184220. lajstromszámú szabadalom • Magszárító
1 184 220 2 21 padlószerelvényt, mind pedig az első légelvezető 19 padlószerelvényt és a második légelvezető 23 padlószerelvényt megkettőzzük és ezzel további szárító és kiegyenlítő zónákat létesítünk. A 6. ábrán három szárító zónából és két kiegyenlítő zónából álló ilyen bővített 5 magszárító látható. A 6. ábrán vázlatosan feltüntetett magszárítónak a fűtőlevegőt recirkuláltató berendezése is van, amennyiben az első szárító zónából távozó levegőt a második szárító zónába vezetjük, a második zónából távozó to levegőt pedig a harmadik szárító zónába juttatjuk. Nyilvánvaló, hogy a levegő hőmérséklete mindegyik zónában jelentősen csökken és ezért a recirkuláltatás során meleget kell bevezetnünk. Az első szárító zónából távozó levegőt evégből ventilátorral A fűtőkészüléken 15 vezetjük át. Ugyanígy a második szárító zónából távozó levegőt ventilátor B fűtőkészüléken hajtja át. A fűtőlevegőnek ilyen recirkuláltatása a kiegyenlítő zónák alkalmazásával együtt a nedvesség eltávolításának melegszükségletét még tovább csökkenti. 20 A különféle szárító zónákban optimális szárítási körülmények fenntartása végett a levegő áramlásának intenzitása a különféle zónákban különféle lehet. így a második szárító zónában esetleg nincs szükség az első szárító zónából távozó levegő teljes mennyiségének fel- 25 használására. Ilyen esetben az első szárító zónából távozó levegő egy részét ki kell engedni. Erre a recirkuláltató ventilátor előtt kerül sor. Nyilvánvaló, hogy amennyiben járulékos levegőre egyáltalán szükség van, ezt a recirkuláltató ventilátorok előtt vezetjük be. 30 Jóllehet a vázlatos ábrán csak a magszárító torony egyik oldalára eső csatlakozási pontokat tüntettük fel, nyilvánvaló, hogy a levegőt a magszárító torony két átellenes falán tápláljuk be, a levegő kibocsátására pedig mind a négy falon sor kerül. 35 A továbbiakban a találmány szerinti magszárító toronyra adunk néhány gyakorlati példát. Az 1-5. ábrákon látható belső kialakítású magszárító tornyon ellenőrző méréseket hajtottunk végre. 45 A) összehasonlítás végett az első vizsgálatot olyan magszárítóval kapcsolatban végeztük, amely lényegében a 4 086 708 sz. amerikai szabadalmi leírásban van ismertetve, amelynek tehát csak egy szárító zónája, egy légkiömlése és a hűtőlevegőt bevezető egyetlen beömlése 50 volt. Más szavakkal az 1. ábrán látható tornyot használtuk, azonban az első légelvezető 19 padlószerelvény, a 20 kiegyenlítő kamra és a meleg levegőt bevezető 21 padlószerelvény nélkül. A magszárítót a következő feltételek mellett üzemeltettük: 55 a kiömlő levegő nedvességtartalma 0,0356 a távozó magvak hőmérséklete 55,7 °C végső nedvességtartalom 23,53 súly % A fenti adatokból kitűnően a nedvesség eltávolításának energiaszükséglete az eltávolított víz literenként 7,822 MJ volt. B) A vizsgálathoz az 1. ábrán látható magszárítót alkalmaztuk, vagyis olyan magszárítót használtunk, amelynek két szárító fokozata és 3,6 m magas kiegyenlítő zónája volt. Az első fokozatot úgy működtettük, amint ezt az A) részben ismertettük. A második fokozatban a szárítás üzemi adatai a következők voltak: a beömlő levegő hőmérséklete 205 °C a beömlő levegő nedvességtartalma 0.0025 a levegő áramlási sebessége 63,5 cm/sec. kezdeti nedvességtartalom 23,53 súly% a magvak áramlási sebessége 25,3 m/h a magvak hőmérséklete 55,7 °C a szárító hossza 2 m a kiömlő levegő hőmérséklete 55,8 °C a kiömlő levegő nedvességtartalma 0,0666 a távozó magvak hőmérséklete 55,7 °C végső nedvességtartalom 21,40 súly % Amint az adatokból kitűnik, a nedvesség eltávolításának energiaszükséglete az eltávolított vízre vonatkoztatva 3,190 MJ/1 volt. C) A B szerinti eljárást megismételjük, azonban a; első szárító fokozatból távozó levegőt fűtőkészüléker át és a levegő teljes recirkuláltatásával a második szárító fokozatba vezettük. Az üzemi adatok a következők voltak: a beömlő hőmérséklete 205 °C a beömlő levegő nedvességtartalma (teljes recirkuláltatás) 0,0356 a levegő áramlási sebessége 63.5 cm/sec. kezdeti nedvességtartalom 23,53 súly % a magvak áramlási sebessége 25,3 m/h a magvak hőmérséklete 55 J °C a szárító hossza 2 m a kiömlő levegő hőmérséklete 56,2 °C a kiömlő levegő nedvességtartalma 0,1025 a távozó magvak hőmérséklete 56,1 °C végső nedvességtartalom 21,6 8 súly % Megállapítható, hogy a levegő recirkuláltatás folytán a nedvesség eltávolításának energiaszükséglete az eltávolított vízre vonatkoztatva 2,575 MJ/1 volt, vagyis még tovább csökkent. a beömlő levegő hőmérséklete 260 °C a beömlő levegő nedvességtartalma 0,0025 a levegő áramlási sebessége 90 cm/sec. kezdeti nedvességtartalom 25,0 súly % a magvak áramlási sebessége 25,3 m/h a magvak hőmérséklete 15 °C a szárító hossza 1,1 m a kiömlő levegő hőmérséklete 55,8 °C 2. példa Kanadai fehér szemesborsóval végzett szárító vizsgá- 60 latához az 1. ábra szerinti szárító tornyot alkalmaztuk két szárító fokozattal. A hűtőfokozatot azonban ez esetben nem üzemeltettük. A torony 1,2 m, egy-egy szárító zóna 2 m és a kiegyenlítő zóna 3,6 m magas volt. A szárítandó szemek szárítási körülményei és jellem- 65 zői a következők voltak : 5
