184298. lajstromszámú szabadalom • Kitámasztott mozgógátas duzzasztómű
1 184 298 feltételeit. All kitámasztórűd alsó végét a 2 billenőtábla minden gátállásában 12 ütközők támasztják meg. Kiindulva a P3 gátállásból például, a 2 billenőtáblát kismértékben megemeljük, majd a 18 dugattyúrűd megfelelő kivezérlésével fekvő helyzetig leengedjük. A P2 gátállásból kiindulva pl. a 2 billenőtábla billentése során a Pl gátállást előbb kissé túlhaladjuk, majd all kitámasztórudat a megfelelő 12 ütközőbe helyezve a 2 billenőtáblát visszaengedjük. Az egyik gátállásból a másikba történő átmenet műveletének minden részlete a fentiekből már adódik. A vízszintes gátállásba állítás után, nevezetesen ha a 2 billenőtábla 4 héjazata már vízszintesen helyezkedik el, a 14 emelőmű 18 dugattyúrúdja haladó mozgását behúzott véghelyzetbe érve fejezi be, és a 20 gömbfelület a 26 tájoló csészével illeszkedik. Ilyenkor a 14 emelőmű hossztengelye a BB’ tengelyvonalnak megfelelő, kitérített helyzetbe kerül. Ahhoz, hogy a 2 billenőtáblát fekvő helyzetéből a Pl, P2, P3 gátállások valamelyikébe emeljük, a 14 emelőművet addig működtetjük, amíg a Pl, P2, vagy P3 gátálláson kissé már túljutunk. Ekkor a 2 billenőtáblát kitámasztjuk és a 18 dugattyúrudat ellenkező irányba mozgatva teljesen visszavezéreljük a 14 emelőmű 17 munkahengerébe. A visszafelé mozgás kezdetén a 20 gömbfelület még 26 tájolócsészéhez nyomódik, de ez az illeszkedés azonnal megszűnik, ha a 11 kitámasztórűd alsó vége a 13 támasztósín megfelelő 12 ütközőjére feltámaszkodik. Az előzőekből látható, hogy a technika eddigi állásához képest a jelen találmány szerinti megoldás jelentős mértékben egyszerűsíti a billenőtáblából és mögötte elhelyezkedő emelőműből álló mozgógátas duzzasztóműveket, míg a hagyományos megoldások ismert előnyeit változatlanul fenntartja. A találmány szerinti megoldás továbbá kevésbé költséges és -sokkal üzembiztosabb, mint az ismert azonos rendeltetésű megoldások. A 6. ábra a 19 ütközőelem további kiviteli változatát tünteti fel. A 3 állványkereten a 22 tengelycsap helyett helyben rögzített 22a tengelycsap helyezkedik el, amely körül 19a golyó van forgathatóan ágyazva. Ennél a kiviteli változatnál a 22a tengelycsap átmérője kisebb lehet, mint a 22 tengelycsap két végének átmérője; az átmérő ilyen csökkentése elősegíti a gömbfelületű részek könnyebb forgását. A forgó 22 tengelycsapos kiviteli alakkal azonosan, ezen újabb kiviteli módozatban is a két illeszkedő elem egymáshoz közelítésekor a kölcsönös öntájoló illeszkedés mindvégig biztosított, nevezetesen a 19a golyó vagy a 22 tengely mindaddig forgómozgást is végez, amíg a tájolócsésze és azzal együtt az emelőmű dugattyúrúdja úgy áll be, hogy hossztengelye a 22a vagy 22 tengelycsapokat tengelyvonalakban metszi. Ezzel szemben a helytállóan rögzített 22a tengelycsap változatában, de csak kizárólag ezen megoldásban, a kölcsönös öntájolókapcsolódás egy második szabadságfoka is megvalósul, ha a 22a tengelycsapon kissé elmozgatott 19a golyó középpontja nem pontosan helyezkedik el az emelőmü 18 dugattyúrúdja által bejárt függőleges szimmetriasíkban. Amint azt egy elvégzett modellkísérlet igazolta, a 26 tájolócsésze oldalról hat a 19a golyóra, és azt eltolja a 22a tengelycsapon úgy, hogy visszajuttassa a szimmetriasíkba. így a 26 tájolócsésze tájolja, azaz mozgatja el a 19a golyót és nem megfordítva. A viszonylagos tájolás ilyen megfordulása a két elem egymásba kapcsolódása előtt valósul meg, aminek következtében csak csekély erőigénybevétel lép fel. A helyzet azonban teljesen megváltozik, ha az egymásba illeszkedés már teljesen végbement. Függetlenül attól, hogy a 19 ütközőelem tekintetében az első vagy a második kiviteli változatot valósítjuk meg, az illeszkedés létrejötte után a két elemi rész egymáshoz szilárdan, hegesztett kötésszerűen kapcsolódik és a soron következő billenő műveletekben egymáshoz képest elmozdulás már nem lép fel. összehasonlító magyarázattal jobban érzékeltethetjük a két rész egymásba illeszkedésének jellegét. Amikor a két részt egymásba illesztjük, együttesüket olyan dugattyúrúddal hasonlíthatjuk össze, amelynek fejét a szférikus 19 ütközőelem vagy a 19a golyó, míg rúdját a 14 emelőmű 18 dugattyúrúdja alkotja. Ez a dugattyúrűd különleges feladatot lát el, mert amikor erőátvitelt nem valósít meg, két részre oldható abból a célból, hogy a 18 dugattyúrűd a 14 emelőmű 17 munkahengerének belsejébe visszavezérelhető legyen. Az előzőekben már ismertettük a billenőtábla egyik dőléshelyzetéből valamely másikba állításának célszerű módját. Ez a művelet mindig feltételezi az emelőmű dugattyúrúdjának munkahengerből történő kivezérlését, amelyet visszahúzás követ. Már korábban utaltunk arra, hogy az emelőmű dugattyúrúdjának ilyen mozgatását önmagában ismert módon, de újszerű szerkezettel is végezhetjük. Ez a megoldás lehetővé teszi a kezelőszemélyzet számára, hogy figyelemmel kíséije a dugattyúrűd összetett mozgásának minden részletét. Ha valamely művelet során, egyébként erősen valószínűtlen üzemzavar következne be, a kezelőszemélyzet könnyen megállapíthatja annak okát. Ezzel ellentétben, ha a kezelőszemélyzet a különböző műveletekhez hagyományos gátszerkezeteknél alkalmazott módon csak nyomógombokat működtethet, egyszerűen nem fedezheti fel valamely meghibásodás keletkezésének okát. A kezelő személy általában közvetlenül csak nehezen követheti az egyes mozgásokat a duzzasztómű fenekén, különösen az alvízoldal felszíne alatt. Ezzel szemben a következőkben olyan megoldást ismertetünk, amellyel a kezelőszemélynek jelképes látást biztosítunk. Ehhez a kezelőfülkében kicsinyített méretű gátmodellt helyezünk el, amely folytonosan ugyanazt a dőléshelyzetet foglalja el, mint a tényleges mozgógátrész. A 7. ábrán egy hidraulikus vezérlőszerkezet olyan kiviteli alakját mutatjuk be, amely az előbb hivatkozott modell és a tényleges gátszerkezet közötti szinkronmozgást megvalósítja. Ezen az ábrán a kicsinyített modellt 1:5 lineáris léptékben képezzük, amelynek térfogatigénye a tényleges berendezés működtethető körét tápláló olajmennyiség 125-öd részének felel meg. A 7. ábrán látható 14 emelőművet a gátba úgy építjük be, hogy a működtetett elemhez csatlakozzon, a vezérlő helyiségben pedig a 30 szimulátor emelőműve helyezkedik el. Villamos 31 motor 34 fogasszíj útján nagy teljesítményű 32 olaj szivattyút hajt, továbbá 34a fogasszij közvetítésével egy kisebb 33 olajszivattyút is működtet. Az utóbbi szállítóteljesítménye — 1/5 lineáris kicsinyítő lépték esetén — 125-ször kisebb, mint a nagy teljesítményű 32 olajszivattyú szállító teljesítménye. A két 32, 33 olajszivattyú két 36, 36a áramlásosztót táplál, amelyek szabályozó karját 37 csatlórúd köti össze. A 38, 38a, 39, 39a csővezetékek jelképesen ábrá-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
