184310. lajstromszámú szabadalom • Készülék injekciós fecskendőkhöz

1 184 310 2 A találmány tárgya készülék injekciós fecskendőkhöz, mely megkönnyíti az intramuszkuláris és szubkután injekciók beadását mind az emberi, mind az állatorvosi gyógyászatban. Ilyen injekciók beadásánál szükséges a beadás helyén a bőrt megfeszíteni és így lehetővé tenni a gyors és így messzemenően fájdalommentes átszúrást, az injekciós tűt gyorsan áthajtani a bőrfelületen, elterelő nyomást vagy fájdalmat előidézni és különösen önbeadás esetén a tű beszúrása előtt legyőzni a pszichikai félelemküszöböt. Ismeretes, hogy az injekció fájdalommentessége messzemenően függ az orvos, az ápolónővér vagy önbe­adás esetén az adott személy ügyességétől. Ez különösen jelentős probléma pl. cukorbetegeknél, akiknek naponta két vagy több inzulininjekciót kell beadni. Ezidáig nem ismeretesek kifejezetten egyszerűen ki­alakított készülékek az injekciós fecskendőkhöz, melyek a gyógyszerbeadást lényegesen megkönnyítenék. A találmánnyal éppen az a célunk, hogy az említett folyamatokat megkönnyítő — és gyakorlattal nem ren­delkezőknél is biztosító — készüléket hozzunk létre. További célunk, hogy a készülék legyen könnyen kezel­hető és olcsó és azt könnyűszerrel lehessen kombinálni hagyományos fecskendőkkel is. A fent említett feladatot az ilyen típusú, találmány szerinti készülékkel úgy oldjuk meg, hogy lényegében csőalakú hüvelyt alkalmazunk, melynek belső átmérője kis mértékben meghaladja a hozzá rendelt injekciós fecskendő külső átmérőjét és annak belsejében legalább egy reteszelő elem van kialakítva vagy elrendezve, mely a szorító elem paraméterei által meghatározott küszöb­nyomást meghaladó nyomás hatására megengedi a hü­velybe betolható, tűvel szerelt fecskendőtest haladó mozgását, amellett a reteszelő elem és az alsó hüvelyvég közötti távolság nagyobb, mint a fecskendő tűjének a fecskendőtestből kiálló hossza, így a nyomás alkalmazása előtt a tű teljes egészében a hüvelyen belül marad és a nyomás alkalmazása után a hüvelyen kívül elérhető a kívánt beszúrási mélység. Más szóval tehát a hüvely belsejében levő szorítóelem az injekciós tűvel felszerelt fecskendőtestet meghatáro­zott, kívülről (felülről) alkalmazott nyomás hatására engedi el. A találmány szerint a hüvely hosszát és a rete­szelő elem távolságát a hüvely alsó végétől úgy választjuk meg, hogy az injekciós tű nyugalmi helyzetében az telje­sen a hüvely belsejében helyezkedik el, s amikor a rete­szelő elem átengedi az injekciós fecskendőt, annak ha­ladó mozgása során az injekciós tű kilép a hüvelyből. A találmány szerinti előnyös kiviteli alakok jellemzőit az aligénypontokban foglaljuk össze. A találmánnyal elérhető előnyök különösen az alábbiak: — megkönnyíti a teljes injekciós folyamatot, különö­sen önbeadás esetén és olyankor, amikor arra csak egy kezet használhatunk; — a beszúrási fájdalomérzetet minimumra csökkent­jük elterelő nyomás, bőrmegfeszítés és az injekciós tű gyors behatolása révén;-- ha az előtétet át nem látszó anyagból készítjük, az injekciós tű a nyugalmi helyzetben nem látható, ami csökkenti a tűvel szembeni félelemérzetet és az orvos így könnyebben rendelheti el a betegnek az önbeadást; — reteszelő elem alkalmazásával meggátolhatjuk, hogy az injekciós tű foglalatrésze a beszúrás helyébe benyo­módjék, azt tágítsa vagy más módon sértse; — a készreszerelt injekciós fecskendőknél az injek­ciós tűhöz eddig szokásosan alkalmazott védőcsövet is helyettesítheti a találmány szerinti készülék, s így megtakarítható a külön védőcső alkalmazásának költsége. A találmányt a továbbiakban kiviteli alakok kapcsán magyarázzuk részletesebben, annak további jellemzőit és előnyeit is bemutatva. Az 1. ábra a találmány szerinti készülék egyik kiviteli alakjának axonometrikus képe; a 2. ábra az 1. ábra sze­rinti kiviteli alak metszetét, a 3. ábra az 1. ábra szerinti­hez képest kis mértékben módosított kiviteli alakot mutat. A 4. ábra vázlatosan mutatja az injekciós folyamat fázisonkénti menetét, mikor is a 4.a—4.e ábrák az injek­ciós fecskendő helyzetét a készülékben az egyes fázi­soknak megfelelően mutatják. A 6. ábra a találmány szerinti készülék másik kiviteli alakját mutatja, a 7. ábra pedig egy további kiviteli alak axonometrikus képe, mutatva a hüvelynek e kivitelnél alkalmazott ferdevonalú végét. Az 1. ábrán axonometrikus ábrázolással mutatott ki­viteli alaknál látható a csőalakú 1 hüvely, a (belső) pa­lástfelületében kialakított két 6 és 6’ nyelvvel, melyek átlósan egymással szemben fekszenek. A csőalakú 1 hü­vely belső átmérője valamivel nagyobb, mint a hozzáren­delt injekciós 3 fecskendő külső átmérője, ami jól lát­ható a 4.a-4.e ábrákon. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak­nál az 1 hüvely alsó 4 hüvelyvége az 1 hüvely hosszten­gelyére merőleges síkban van. A 2. ábrán az ugyancsak axonometrikusan ábrázolt 1 hüvely metszete annak olyan kivitelét mutatja, mely a palástfelületében rendelkezhet akár egy, akár két 6 nyelvvel. A 6 nyelvnek van 7 orra, mely 7 orrnak tá­maszkodik az ábrán nem mutatott injekciós 3 fecskendő nyugalmi állapotban, vagyis a 4.a-^l.e ábrák kapcsán a továbbiakban részletesebben ismertetendő injekciós folyamat kezdetén. A 7 orr alsó szélétől d távolságnyira van egy ütköző 11 elem, mely enyhe kúpossággal benyú­lik az 1 hüvely belseje felé, s melyet gyűrűalakú dudor alkot. A 3. ábra axonometrikus metszetben mutatja az 1 hü­vely további kiviteli alakját, melynek palástfelületében egyetlen egy 6 nyelv van kialakítva. Az ütközőelemet itt közbenső 11a fal alkotja, melyben központos 9 nyílás van kialakítva az injekciós 2 tű átbocsátására. A köz­pontos 9 nyílást koaxiális 12 hüvely veszi körül olyan elrendezésben, hogy az 1 hüvelynek az injekciós 3 fecs­kendő fecskendőtestére való felhúzása folytán a 12 hü­vely körülvegye az injekciós 2 tűt. Az 1 hüvely anyagául előnyösen át nem tetsző mű­anyagot alkalmazunk; az 1 hüvely falvastagsága célsze­rűen 0,5—1,5 mm közötti. Olyan műanyagot alkalma­zunk, mely anyagi minősége folytán rendelkezik egy meghatározott, hajlítással szembeni (rugó)merevséggel és minimális rugalmassággal, melyek biztosítják, hogy az injekciós 3 fecskendő csak a reteszelő 10 elem rugalmas szorítóerejének legyőzése után mozgatható előre. Az 1 hüvely hosszát és a reteszelő 10 elem távolságát az alsó 4 hüvelyvégtől úgy választjuk meg, hogy az injek­ciós 2 tű az injekciós folyamat kezdetekor teljes egészé­ben az 1 hüvely belsejében helyezkedjék el. Amikor az injekciós 3 fecskendő reteszelését a reteszelő 10 elemre gyakorolt kellő mértékű nyomással feloldottuk, az injek­ciós 2 tű kilép az 1 hüvelyből és beszűrődik az injekciót fogadó mindenkori személy bőrébe. A reteszelő 10 elem 5 iO 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom