184315. lajstromszámú szabadalom • Cikloalkán (alkén) karbonsav-anilideket tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására
184315 2 1 II általános képletű vegyületek R1 R2 R3 R4 R5 ch3 6-CH3 H H H c2h5 6-C2Hs H H H c2h5 6-CH3 H H H C(CH3)3 H H H H ch3 3-CH3 H H H ch3 5-CH3 H H H Cl 6-CH3 H H H Cl 6-C(CH3)3 H H H ch3 3-CH3 6-CH3 H H ch3 6-CH3 H ch3 H c2h5 6-C2Hs H ch3 H c2h5 6-CH3 H ch3 H ch3 6-CH3 H c2hs H c2h5 6-C2Hs H c2h5 H c2h5 6-CH3 H c2h5 H ch3 6-CH3 H H ch3 c2hs 6-C2H5 H H ch3 c2h5 6-CH3 H H ch3 Cl 6-CH3 H ch3 H ch3 3-CH3 6-CH3 ch3 H ch3 H H ch3 H c2hs H H ch3 H i C3H7 H H ch3 H H H ch3 H A találmány szerinti eljárásban még kiindulási anyag- 3q ként használt savkloridokat, -bromidokat, illetve -anhidrideket, valamint karbonsavakat a Illa, IHb, lile képletekkel jellemezhetjük. A képletekben R6 előnyösen az I általános képletű vegyületnél felsorolt csoportokat jelenti. 35 A Illa, IHb és lile általános képletű savklorídok, vagy -bromidok, illetve -anhidridek, valamint a karbonsavak a szerves kémiában általában ismert vegyületek. A találmány szerinti eljárásnál hígítószerként előnyösen iners szerves oldószereket használunk. Ide tartoznak 4q előnyösen a ketonok, pl. dietilketon, különösen aceton és metilketon, nitrilek, pl. propionitril, különösen acetonitril, éterek, pl. tetrahidrofurán vagy dioxán, alifás és aromás szénhidrogének, pl. petroléter, benzol, toluol vagy xilol, halogénezett szénhidrogének, pl. metilénklo- 45 rid, széntetraklorid, kloroform vagy klórbenzol és észterek, pl. ecetészter. A találmány szerinti eljárást adott esetben savmegkötőszerek, pl. hidrogénhalogenidakceptorok jelenlétében valósíthatjuk meg. Ilyen akceptorokként valamennyi gg szokásos savmegkötőszer alkalmazható. Ide tartoznak előnyösen a bázisok, pl. tercieraminok, pl. trietilamin vagy piridin, továbbá szervetlen bázisok, pl. alkálihidroxidok, alkálikarbonátok. Adott esetben katalizátort, pl. dimetilformamidot is használhatunk. 55 A találmány szerinti eljárás reakcióhőmérséklete tág határok között változhat, általában 0 és 120, előnyösen 20 és 100 °C között dolgozunk. A reagenseket előnyösen moláris mennyiségekben használjuk és az I általános képletű vegyületeket a szokott módon izoláljuk. 60 A találmány szerint előállított hatóanyagok erős mikrobícid hatást mutatnak és nem kívánt mikroorganizmusok ellen alkalmazhatók. A hatóanyagok tehát növényvédőszerként használhatók. A növényvédelemben a fungitoxikus szereket alkalmazhatjuk a Plasmodiophoro- 65 mycetes, Domycetes, Chrytridiomycetes, Zygomycetes, Aecomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes ellen. A hatóanyagokat a növények jól tűrik, ezért a gombák elleni küzdelemben megfelelő koncentrációban alkalmazhatjuk a találmány szerinti készítményeket a föld feletti növényi részek, a vetőmagok és a talaj kezelésére. A hatóanyagokat jól alkalmazhatjuk Domycetek, pl. a paradicsom maniliás rothadása és burgonyavész ellen (Phytophtora infestans). Különösen fontos, hogy nemcsak védő, hanem gyógyító/eradikatív hatást is kifejtenek, és szisztémásán hatnak. Így a növényeket megvédhetjük, ha a hatóanyagot a talajon és gyökéren keresztül juttatjuk a növény föld feletti részeihez. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké,. így oldatokká, emulziókká, szuszpenzióvá, porrá, habbá, péppé, granulátummá, aeroszollá, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyaggá, polimer anyagban levő finom kapszulákká, vetőmagot tartalmazó védőmasszává, továbbá éghető anyagokat tartalmazó készítményekké, például füstölő patronokká, füstölő dobozokká, füstölő spirálokká, valamint ULV-hideg és hőköd készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és;vagy habképzőszereket is alkalmazunk. Amennyiben herdozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkilnaftalinokat, klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromátokat, például klórbenzolodat, klóretiléneket vagy m "tilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metílketont, metilizobutilketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő-vagy hordozóanyagokban olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és nyomáson gáz halmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például halogénszénh drogének, így freon vagy szénhidrogének, például propán, nitrogén vagy széndioxid, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, k éta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomafold és szintetikus kőlisztek, például nagy diszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba, szemcsékbe szilárd hordozóanyagként tört és frakcionált természetes kőzetek, például kakit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint előállíthatunk szintetikus szemcséket szervetlen vagy szerves lisztekből é> más szerves anyagból, például falisztből, kókuszhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból, emulgeálószerként és/vagy habképző anyagként nem-ionogén és anionos emulgátorokat, például polixoietilén-zsírsav-észtert, polioxietilén-zsíralkohol-étert, például alkilaril-poliglikol-ctert, alkilszulfátokat, alkilszulfonátokat, arilszulfonátokat, például lignin-szulfit-szennylúgot és metilcellulózt alkalmazhatunk. A készítményekben előfordulhatnak kötőanyagok is, amelyek a tapadást segítik elő, például karboximetil-3
