184247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétvégű lámpatest előállítására

1 184 247 2 A találmány tárgya eljárás kétvégű lámpatest, első­sorban nagynyomású gázzal töltött fémgőzlámpák elő­állítására, amelyek lámpateste gömb alakú középső rész­ből és ennek két oldalán egymással szemben kinyúló cső alakú nyakrészből áll. A kétvégű lámpatesteknél a gömb alakú középső rész alkotja az ívkamrát, amely inert gázzal van megtöltve és elgőzölögtethető fémet vagy fémeket, például higanyt vagy higany és valamely fémhalogenid, illetve fémhalogenidek keverékét tartal­mazza. Az elektródák a nyakrészekbe vannak hermeti­kusan befoglalva, és benyúlnak az ívkamra belsejébe. Amikor az elektródák közötti résen át ív képződik és a töltőanyag elgőzölög, az ismert módon fényhatás jön létre. Az ilyen lámpák gyártása során az elektródákat elő­ször szigetelik a nyakrészekben, majd az elgőzölögte­­tendő anyagot és a töltőgázt az ívkamrából oldalra ki­nyúló csövecskén át vezetik be, ezután pedig a csövecs­két lezárják. Az ilyen leszívó csövecskék, illetve azok maradványai mindenképpen a gömb alakú ívkamrán ma­radnak, és főként a kisebb méretű lámpáknál problémá­kat okoznak. Valamennyi gázkisülésen alapuló működésű lámpánál rendkívül fontos, hogy az ívkamra tiszta legyen, és a töltet szennyezése is elkerülhető legyen. Bizonyos típusú töltetek (például a fémhalogenideket tartalmazó keveré­kek) meglehetősen higroszkóposak, és a vízgőzzel azon­nal reagálnak, ha csak egy rövid időre is érintkezésbe kerülnek. A fémhalogenideket általában igen nagy tisz­taságú pelletek formájában hozzák forgalomba. Annak érdekében, hogy ez a tisztaság megőrizhető legyen, és megfelelő minőségű lámpákat lehessen előállítani, fon­tos, hogy megvédjük a halogenideket, az elektródákat és a lámpatestet a vízgőzzel és egyéb szennyezőkkel történő érintkezéstől az alkatrészek összeszerelése során, és amíg az ívkamra biztonságosan tömített állapotba nem kerül. A miniatűr gázkisülésű lámpák előállítása során a szeny­­nyezők káros hatása megsokszorozódik, így a megfelelő védelem különösen fontos. A nagynyomású fémgőzlámpákban az ív feszültség­esése az elektródák közötti rés hosszával arányosan változik. Az ívkamra végeinek melegedését ugyanakkor erősen befolyásolja, hogy az elektródák milyen mérték­ben nyúlnak be az ívkamrába. A felmelegítés mértéke viszont a töltet elgőzölgésének módját határozza meg. Különösen fontos ez fémhalogenid töltet esetében, minthogy ezek gőzei hajlamosak a lámpa hűvösebb végein kondenzálódni. Így az elektródák közötti rés nagysága is, és elhelyezkedése is igen fontos, ezek meg­határozása pedig annál pontosabb kell legyen, minél kisebb méretűek a lámpák. A jelen találmánnyal olyan eljárás kialakítása a cé­lunk, amely lehetővé teszi a fentiekben leírt lámpák gyors és nagy tömegben történő előállítását. Megoldá­sunk egyrészt az alkatrészek olyan egyedülálló módon történő összeállítására vonatkozik, amely megakadályoz­za azok szennyeződését, másrészt az ívkamra oly módon történő kialakítására, amely lehetővé teszi hogy a gyártás során a teljesen szennyezőmentes alkatrészeket tökéle­tesen tiszta ívkamrába helyezzük be. Emellett találmá­nyunkkal megoldjuk az elektródák közötti rés pontos helyezését is azáltal, hogy az üvegcsövet üvegeszterga tokmányába fogjuk be és egyetlen befogással végezzük el a lámpatest alakításának és az alkatrészek összeszere lésének műveleteit. 2 A találmány szerint az elektródákat és a töltetet a lámpatestbe a korábbi technológiától eltérően helyezzük be, oly módon, hogy először elkészítjük a lámpatestet, majd a lámpatest elkészítése után egy elektródát csúcsá­val hátrafelé helyezünk be az egyik nyakrészbe és onnan tovább a másik nyakrészbe, majd egy másik elektródát csúcsával előre helyezünk el az elsőként említett nyak­részben, végül pedig a nyakrészeket az elektródákkal együtt hermetikusan lezárjuk. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gyártás közben a lámpatestet folyamatosan száraz gázzal öblítsük át annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lámpa alkat­részeinek az összeszerelés során történő szennyeződését. A találmány szerinti eljárással a lámpa összeszerelése viszonylag nagy sebességgel végezhető, előnyösen a víz­szintes üvegesztergán, közvetlenül a lámpatestnek ugyan­ezen a berendezésen történő kialakítása után. Ily módon az összeszerelés pontossága és tisztasága folyamatosan biztosítható azáltal, hogy ugyanazon a berendezésen végezzük az összes műveletet egy kvarccső befogásától kezdve a kész lámpatest kiemeléséig. A találmány szerinti megoldás egyik alapvető jellem­zője, hogy a töltetet és mindkét elektródát a lámpatest egyik nyakrészén át vezetjük be, miközben a lámpa­testet vízszintes üvegeszterga fejrészének és szánjának tokmányaiban befogva tartjuk, és a befogás tömített­ségéről gondoskodunk. Ez lehetővé teszi, hogy a lámpa­testet a másik nyakrészen át folyamatosan átöblítsük. A szerelés során az egyik elektródát csúcsával hátrafelé, a másik elektródát pedig csúcsával előrefelé vezetjük be a nyakrészen keresztül. Mindkét elektróda a bevezetés során a gázárammal szembe mozog. A lámpatestet az eljárás során üveg-, illetve üvegszerű anyagból lévő csőből alakítjuk ki oly módon, hogy az anyagot a lágyulási tartományba melegítjük és formáz­zuk, közvetlenül az elektródáknak a korábban említett módon történő bevezetése előtt. Mind a melegítés, mind az azt követő alakítás során a csövet, illetve a lámpa­testet folyamatosan gázzal mossuk át, és így a nedves­séget, valamint az egyéb szennyezőket az üveg felüle­téről az üzemi hőmérsékletnél magasabb hőmérsékleten távolítjuk el. Az átöblítést természetesen folytatjuk az elektródák és a töltet behelyezése során is, egészen a lámpatest teljes lezárásig. Ezzel a megoldással a miniatűr fémhalogenid lámpák működéséhez szükséges tisztaság is biztosítható. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során alkal­mazott üvegesztergát célszerűen olyan forgóasztalra erősítjük, amely a munkadarabot különböző műveleti helyekre szállítja. A kvarcüvegcső egy részét az üveg­eszterga fejrészébe fogjuk be, majd forgásba hozzuk, és középső részét az anyag lágyuláspontjáig melegítjük. Eközben a csövet inert száraz gázzal öblítjük át, hogy a nedvességet és a szennyezőket a kvarcső belső palást­járól eltávolítsuk. Miután a megfelelő hőmérsékletet elértük, a csövet belülről nyomás alá helyezzük, és kívül­ről formát szorítunk a cső falára. A forma helyét az üvegeszterga fejrészéhez viszonyítva határozzuk meg. A fenti módon olyan lámpatest alakítható ki, amelynek gömb alakú középső részéből két irányba egy-egy nyak­rész nyúlik ki, amelyek egyike az üvegeszterga fejrészébe van befogva. A kvarccső átöblítését tovább folytatjuk, miközben az elektródarendszert bevezetjük a lámpa­testbe. Az egyik elektródát csúcsával hátrafelé vezetjük keresztül a nyakrészen és az ívkamrán át a másik oldalon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom