184301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás azometinek előállítására
1 184 301 2 végre a desztillálást. Az alkalmazott alkohol célszerűen 160 °C alatt, előnyösen 65 °C és 120 °C között, elsősorban 65 C és 85 C között forró alkohol, előnyösen valamely alkanol vagy cikloalkanol, elsősorban 1- 5 szénatomos alkanol. Például a következő alkoholokat hasz- 5 nálhatjuk: izopropanolt, etanolt, n-propanolt, terc-butanolt, szek-butanolt, n-hexánok, n-butanolt, izobutanolt, ciklohexanolt, n-pentanolt, 2-pentanolt és 2,3-dimetilpentanol-l-et. Előnyös a metanol alkalmazása. A II általános képletű kiindulási anyagra számítva 0,5—30, 10 célszerűen 5-25, előnyösen 10-20 súly% alkoholt használunk. A reakciót a következőképpen hajthatjuk végre: a II általános képletű kiindulási anyag és formaldehid, célszerűen paraformaldehid elegyét 0,5—3 óra hosszat a 15 reakció hőmérsékletén tartjuk, majd hozzáadjuk az alkoholt, és megkezdjük a víz kidesztilláíásá t. A desztillálást 500 mbar nyomáson, célszerűen 50 és 400 mbar, elsősorban 80 és 200 mbar nyomás között, általában 60—200 °C, elsősorban 80—160 °C hőmérsék- 20 létén, folyamatos vagy szakaszos üzemben hajtjuk végre. A desztillációval a reakcióelegyből az összes víznek legalább 98 %-át, célszerűen 98-100 %-át, leginkább 99,5-100 súly%-át választjuk le. A desztillációs maradék általában 90-98 súly%-ban 25 a nyers 1 általános képletű végtermékből áll. A tiszta 1 általános képletű végterméket szokásos módon, például frakcionált desztillációval nyerhetjük ki. Általában azonban a végterméket nyers állapotban azonnal tovább dolgozzuk fel; ezért a desztillációs maradékot célszerűen 30 felhígítjuk a következő szintézishez alkalmas oldószerrel, például toluollal, és a továbbiakban ezzel az oldattal dolgozunk. A desztillálás után kapott maradék olyan elegendő tisztaságú, I általános képletű végtermék, amely a legtöbb további szintézisben előzetes tisztítás nélkül 35 felhasználható. A találmány szerinti eljárással előállítható I általános képletű aromás azometinek értékes kiindulási anyagok gyomirtószerek, gombaölőszerek, rovarirtószerek, baktériumok és gombák fejlődését gátló szerek, elsősorban ki- 49 kelés előtt és után alkalmazható gyomirtószerek, vulkanizálásgyorsítók előállításában. Felhasználásukat illetően utalunk a bevezetőben már említett német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali iratra. A következő példákban súlyrészeket adunk meg. 45 1. példa 24,2 rész 2,6-dimetil-anilint és 7,8 rész paraform- 50 aldehidet keverőberendezésbe töltünk, és fél órán belül 80°C-ra melegítjük. A keveréket 30 percig ezen a hőmérsékleten keverjük, 60 °C-ra lehűtjük, és 3,2 rész metanolt acunk hozzá. Ezután a reakcióelegyből 150 mbar nyom'son egy 3,5 rész vízből, 3 rész metanolból és 1 rész formaldehidből álló elegyet desztillálunk le; egy óra elteltével a folyadékfázis hőmérséklete 100°C-t ér el. Ezer a hőmérsékleten tartjuk további 15 percig, majd megszüntetjük a vákuumot, és 50 rész toluolt adunk a reakcióelegyhez. Gázkromatográfiai meghatározás szerint 25,8 rész (97%) N-(2,6-dimetil-fenil)-N- metiiénimint kapunk. Forráspontja 96—104 °C (34 mbar nyomáson). 2. példa 270 rész 2-etil-6-metil-anilint 78 rész paraformaldehiddcl együtt keverőberendezésben 30 percig 90 °C-on keverünk. Ezután a reakcióelegyet 70°C-ra hűtjük le, és 32 rész metanolt adunk hozzá. A reakcióelegyből 150 mbar nyomáson kidesztilláljuk 31 rész metanol, 37 rész víz és 11 rész formaldehid elegyét, és eközben a folyékony fázis hőmérsékletét egy órán belül 125 °C-ra növeljük. A reakcióelegyet 10 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd 760 mbar nyomáson 600 rész toluollal felhígítjuk. Gázkromatográfiai meghatározás szerint 289 rész (95 %) 2-(2-etil-6-metil-fenil)-N-metilénimint kapunk; forráspontja 5 mbar nyomáson 78—80 C. 3. példa 149 rész 2,6-dietil-anilint és 39 rész paraforrnaldehidet rcagáltatunk az 1. példában leírt módon. Gázkromatográfiai meghatározás szerint 154,5 rész (96 %) N-(2,6- dietil-fenil)-N-metilénimint kapunk. Forráspontja 14 mbai nyomáson 105—106 °C. Szabadalmi igénypont Eljárás az I általános képletű azometinek előállítására - ebben a képletben R1 és R2 egymástól függetlenül halogénatomot, 1—7 szénatomos alifás csoportot vagy 1-7 szénatomos alkoxiesoportot jelent, R2 ezenfelül még hidrogénatomot is jelenthet - aromás aminok és formaldehid reakciójával azzal jellemezve, hogy valamely II általános képletű anilint - ebben a képletben R1 és R2 s fenti jelentésűek - formaldehiddel reagáitatunk, majd a reakcióelegyből 500 mbar-nál kisebb nyomáson az összes vízmennyiségnek legalább 98 %-át desztillációval leválasztjuk, és a desztillálást, kívánt esetben a reakciót vagy a reakció egy szakaszát is, a II általános képletű vegyűletre vonatkoztatva valamely 0,5—30 sú!y%-nyi mennyiségű, 160 °C alatti hőmérsékleten forró alkohol jelenlétében hajtjuk végre. 1 db ábra Felelős kiadó: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában ZÖLDÉRT Nyomda - Miskolc 3
