási létesítményekhez alkalmazható padozat, amelynek műanyagelemei vannak. A hústermelés gazdaságosabbá tétele egyre sürgetőbb feladat a mezőgazdasági termelésben, és ezt a feladatot a szakemberek a legkülönfélébb módokon igyekeznek megoldani: takarmányozási eljárásokkal, megfelelő fajták tenyésztésével és tartásával, új technológiai módszerek alkalmazásával, stb. A hústermelés nem kielégítő gazdaságosságának egyik tényezője a jelenleg ismert és alkalmazott állattartási építmények magas beruházási és üzemeltetési költsége, valamint nem megfelelő kihasználtsága. A nagyüzemi sertéshústermelés például hőszigetelt, általában klimatizált épületekben történik, beton- vagy aszfaltpadozaton, és/vagy almozásos technológiával. Ezek az épületek drágák, üzemeltetésük rendkívül energiaigényes, az almozásos technológia ezen túlmenően nagyfokú élőmunkát igényel. A bárányhizlalás ugyancsak almon, hőszigetelt épületekben folyik. A technológia szezonális, márciustól - szeptemberig tart. Ez azt jelenti, hogy az év többi szakában az épületek kihasználatlanok, vagy költséges átalakítással tehetők más célra alkalmassá. Farácson is végeznek bárányhizlalást, ennek azonban a hőtechnikai tulajdonságai nem megfelelőek, amellett — mivel a faanyag nedvszívó — hamar tönkremegy, mivel a báránytrágya különösen korrozív tulajdonságú; még az építmény egyéb szerkezetrészeit is hamar megtámadja és tönkreteszi a képződő pára. A szezonahtásból adódó, fent részletezett problémák a farácson való tartásnál is fennállnak. A víziszárnyasok (kacsa, liba) előnevelése ugyancsak szezonális, az áprilistól szeptemberig terjedő időszakra korlátozódik. Ez a technológia is zárt épületeket igényel, amelyekben a szárnyasokat vagy almon, vagy fémrácson tartják. Az előbbi módszernek igen nagy az élőmunkaigénye (az almot legalább kétnaponként cserélni kel!), míg a fémrácsokat a korrózió előbb-utóbb tönkreteszi, emellett a felület nem tud kiszáradni, igen rosszak a hőtechnikai tulajdonságai. A szezonaJitással kapcsolatos problémák (a rövidebb szezon miatt) még súlyosabban jelentkeznek, mint a bárányhizlalásnál. Sátorszerű felépítmény ismerhető meg például a i 75 387. számú magyar szabadalmi leírásból. E megoldásnál a térelhatárolást legalább három hártyaszerű antiklasztikus térbeli háromszögfelület alkotja. Ezeket egy oldalon feszítőkábel, a másik két oldalon pedig támaszívek határolják. A támaszívek egyik vége a lefedett tér egy sarokpontjában van, másik vége pedig egy, a sarokpontokhoz viszonyítva magasabb helyzetű közös csomóponthoz csatlakozik. E megoldással pl. nagy alapterületű raktárak fedhetők le. A 331 463. számú osztrák szabadalmi leírásból olyan állattartási épület ismerhető meg, amelyben egymás felett kamrák helyezkednek el. A kamrák egymástól vízszintes rácspadlóval vannak elválasztva. A rácspadlókat például vízszintes tartókon szabadon felfekvő betongerendák alkothatják. Az állattartó létesítmények padozatainak a korrózióveszélytől való megvédése érdekében bizonyos területeken műanyag-szerkezeteket alkalmaznak- Ezek két fő csoportra oszthatók: perforált sík műanyaglapok, valamint műanyagbevonatú fém rácspadíók (drótháló, rúdrács). Az előbbiek hátránya, hogy különálló, statikailag méretezett alátámasztó szerkezetet igényelnek, a lapok önmagukban nem teherviselők, felületük nem érdesített. Hézagmentes, ún. ,,telepadló” néni készíthető belőlük, mert az illesztésüknél szereléstechnikailag szükséges hézag, vagy fémanyagú lefogószerkezet van. Hőszigetelő képességük nem elegendő ahhoz, hogy pl. sátorépületben alkalmazhatók legyenek. A műanyagbevonatű dróthálók és rácsok mechanikai sérülésekre igen érzékenyek; egyrészt szabaddá válik a fém, másrészt — nem lévén diffúziós kapcsolat az anyagok között - lelazul a borító műanyagréteg (a kétféle anyag hővezetőképessége eltérő). A sérült helyeken a fém előbb-utóbb korrózió miatt tönkremegy. Hőszigetelő képességük nem megfelelő. Telepadló ilyen szerkezetekből nem készíthető. A találmány feladata, hogy olyan állattartási építményt szolgáltasson, amely a mindenkori állattartási feladat által támasztott funkcionális követelményeket maradéktalanul kielégíti, ugyanakkor beruházási és üzemeltetési költségei a jelenleg ismert hasonló célú létesítményekével összehasonlítva azokénál jóval alacsonyabbak. A találmány célja továbbá olyan műanyag padozat létrehozása állattartási létesítményekhez, amely a korábban ismert ilyen célú padozatok hátrányait kiküszöböli, és különféle állattartási feladatok megoldásához számos variációban kialakítható és alkalmazható. A találmány az alábbi felismeréseken alapszik: a műanyag telepadlónak a hőtechnikai tulajdonságai, nagyfokú hőszigetelő képessége, valamint a sertések élettani sajátosságai lehetővé teszik a sertéstartó létesítményeknél a sátorszerű felépítmény alkalmazását, a téli időszakban a fűtés mellőzését, mivel az állatok az épületen belül általában a (melegérzetet keltő) műanyagpadozatra húzódnak és ott tartózkodnak. A padozat egy részének betonból való kialakítása viszont biztosítja, az állatok körmének lekoptatását. A sertéstartás tehát olcsó épületben, kis üzemeltetési költséggel megoldható. A hőmérséklet ingadozásokra kényes bárányok hizlalási időszaka március elejétől szeptember végéig tarthat, amikor általában nincsenek szélsőségesen hideg időszakok; a felléphető szélsőségek káros következményeit a műanyag rácspadló kiküszöböli. Ugyanez a helyzet a víziszárnyasok előnevelésénél. Mivel az egész épületszerkezet olcsó, a szezonalitás hátrányai nem jelentkeznek súlyos tehertételként, az olcsó épület kihasználatlansága nem minősül számottevő hátránynak. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy amennyiben a padozatot megfelelő inerciájú, viszonylag széles felületű műanyag gerendákból képezzük ki, járulékos alátámasztó szerkezetekre nincs szükség és ilyen elemekből a legkülönfélébb igények kielégítésére alkalmas padozatok építhetők. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan állattartási építmény segítségével oldottuk meg, amelynek padozata, valamint térlefedő szerkezete van, és amelyre az jellemző, hogy a padozatot - legalább részben — egymás mellett elhelyezkedő, hosszúkás, gersndaszerű, műanyagból készült profiles keresztmetszetű elemek alkotják, a térlefedő szerkezet pedig sátorszerű felépítményként van kialakítva. Egy találmányi ismérv szerint — sertéstartó építmény esettén — a betonpadozat húzódik, és ez utóbbinak a műanyagpadozat-része átellenes oldalán trágyagyűjtő tér 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 85 2
