184268. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dohányfüst szárazkondenzátumának meghatározására
184 268 2 tátum víztartalma közvetlenül tömegegységben, például mg-ban olvasható le. A II. mérőfej imént említett mérőkondenzátora 2 álló fegyverzetből, 3 mozgó fegyverzetből és közöttük lévő 1 mintából mint dielektrikumból áll. A példa szerinti kivi- 5 teli alak esetében a 2 álló fegyverzeten az 1 minta helyzetének biztosítására bemélyedés, a 3 mozgó fegyverzetnek az 1 minta síkjára merőlegesen pedig csőszerű meghosszabbítása van, amelyre kívülről 4 burkolat, belülről csapszerűen pedig 5 vezetőcsap csatlakozik. 10 A minta vastagságát 6 mérőóra segítségével mérjük, amelynek csúcsa ebben a kiviteli alakban a 4 burkolatra támaszkodik. A 2 álló fegyverzet alatt 8 alaplap van elhelyezve. Az I. mérőfej vázát 7 állvány alkotja, ennek része a 8 alaplap, az 5 vezetőcsapot tartó és a 6 mérőórát 15 rögzítő 13 felső lap, valamint a 8 alaplapot és a 13 felső lapot összekötő 12 függőleges oszlop. A II. mérőfej kivitele olyan, hogy a 2 álló és a 3 mozgó fegyverzet villamos összeköttetésben áll az I. műszeregységgel, egymástól azonban el v".i szigetelve. 20 Ennek egy kiviteli módja például, ha az 5 vezetőcsap vezető anyagból, a 7 állvány többi része pedig, a 8 alaplemez is, szigetelő anyagból van. Ekkor az 5 vezetőcsap és a 3 mozgó fegyverzet között villamosah vezető kapcsolat van, a 4 burkolat anyaga tehát villamosán szigetelő 25 vagy vezető egyaránt lehet. A 2 álló és a 3 mozgó fegyverzet kivezetése a 2 álló fegyverzetből, illetve az 5 vezetőcsapból történik. Az 1 mintának a II. mérőfejbe való behelyezéséhez a mérőkondenzátor szétszedhető kivitelű. Ez úgy is meg- 30 oldható, ha a 3 mozgó fegyverzet a 4 burkolattal együtt a 6 mérőóra ellenében a 13 felső lap irányába feltolható, az 1 minta cseréje után pedig visszabocsátható. így biztosítva van az 1 minta minden mérés esetében a mérés ideje alatt való állandó terhelése, és a 6 mérőóra méré- 35 senkénti kinullázására sincs szükség. A találmány szerinti eljárás a következő. Vizet gyakorlatilag nem tartalmazó, célszerűen üvegrostból készült, például Cambridge-szűrőt választunk, amelynek tömegét lemérjük. Ezután a füstből ismert és szabványos!- 40 tott módszerek, például a CORESTA No. 10 szerinti elszívatással a szűrőben füstkondenzátumot fogunk fel. A füstkondenzátumot tartalmazó szűrő, azaz az 1 minta tömegét ismét lemérjük, majd behelyezzük a 2 álló fegyverzet mélyedésébe. A II. mérőfejet mérő hely- 45 zetbe hozzuk: a 3 mozgó fegyverzet és a 4 burkolat ráengedésével összeállítjuk a mérőkondenzátort, gondoskodunk az I. műszeregység és a mérőkondenzátor 2 álló és 3 mozgó fegyverzete közötti villamos kapcsolatról. Ezután az I. műszeregységen a 9 forgatógomb segítségével a 50 mérő rezgőkört a teljes rezonancia eléréséig — ezt a 11 mikroampermérővel ellenőrizzük - hangoljuk. Ezt követően leolvassuk a 6 mérőórán az 1 minta vastagságát, valamint az 1 minta vastagsága szerint a közvetlenül 1 mg-ban megadott víztartalomra kalibrált 10 skálán a víztartalmat. Ha az elszívatás utáni 1 minta tömegéből levonjuk a szűrő elszívatás előtti tömegét, valamint a most meghatározott vízmennyiség tömegét, akkor egyszerűen és közvetlenül a szárazkondenzátum mennyiségét kapjuk. A javaslatnak megfelelően tehát csupán tömegmérő készülék és a találmány szerinti berendezés elegendő ahhoz, hogy meghatározzuk dohányfüst szárazkondenzátumát. Kísérletek megmutatták, hogy lényegesen kevesebb idő szükséges ehhez a meghatározáshoz, és az eredmények eltérése a CORESTA "No. 10 szerintiekhez képest kisebb, mint 2% a mért értékekre vonatkoztatva. A szűrőnek a fegyverzetek közé való helyezése nem okoz kondenzátumveszteséget, mert a kondenzátum a szűrő belsejében, az üvegrostok között helyezkedik el. Az 1 minta a meghatározás után is sértetlen marad, benne a kondenzátum minden összetevője megtalálható, tehát további mérésekhez is felhasználható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás dohányfüst szárazkondenzátumának meghatározására, amelynek során szűrőben füstkondenzátumot fogunk fel, azzal jellemezve, hogy a szárazkondenzátum meghatározását dielektromos állandó meghatározására vezetjük vissza, amihez a füstkondenzátumot előzetesen ismert tömegű, vízmentes üvegrost szűrőben fogjuk fel, ezután a füstkondenzátumot tartalmazó szűrő tömegét megmérjük és dielektrikumként mérőkondenzátor fegyverzetei közé helyezzük, majd a mérőkondenzátor dielektromos állandójának meghatározásával megállapítjuk a füstkondenzátum víztartalmának tömegét, miközben a szűrőre állandó nyomást gyakorolunk, végül a füstkondenzátum nélküli szűrő, a füstkondenzátumot tartalmazó szűrő és a víztartalom tömegének mért adataiból közvetlenül a szárazkondenzátum tömegét határozzuk meg. 2. Berendezés dohányfüst szárazkondenzátumának meghatározására rezonancia elven működő műszeregy.éggel és ehhez kapcsolt mérőfejjel, ahol a műszeregység mérő rezgőkörének mérőkondenzátora a mérőfejben van, azzal jellemezve, hogy a mérőkondenzátor állófegyverzete (2) és mozgófegyverzete (3) közé dielektrikumként a szárazkondenzátumot tartalmazó üvegrost szűrő van elhelyezve, ahol a mozgófegyverzet (3) a ráhelyezett külső burkolattal (4) együtt a dielektrikum állandó nyomóterheléseként van kialakítva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a műszeregység (I) jelző rezgőkörének kijelző skálája (10) a dielektrikum vastagságának figyelembevételével a füstkondenzátum víztartalmára van kalibrálva. (1 rajz, 1 ábra) 3
