184224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének átalakítására
1 184 224 2 40385 Nm3/óra visszakeringtetett gázzal és 1350 m3/óra, hidrogéntartalmú friss gázzal. Az egyesített nyersanyagot az első hőcserélő köpenyoldalán vezettük be 50,5 °C-on és 39,3 bar nyomáson. A második reaktor termékével hőcserélve a nyersanyag 112 °C-ra melegedett. Az első 5 hőcserélő teljesítménye 5,37 • 106 kcal/óra. Ezután a nyersanyagot a második hőcserélő köpenyoldalán tápláltuk be, és itt az első reaktor termékével játszódott le hőcsere (2 • 106 kcal/óra). A második hőcserélőt elhagyva a nyersanyag 127 °C-os és nyomása 37,5 bar, vegyes 10 fázisban 55 756 Nm3/óra gázt és 11,5 m3/óra folyadékot tartalmazott. Ezután a nyersanyag 4,03 • 106 kcal/óra teljesítményű hevítőbe jutott, majd 58 011 Nm3/óra melegített gáz 200 °C-on és 36 bar nyomáson az első reaktorba lépett be. A részlegesen reagált gáz 218 °C-on 15 és 35 bar nyomáson távozott az első reaktorból és a második hőcserélő csőoldalán lépett be. A második hőcserélőben az első reaktor terméke lehűlt 177 °C-ra, de 100%-ig gázból állt. Ez a gáz belépett a második reaktorba 34,5 bar nyomáson. A második reaktorból távozó, 20 176 °C-os és 34 bar nyomású terméket az előző hőcserélő csőoldalán tápláltuk be. A második hőcserélőből távozó termék 45,2 m3/óra folyadékot és 48 800 Nm3/óra gázt tartalmazott, hőmérséklete 102 °C, nyomása 32,8 bar. A terméket lehűtöttük és szétválasztottuk 94,7 m3/óra 25 kívánt termékké, valamint visszakeringtetett gázzá. A példa a találmány szérinti eljárást mutatja be. Az előzővel azonos összetételű nyersanyagot az első hőcserélő köpenyoldalán áramoltattuk keresztül. A hőmérsékleti és nyomásértékek, az összetétel, valamint az első hőcserélő teljesítménye azonosak a 2. példában meg- 35 adottakkal. Az első hőcserélőből kilépő, felmelegített nyersanyag a második hőcserélőbe lépett be, ahol a nyersanyag 200 °C-ra melegedett fel az első reaktorból távozó termékkel való hőcsere révén. A második hőcserélő teljesít- 40 ménye 6,2 • 106 kcal/óra. A második hőcserélőből az 58 000 Nm3/óra gázból álló, felmelegített nyersanyag 37 bar nyomással közvetlenül az első reaktorba jutott. Az első reaktorból származó, 100%-ig gázállapotú termék a hevítőbe került, amely az első reaktor után volt elhelyezve; a hőmérséklet 218 °C, a nyomás 36 bar. A hevítőben az első reaktor terméke 296 °C-ra melegedett. A hevítő teljesítménye 403 • 106 kcal/óra. A felmelegített, 35 bar nyomású termék ezután a második hőcserélő csőoldalán belépve lehűlt 176 °C-ra, és nyomása 34 bar. A második hőcserélőből a termék a második reaktorba, az első hőcserélőbe és az elválasztó berendezésbe jutott a 2. példában ismertetett módon. A termék azonos összetételű, hőmérséklete, valamint nyomása megegyezett a 2. példában megadottakkal. A 2. és 3. példát összehasonlítva megállapítható, hogy a 2. példában a hevítőbe vegyes fázisú nyersanyag jutott, viszont a 3. példa szerint a hevítőbe gázfázisú termék jutott. A 3. példa szerinti eljárással tehát kiküszöböltük a vegyes fázis hevítésével járó hátrányokat anélkül, hogy az az eljárás eredményességét hátrányosan befolyásolta volna. A 2. és 3. példában bemutatott eljárás teljes hőigénye azonos. A találmány szerinti megoldás gyakorlati megvalósításához tehát kizárólag a második hőcserélő felületének növelése szükséges a nagyobb teljesítmény érdekében. A hevítő teljesítményének növekedése és a fokozott biztonság alapján azonban a találmány szerinti eljárás előnyösebb az ismert eljárásnál. SZABADALMI IGÉNYPONT Szénhidrogén átalakítási eljárás vegyes fázisú nyersanyag legalább egy részének közvetett hőcserélő zónán való átvezetése révén reakcióhőmérsékletre való melegítésével, a 0 °C és 600 °C közötti hőmérsékleten, valamint 1 és 233 bar közötti nyomáson működő szénhidrogén átalakító reakciózónából távozó termék legalább egy részének közvetlen hevítési zónába való vezetésével és az eljáráshoz szükséges hőnek a közvetlen hevítésű zónán keresztül való közlésével, azzal jellemezve, hogy a reakciózónából távozó termék legalább egy részét a közvetlen hevítésű zónában a reakcíózóna belépési hőmérsékletét legalább 8 °C-al meghaladó hőmérsékletre melegítjük, majd a felmelegített terméket a közvetett hőcserélő zónában a reakciózónába belépő nyersanyaggal közvetett hőcserének vetjük alá. (1 db ábra) Felelős kiadó: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában 86/2388 Franklin Nyomda Gyál - 85-467 7
