184260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék csőtok kialakítására műanyacsövek végén
1 184 260 2 első és másodikféle kialakítású tüskedarabok között, továbbá olyan működtető kapcsolódás van, hogy az első vagy másodikféle kialakítású tüskedarabok egyikének sugárirányú lesüllyedése, majd ezt követő tengelyirányú elmozdulásakor az első és másodikféle kialakítású tüskedarabok másika legalább sugárirányban lesüllyedt helyzetbe jut. A találmány szerinti készülék egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy az első-, illetve a másodikféle kialakítású osztott tüskedaraboknak megfelelő első- és másodikféle kialakítású reteszei vannak. A reteszek az elkeskenyedő külső felületükkel szabadon csúsztatható módon kapcsolódnak az első-, illetve a másodikféle kialakítású osztott tüskedarabokhoz, miáltal lehetővé válik az osztott tüskedarabok sugárirányú emelkedése vagy süllyedése. Továbbá az első- és másodikféle kialakítású tüskedarabok első- és másodikféle kialakítású gyűrűs szakaszokkal is rendelkeznek, amelyek az első- és másodikféle kialakítású reteszek egyikének végeit gyűrű alakban rendezve fogiák össze, az első- és másodikféle kialakítású gyűrűs szakaszok egyike pedig kerülete mentén az első- és másodikféle kialakítású osztott közdarabok megfelelő oldalával érintkezik. A készülék rendelkezik továbbá az első- és másodikféle kialakítású reteszek mindegyikének belső felületével csúszó kapcsolatban álló támasztó tengellyel és egv működtető elemmel, amely az első- és másodikféle kialakítású gyűrűs szakaszok egyikével működtető kapcsolatban áll és így lehetővé teszi annak előre meghatározott elmozdulását az első- és másodíkféle kialakítású gyűrűs szakaszok másodikénak előre meghatározott elmozdulása után oly módon, hogy az első- és másodikféle kialakítású reteszek egyikével működtető kapcsolatban álló osztott tüskedarabok felemelkedése vagy lesüllyedése a támasztó tengely különböző helyzeteinél az első- és másodikféle kialakítású reteszek másodikával működtető kapcsolatban álló osztott tüskedarabok elmozdulásához képest időben eltoltan következhet be. Végezetül az osztott tüskedarabokra rátolt, felmelegített és meglágyított műanyag csővég által kifejtett erő hatására az első- és másodikféle kialakítású reteszek elkeskenyedő külső felületén keresztül azok belső felülete a támasztó tengellyel önzáró kapcsolatba kerül, és ily módon az osztott tüskedarabok által létrehozott belső alakítófelület stabillá válik. A találmány szerinti készülék további kiviteli alakja a támasztó tengelyre elcsúsztathatóan felszerelt karimát továbbá az első- és másodikféle kialakítású reteszek legalább egyikét a karimához kapcsoló szerkezeti elemet tartalmaz. A találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakjánál az osztott tüskedarabok tengelyirányú szélességváltozásának szöge, az osztott tüskedaraboknak a támasztó tengely körüli váltakozó elhelyezési szöge, valamint a reteszek elkeskenyedő felső felületének szöge között az alábbi összefüggés áll fenn : tg 0i Sin 02= tg 03 A találmányt a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük ábráink segítségével, amelyek közül: A 2. A) és 2. B) ábra metszetben ábrázolja a csőfalkezelés folyamatát, a találmány szerinti csőtokklalakítási eljárással; A 3. A), 3. B) és 3. C) ábra egy példaképpeni csőfalkezelési eíjg^st ábrázol; A 4. ábra a találmány szerinti eljárás kivitelezésére szolgáló alakítókészülék egy példaképpeni kiviteli alakját ábrázolja; Az 5. ábra a 4. ábrán bemutatott készülék főbb részeit ábrázolja hosszmetszetben; A 6. és 7. ábra az 5. ábra metszetét ábrázolja a VI—VI. és VII—VII. vonalak mentén véve; A 8. A) ábra metszetben ábrázolja a csőtokból kibújó alakító készüléket, annak első összehúzódott állapotában. A 8. B) ábra keresztmetszetben ábrázolja az osztott tüskedarabok helyzetét az első összehúzódási állapot közben; A 8. C) ábra metszetben ábrázolja a csőtokból való kihúzásra kész alakító készüléket a második összehúzódás után; A 9. ábra metszetben ábrázolja az alakítókészülék egy másik kiviteli alakját, amely a találmány szerinti csőtokkialakítási eljárás előnyösebb végrehajtása érdekében egy önzáró mechanizmust tartalmaz, és egyszerű konstrukciójú. A 2. A) és 2. B) ábrákon az 1 szám egy tüskét jelöl, a 2 pedig egy külső alakító szerszámot, ahol az 1 tüske és a 2 külső alakító szerszám közötti rést úgy állítjuk be, hogy vastagsága a feldolgozandó PVC-cső falvastagságával megegyezzen. Az (a) szimbólum a tüske első kifelé lejtős szakaszát jelöli, (c) a második kifelé lejtős szakaszát, (b) pedig a tüske befelé lejtős szakaszát. Az 1 tüske profilját úgy alakítjuk ki, hogy megegyezzen a PVC-cső végén kialakítandó csőtok formájával. Az (a) első és (c) második kifelé lejtős szakasz lejtőszöge általában a 30°—45° tartományba esik, míg a (b) befelé lejtős szakasz lejtőszöge 1-5° közötti. A műanyag cső végét felmelegítjük, meglágyítjuk és a PYC-csőre nyomóerőt gyakorolva betoljuk az 1 tüske és a 2 külső alakító szerszám közötti résbe. A 2. A) ábra azt az állapotot mutatja, amikor a műanyag cső betolása az 1 tüske és a 2 külső alakító szerszám közötti résbe már lényegesen előrehaladt. A (P) PVC-cső térfogatnövekedése az 1 tüskének a 2. A) ábrán látható egyes szakaszain a műanyag csőre tengelyirányban ható nyomóerőktől függ. A 2. A) ábrán az 1 tüske (b) befelé lejtős szakaszán elhelyezkedő műanyag csőre a (c) második kifelé lejtős szakasz jelenléte miatt meglehetősen nagy nyomóerő hat, ezért a PVC-cső keresztmetszete a nem kezelt PVC-csőéhez képest megnő, de a térfogat-növekedés ebben a keresztmetszetben még nem éri el azt a fokot, amikor a PVC-cső teljesen kitölti az 1 tüske és a 2 külső alakító szerszám közötti teret. Ezért a (b) befelé lejtős szakaszon elhelyezkedő PVC-cső felülete és a 2 külső alakító szerszám belső felülete között még marad egy (g) hézag. Amint azonban azt már korábban leírtuk, a (g) hézag vastagsága csökkenthető, ha a (b) szakaszt vízszintesen helyezzük el. A 2. B) ábra azt az állapotot mutatja, amikor a PVC-cső már teljesen be van tolva az 1 tüske és a 2 külső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
