184251. lajstromszámú szabadalom • Négyzetes szórásképű esőztető öntöző szórófej
1 184 251 2 A találmány forgó öntöző szórófejre, ill. szórófejhez csatlakoztatható adapterre vonatkozik, amellyel megvalósítható az öntözendő területek meghatározott alakzatban történő — célszerűen négyzetesen — esőztetése. A találmány szerinti megoldás alkalmazható forgó sugárcsöveknek a hagyományostól eltérő kialakítására, vagy a hagyományos forgó szórófejek, vagy sugárcsövek használata során mint közbeiktatott adapter. A mezőgazdaságban többféle felületi öntözési rendszer került alkalmazásra. Ezek közül a legelőnyösebb az ún. esőztető öntözési rendszer. Annak ellenére, hogy az esőztető öntözéssel biztosítható legjobban a viszonylag egyenletes vízelosztás, a megoldások műszaki-gazdasági hátrányai sem elhanyagolhatók. Jelenleg a legelteijedtebb és leggazdaságosabb megoldás a talajszintre telepített tápvezetékre kötött álló vagy forgó szórófejes rendszer. A szórófej körmozgása révén kör alakú felületet nedvesít. Ennek a gyakorlatban az a hátránya, hogy a földek nem öntözhetők teljes teijedelmükben, vagy a térbe esnek olyan területek, amelyeket nem szándékoznak megöntözni; több szórófej alkalmazása esetén az átlapolások miatt túlöntözött területek keletkeznek. A fenti gondok kiküszöbölését célozzák a kör alaktól eltérő, legcélszerűbben négyzetes szórásképet biztosító berendezések. A probléma kiküszöbölésére a nagygazdaságokban önjáró berendezéseket, a kiskertekben ún. billenő, középvonalban elhelyezett jobbra-balra mozgó szórófejek a legelterjedtebbek. A találmány megalkotása előtt általunk nem volt ismeretes olyan módszer, amely kielégítő megoldást adott volna, elsősorban a középüzemekben, de különösen a fóliás kertészetekben, ahol az öntözendő terület méretei és alakja meghatározóak. A találmánynak az a lényege, hogy egyszerű eszközökkel biztosija, hogy a kör szórásképű forgó mozgást végző szórófejekkel négyzetes szóráskép érhető el. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szórófejbe jutó víz, illetve folyadék mennyiségének szabályozásával változik a szórástávolság és szögelfordulás. A felismerés helyességét matematikai számítások igazolták. Gyakorlati kísérletek és számítások után alakítottuk ki azt a legoptimálisabb alakzatot, amely négy darab szimmetrikusan elhelyezett, ívelt, középpontja, ill. köre felől hegyesszögű cikkelyből áll. A fentiek szerint leírt és az 1. ábrán bemutatott idomot, ill. idomokat nevezzük folyadékmennyiség-szabályozónak. Belőlük legalább egyet elhelyezünk a szórófej álló részében és legalább egyet a szórófej forgó részében. A folyadékmennyiség-szabályozó(k) az átáramló folyadék útjába van(nak) helyezve. A folyadék állandó átfolyását, ezzel a folyamatos öntözést, valamint a szórófej fordulását azáltal biztosítják, hogy közös körkörös tengelyükkel koncentrikusan ki van(nak) vágva. A folyadékmennyiség-szabályozó beépíthető a szórófejbe, vagy előnyösen a szórófej álló és forgó része közé köthető célszerűen oldható kötéssel oly módon, hogy álló része a szórófej álló részéhez vagy közvetlenül a tápvezetékre, míg forgó része a szórófej forgó részéhez csatlakozik, nyílásai azonosan vannak kiképezve és egymáshoz hézagmentesen illeszkednek. Ezáltal a találmány szerinti megoldás mintegy adapterként (különálló egységként) alkalmazható. Az 1. ábrán bemutatjuk a folyadékmennyiség-szabályozók kiviteli alakját. A 2. ábrán bemutatunk egy példaképpeni szórófejet a találmány szerinti folyadékmennyiség-szabályozó(k) elhelyezésével. A 3. ábrán további lehetséges megvalósítást ismertetünk. Az alábbiakban ismertetjük a találmány néhány példaképpeni kiviteli formáját és a berendezés működését. A négyzetes szórásképű esőztető öntöző szórófej a „hagyományos” körszórásképű szórófejek átalakított változata olyan megoldással, miáltal az öntözött terület alakja kör helyett négyzet lesz. Ezt a következő megoldással lehet elérni. A szórófejtestbe az álló 2 szórófejtalp és a forgó 1 hüvely határán az áramló víz útjában álló szabad keresztmetszetet forgás közben folyamatosan változtató idomokat építettünk be. Ezek az idomok egy teljes körbefordulás alatt nyolcszor 45°-os elfordulásnak megfelelő ütemközönként, szabályosan csökkenő, illetve növekedő mértékben úgy változtatják a szórófejből kijutó víz nyomását, hogy a beöntözött területnek a szórófej tengelyétől mért, legkisebb és legnagyobb távolságai úgy aránylanak egymáshoz, mint 1 : \/2. A szórófej testben elhelyezkedő 1 hüvely alsó végét le kell zárni a folyadékmennyiség-szabályozóval, amely egy speciálisan kiképzett 3 lemez, és ugyanilyen 3 lemezt kell erősíteni a 2 szórófejtalp felső végére is. A 3 lemezeket úgy kell pl. oldhatatlan kötéssel a jelzett helyekre rögzíteni, hogy hézagmentesen illeszkedő 3 lemez nyílásainak egymáshoz való viszonya szabályozza a szórófejből kiáramló víz mennyiségét, mivel ez biztosítja a víz útjában álló szabad keresztmetszetet. A kiáramló víz nyomása és mennyisége meghatározott szórástávolságot eredményez minden egyes keresztmetszet nagyságnál. Működés közben a szórófej felső része körkörös mozgást végez és ezzel együtt forog az 1 rézhüvely is. A szórófej alsó része, működés közben áll és ezzel együtt áll a 2 szórófejtalp is. Az összeszerelt működő szórófejben a 3 lemez nyílásainak egymáshoz való viszonya forgás közben folyamatosan változtatja a víz útjában álló keresztmetszetet, s ezáltal a szórófej fúvókához jutó vízmennyiséget is és ezen keresztül a szórás távolságát is. Amikor a 3 lemezek úgy fedik egymást, hogy csak a 3 lemezek középső, mindig szabadon levő nyílásán áramlik a víz, akkor a szórófej közelebb lövelli a vizet, mert a 3 lemezek után a szórófej belső keresztmetszete a 3 lemezek középső, mindig szabadon levő nyíláshoz képest lényegesen nagyobb, s ez lecsökkenti a nyomást. Elfordulás alatt az áramló víz útjában álló szabad keresztmetszet a 3 lemezek átfedésének csökkenése miatt fokozatosan növekszik, ezzel arányosan nő az átáramló víz mennyisége, nyomása és a szórástávolság 45°-os elfordulás után a 3 lemezek által biztosított szabad keresztmetszet a legnagyobb, az átfedés megszűnik, s akkor a szórófej a legtávolabbra lövelli a vizet. További 45°-os elfordulás alatt a szabad keresztmetszet ismét csökken, emiatt az előbbi folyamat fordítottja ismétlődik meg, vagyis az áramló víz útjában álló szabad keresztmetszet folyamatosan csökken a 3 lemezek átfedése nő, s ezzel arányosan csökken a szórás távolsága is. Ezt a két 45°-os elfordulást vehetjük egy egységnek, illetve 90°-nak, így egy teljes körbefordulás alatt ez négyszer megismétlődik, s ettől a szóráskép szabályos négyzet alakú lesz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
