184250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányok tartósítására és takarmánykészítmény előállítására

1 184 250 2 Az élelmiszerek, avagy az állati eredetű élelmiszer­­termelés alapját képező takarmányok tartósítása ásványi eredetű energiahordozók megtakarítását eredményező módszerek alkalmazásával; avagy tartósítási eljárás révén az eredeti tápanyagok hatékonyságának fokozása, ki­emelkedő gazdasági feladat. A takarmányok (takarmány alapanyagok) tartósítá­sára irányuló eljárások kidolgozása esetén ez ideig az oxidativ folyamatokból eredő tápértékcsökkenés kizá­rására, és mint például az 1.279.857 sz. angol szabadalom esetében is, a takarmány megromlását előidéző mikro­bák életfeltételeinek a kiküszöbölésére törekedtek. A 171.969 lajstromszámú magyar szabadalom a fehéijedús mezőgazdasági és ipari eredetű takarmányok konzerválását 14 %-nál kevesebb nedvességtartalmú inert anyagok legalább 60% keverék-szárazanyagig végzett bekeverésével és propionsav-hangyasav 2:1 arányú alkal­mazásával éri el. Ez a megoldás a konzervált takarmány tápértékét nem növeli, a módszer a tárolási és takarmá­nyozási műveletek során alkalmazott berendezések korrózióját-, a ptialin enzim gátlását-, az emésztőszervek fekélyesedését idézi elő. Jelen találmánytól eltér abban is, hogy aerob viszonyok között csak rövid ideig záija ki a pathogén fertőzést. A 168.417 sz. magyar szabadalom úgy ért el fejlődést, hogy a légszáraznál nedvesebb termények kezelését fel­­dolgozási művelet során NPN vegyülettel és egy-kilenc szénatomos savakból, valamint aldehidekből előállított kovalens vegyületekkel végzi. A vágóhídi melléktermé­kek, állati termékek, stb. termények tartósítását sertések és baromfiak részére ezzel a módszerrel nem lehet elérni. Más előbbieket megelőzően ismert eljárások szerint a légszáraznál nedvesebb termények és takarmányok tartósítását a) mesterséges szárítással-, b) mikrobiológiai fermentációval, c) vegyszerekkel savanyítva, vagy oxi­dáció kizárását előidézve pl. iparilag előállított ammónia­gáz terménytárolótérbe juttatásával-, d) fagyasztással és hűtéssel végzik. Az utóbbi megoldások hátrányait az előbbi szaba­dalmi leírások részletesen ismertetik, mivel a többlet­hatást ezekhez viszonyítva érték el. A terménytárolást végző üzemek részére iparilag előállított és speciális berendezésekben szállított, majd helyszínen tárolt folyékony ammónia alkalmazásának - jelen találmányhoz viszonyítva, miszerint karbamid disszociációt más nitrogéntartalmú anyaggal előidézve N és C02 gázt a terménytárolás helyén állítunk elő — hátránya, hogy korrózió ellenálló drága berendezések igénye mellett, mezőgazdasági körülmények között nehezen végrehajtható munkaszervezést igényel. Az inert N-gázt levegőből előállító eljárás felhasz­nálási helyhez kötött ezen találmányhoz viszonyítva nagyon drága beruházási létesítmények építését teszi szükségessé. Ezért mezőgazdasági viszonyok között ez a módszer nem tudott elterjedni. Ez ideig nem volt ismert olyan tartósítási eljárás, amely a fehéijevegyületek tápértékét csökkentő poli­­fenol-aminósav kondenzációt kiküszöböli, avagy az egy­üregű gyomrú állati szervezetben lejátszódó anyagcserét figyelembe véve a takarmányalapanyagok eredeti táp­értékét a tartósítási folyamat komplexitásában érvénye­sülő hatások révén megnöveli. Jelen találmány célja olyan eljárás kidolgozása ter­mények és takarmányanyagok tartósítására, ill. takar­mánykészítmény előállítására, amely által az ismert 2 szabadalmakhoz viszonyítva az alapanyag begyűjtése-, szállítása és feldolgozása-, dezinfektorok és szárító­­berendezések üzemeltetése-, takarmánykészítmények előállítása, tárolása és felhasználása során egyebek mellett ásványi eredetű energiamegtakarítás-, előnyösebb termelésszervezés - és az emberi környezet védelmével együtt gazdasági többlethatás-, a nyersanyagok eredeti jellemzőihez viszonyítva tápértéknövekedés érhető el; és a beruházási költségek relatív mérséklését is eredmé­nyezve az élelmiszertermelés mennyisége és minősége fokozható. A találmány szerint ezt a feladatot (célt) azzal oldjuk meg, hogy tárolótérben elhelyezett légszáraznál nedve­sebb takarmánytömegben a részecskék közötti légteret (porozitást) mikroorganizmusok fejlődését gátló, ill. azokat elpusztító és egyben a termény vagy takarmány­nyersanyag oxidativ folyamatait megszüntető amin­­vegyület tartalmú anyaggal (pl. melasszal)-, keményítő­gyári moslékkal-, papíripari szulfitlúggal és/vagy kalcium­­hidrátból és formaldehidből előállított kohéziót fokozó hexóz vegyületből és önmagában ismert foszfor-, klór-, szulfát-, karbonát-tartalmú szervetlen savakból, ill. sók­ból, és/vagy karbamidból és salétromsavból disszociáció­val előállított gázeleggyel mérsékeljük, ill. megszüntetjük; és/vagy sterilizálandó takarmány nyersanyaghoz ammó­­niuinkloridot-, formalint-, kobaltot adagolunk, majd 70 °C-nál magasabb hőmérsékleten 1,05 kg/cm2-t meg­haladó nyomáson főzünk, és/vagy takarmányhoz réz­­ammónszulfáttal együtt ammóniumhidroxidból-, kvater­­ner-ammóniából-, timolból-, metilénkékből, vasszulfát­ból és formaldehidből fizikai hatáson alapuló művelettel készített vegyszerkeveréket juttatunk, majd pedig a terméket (takarmánykészítményt) tároljuk. A találmány szerinti eljárást, illetve gyakorlati fogana­­tosítási módját példák ismertetik anélkül, hogy az oltalmi igényt erre korlátoznánk. 1. példa Vágóhídon és állattartó telepen elhelyezett tárolóba az űrtartalom 20%-át kitöltő tömegben 92% szesz­moslékból (továbbiakban vinasz) 5,35% magnézium­­oxidból és 0,4% ammóniumhidroxidból, 0,1% réz­­szulfátból, 0,8 % formaldehidből, 0,05 % klórtimolból és 0,1% kvatemer-ammóniából, 0,1% metilénkékből fizikai hatáson alapuló művelettel előállított tartósító vegyszerkeveréket helyezünk. Ezt követően a keletkezés folyamatában a tárolóba vágóhídi húsmelléktermékeket, vagy hullatetemeket ömlesztünk, ügyelve arra, hogy a tárolás során a folyadék a takarmányalapanyagot töké­letesen elfedje. 2. példa Vágóhídi melléktermékeket-, hullák tetemeit és kony­haipari takarmány-melléktermékeket feldolgozó üzem dezinfektorába a takarmány-nyersanyaggal együtt az összes szárazanyag mennyiséghez viszonyítva 0,5 % ammóniumkloridot-, 0,001% nikkel katalizátort, 1,1% formalint-, 0,1% kobaltszulfátot-, 0,5% légszáraz tim­földgyári vörösiszapot, 0,2% metilénkék vegyületet és 0,2 % nátriumszelenátot is beviszünk. A pótlékolt takar­mány-nyersanyagot 130 °C hőmérsékleten 4 kg/cm2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom