184323. lajstromszámú szabadalom • Szelep

184 323 2 A találmány új típusú szelepekre vonatkozik. Folyadékok csövön vagy nyíláson történő átáramlá­­sának megszüntetésére vagy korlátozására számos mecha­nikai eszköz ismeretes. Ezen eszközök jellemző példája a háztartási vízcsap. A rendszerek és készülékek foko­zódó automatizálásának és elektronikus számítógépekkel történő vezérlésének következtében szükség van olyan szelepekre, amelyek elektromos úton könnyen működ­tethetők. Vannak olyan vízcsapok vagy zárócsapok, amelyek villamos relékkel vagy szervómechanizmusokkal működtethetők és működnek is, ezek a megoldások azonban rendszerint nehézkesek, bonyolultak és viszony­lag költségesek, ezenkívül csak nehezen és költségesen miniatürizálhatok olyan esetekben, amikor viszonylag kis folyadékáramok szabályozására kell a csapokat alkalmazni. Találmányunkkal új típusú, elektromosan működtet­hető, egyszerű szerkezetű és könnyen miniatürizálható szelepet dolgoztunk ki. A találmány szerinti szelepet elektrosztatikus erők működtetik. A találmány szerinti szelepnek nem-szilárd halmaz­­állapotú közeget (folyadékot, gázt) átbocsátó nyílása, a nyíláson áthaladó közeg áramlását megszakító, nyílást­­lezáró helyzetben mechanikusan előfeszített, és nyílást­­lezáró helyzetében a nyílásban elhelyezkedő záródugója, valamint a záródugót a nyíláshoz képest elmozdító és így a nyílást legalább részben nyitott helyzetbe hozó, elektrosztatikus teret létesítő eszköze van. A záródugó mechanikusan előfeszíthető például rugós elöfeszítéssel vagy egyéb mechanikus módon, például súllyal vagy foiyadéknyomással. Az elektrosztatikus erőtér a záródugót elektrosztati­kus vonzás, elektrosztatikus taszítás vagy e kettő kombi­nációja révén működtetheti. Az egyszerűbb rendszerű berendezésekben a záródugó működtetésére előnyösen elektrosztatikus taszítást alkalmazunk. Minthogy az elektrosztatikus erők nagysága a villamosán feltöltött tárgyak egymás közötti távolságának négyzetével fordí­tott arányban változik, a tehetetlenség könnyebben le­küzdhető és a szelep kevésbé hajlamos a fennakadásra akkor, ha az elektrosztatikus erő kezdetben - zárt álla­potnál — maximális értéken van, majd a záródugó el­mozdulásával csökken (azaz taszítással történő működte­téskor), mint a fordított esetben (azaz vonzással történő működtetéskor). A találmány szerinti szelep egy péidakénti kiviteli alakját a következőkben rajz alapján ismertetjük részle­tesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti szelep hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett 54 fémlemezt feiül­­nézetben szemlélteti. A rajzon bemutatott kiviteli alaknál a találmány sze­rinti szelep egy tartály nyakrészében helyezkedik el; a tartály folyékony szerves kártevőirtó készítményt tartalmaz, amelyet elektrosztatikus permetezésre hasz­nálnak. A szelep az 53 tartály 52 nyakrészében elhelyezett, központi 51 nyílással ellátott 50 fémlemezt tartalmaz. Az 50 fémlemez alatt második 54 fémlemez helyezkedik el, amelyet a 2. ábra felülnézetben szemléltet. Az 54 fémlemezen központi 55 kiemelkedés van kialakítva, amely az 50 fémlemez 51 nyílásába illeszkedik és záró­dugót alkot, lezárva az 51 nyílást, és elzárva a folyadék áthaladási útját. Az 54 fémlemez kerülete mentén 56 hornyokkal van ellátva, és az 57 nyomórugó igyekszik ■ 1 az 50 fémlemezhez szorítani. Az 50 fémlemez alsó és az 54 fémlemez felső oldalát vékony dielektrikum-ré­teg (epoxid-gyanta) borítja. Az 52 nyakrész külső olda­lán elhelyezkedő 58 és 59 érintkezők az 50 fémlemezen g és 60 és 61 vezetékeken keresztül elektromosan össze vannak kötve egymással. Az 58 érintkező a 62 vezetéken és az 57 nyomórugón keresztül az 54 fémlemezzel is össze van kötve. Működés közben az 53 tartály folya­dékálló kapcsolással az ábrán fel nem tüntetett perme- 1Q tező berendezésre van szerelve, amely7 elektrosztatikus permetezőfejhez vezető vezetékkel van ellátva. így az 58 és 59 érintkezők egyrészt egy nagyfeszültségű generá­tor kimenetével, másrészt az elektrosztatikus permetező­fej vezető felületével vannak összekötve. Ezáltal az 50 és 54 fémlemezre körülbelül 20 kV feszültség jut. Ez a feszültség az 50 és 54 fémlemezt a létrejövő elektroszta­tikus taszító erő révén az 57 nyomórugó hatása ellené­ben eltávolítja egymástól, és az 53 tartályból az 51 nyí­láson és az 56 hornyokon át folyadék áramlik a szelepen 2(- keresztül a permetezőfejhez. Ugyanakkor a permetező­fej a bevezetett folyadék porlasztásához szükséges fe­szültséget kap. Ha az. 53 tartály nincs felszerelve a per­metező berendezésre, az elektrosztatikus szelep nem nyitható, és az elektrosztatikus permetezőfejre sem jut- 2^ tatható feszültség. Fentiekben a találmány szerinti szelep egy speciális kiviteli alakját ismertettük, annak speciális felhasználási módjával együtt. Ugyanakkor ismertetésünk rámutat a találmány szerint elérhető előnyök egyikére is. Az eset- 2Q legesen toxikus kártevőirtó készítményt tartalmazó tartály használaton kívül nem nyitható fel, mert a szelep nyitásához a berendezésre nagy feszültséget kell kap­csolni. A találmány szerinti elektrosztatikus szelepek különösen előnyösen alkalmazhatók a fent ismertetett 23 típusú tartályokban és egyéb elektrosztatikus permetező­eszközöknél — például permetező csőrendszereknél —, mert ezeken az alkalmazási területeken szükségszerűen rendelkezésre áll a nagyfeszültség-forrás. A bemutatott típusú szelepek a legcélszerűbben gázok 43 és viszonylag nem-poláris folyadékok áramlásának szabá­lyozására alkalmazhatók. A poláris folyadékok (elsősor­ban a víz) megzavarhatják a szelep működését. Ha a sze­lepet olyan területen kívánjuk felhasználni, ahol ez a jelenség zavarokat okozhat, a szelepet úgy alakítjuk ki, 45 hogy a folyadék ne kerüljön érintkezésbe a záródugó (vagy a nyílás) elektrosztatikusán töltött részeivel. Az 1. és 2. ábrán bemutatott szelepet fokozatosan növekvő áteresztőképességű formában is kialakíthatjuk, ha az 55 kiemelkedést kúpos nyúlvánnyal helyettesítjük, 50 amely az 51 nyílást helyettesítő kúpos nyílásba illeszke­dik. Ha a szelepre juttatott feszültség értékét változtat­juk, az 50 és 54 fémlemez között fellépő elektrosztati­kus erő, valamint az 57 rugó által kifejtett nyomás ennek megfelelően változik, és ezzel együtt változik a kúpos P5 nyúlvány és a kúpos nyílás között kialakuló rés mérete, amelyen a folyadék átáramolhat. így a folyadék átáram­­lását az alkalmazott feszültség változtatásával fokozato­san növekvő értelemben szabályozhatjuk. Az ilyen tí­pusú szelepek különféle célokra alkalmazhatók, például 50 elektrosztatikus permetezésre és gépjárműveknél, tüzelő­anyag porlasztásánál. A fokozatosan növekvő mennyi­ségű átáramlást a gépjárművekben a gázáramlás szabályo­zására általánosan felhasznált pillangószelepek alkalma­zásával is biztosíthatjuk. Ebben az esetben egy hengeres 05 csövet a cső belső átmérőjénél valamivel kisebb átmérőjű 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom