184197. lajstromszámú szabadalom • Biztosító berendezés sínhezkötött járművekhez, az összeütközés megelőzésére
1 184 197 2 A találmány tárgya berendezés vasúti pályán közlekedő szerelvények összeütközésének, vagy egymásba rohanásának megakadályozására, a pályák és az ismert jelzőberendezések kiegészítésével és újszerű kapcsolásával. Számos kísérlet történt és még több olyan berendezést írtak le amelyek a vasúti összeütközéseket vannak hivatva kiküszöbölni. A 83 329 sz. magyar szabadalmi leírás olyan biztosító berendezést ismertet, melynek segítségével megakadályozható, hogy a vonat a tilosra állított jelzőt túlhaladja, ha annak vezetője a tilos jelzést valamilyen okból nem érzékelte. A megoldás lényege abban van, hogy a tilos jelző egy rudazat révén a pályából kiemel egy ütközőt, ami együttműködik a mozdony alvázára szerelt karral. Ha a pályából kiemelkedik az ütköző, az felemeli a mozdony megfelelő rudazatát, ami működésbe hozza a vészféket és a szerelvény megáll. Az előzőkhöz hasonló célú és megoldású biztosítóberendezést ismertet a 85 485 lajstromszámú szabadalmi leírás is. Lényege, hogy a jelző berendezéssel működteti a pályába épített szerkezetet, ami a mozdony vészféket működteti, ha a jelző tilos állását a vezető nem észleli. Az előzőekben ismertetett biztosító berendezések meglehetősen régiek. A fennálló probléma megoldására az utóbbi években is számos próbálkozás volt, amelyek azonban inkább csak érzékelésre szolgáinak, de nem tudták valóban elérni azt, hogy az egyszer valahol bekövetkezett hibából ne következzék be a baleset. Mert az eddigi biztosító berendezések is elvileg kizárják az összeütközést, de mégis előfordul emberi mulasztásból, fáradtságból, túlfeszített idegállapotból vagy rosszullétből, hogy a jelzések ellenére elengedik, tovább engedik a vonatot, a foglalt pályára újabb szerelvényt engednek, vagy egyszerűen nem érzékelik, vagy nem tudják érzékelni a tilos jelzést, pl. ködben. A fenti hiányosságok kiküszöbölését szolgálja a jelen találmány, amely azon túl, hogy az észre nem vett tilos jelzés mellett lehetetlenné teszi az elhaladást, azt is megakadályozza, hogy az ily módon veszteglő szerelvénybe egy másik belerohanjon, sőt olyan megoldást ad, amelynek a pályába épített részeinek nincs mozgó alkatrésze. A találmány lényege abban van, hogy az ismert jelzőszerkezettel a pályába épített elektromágneses tömböket kapcsolunk be, amely a mozdonyra, vagy a szerelvényre elhelyezett, lebillenthető karra hat és az működteti a vészféket, egyidejűleg pedig á szembejövő forgalom jelzőjét és annak elektromágnesét, valamint a mögötte elhagyott mágnestömböt is bekapcsolja, miáltal lehetetlenné válik a szerelvények továbbhaladása. A találmány részleteit a csatolt rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra ismert biztosító berendezés pályarészét mutatja vázlatosan, a 2. ábra a pálya és a mozdony megfelelelő szerelvényének együttműködését mutatja. A 3. ábra mutatja a találmány szerinti biztosító berendezéssel ellátott pályaszakaszt, a 4. ábra a 3. ábra egy részletét mutatja nagyobb léptékben, az 5. ábra a pályaszakasz és a mozdony szerelvények együttműködését mutatja, a 6. ábra az együttműködő alkatrészek metszetét mutatja. A technikai előzmények közül a találmány szempontjából a legközelebb álló megoldást az 1-2. ábra szemlélteti vázlatosan amelynek lényege a következő: Az 1 kőágyra vannak fektetve a 2 talpak, melyekre a 3 sínszálak vannak rögzítve. A pálya mellett helyezkedik el a 4 jelzőoszlcp, melyen az 5 jelzőkar van felszerelve. Az 5 jelzőkar a működtető szervén keresztül a 6 rudazat révén mozgatja a 7 ütközőt, amely tilosra állított jelző állás esetén a pályából kiemelkedik. A 7 ütköző működteti a mozdony 8 alvázán elhelyezett 9 könyökemelőt. A 9 könyökemelő 9a kaiját kilendíti nyugalmi helyzetéből és az a 9b kar révén működteti a 10 vészféket. Így ha a mozdonyvezető nem észlelte a tilos jelzést és elhaladna a jelző mellett, a berendezés megállítja a szerelvényt. A jelen találmányt részleteiben a 3-6. ábrák alapján ismertetjük. Az 1 kőágyon ismert módon vannak a 2 talpak és a 3 sínek elhelyezve. Az ugyancsak ismert 4 jelző környezetében, a síneken belül két-két talpon vannak elhelyezve alla elektromágneses tömbök, melyeknek 12 kapcsolószekrénye van. A kapcsolószekrény azonban lehet máshol is elhelyezve. A pályaszakaszon minden biztosító egységhez tartozik egy további 11b elektromágneses tömb is, ami a 4 jelző után két-két jelző között van beépítve. A pálya a jelző környezetében, de a jelző után el van látva 23 pályakapcsolóval, mely kapcsoló szabad jelzésnél működteti a szembejövő B forgalom 4 jelzőjét és azt tilosra állítja, illetve annak 11 a elektromágneses tömbjét bekapcsolja. A 4 jelzőoszlop 5 jelzőkarját működtető szerkezet a 13 vezeték révén össze van kötve a 12 kapcsolószekrénnyel. A 12 kapcsolószekrény 16 vezeték révén össze van kötve a szembejövő forgalomhoz tartozó következő jelző 1 la elektromágneses tömbjével. Az egyik irányú forgalmat A-val, a szembejövőt B-vel jelöltük. A vasúti pálya el van látva 15 erősáramú vezetékkel és egy vagy kettő vezérlőáraniot biztosító 17 vezetékkel. A 17 vezérlővezeték 16 vezetékkel össze van kötve a 12 kapcsolószekrénnyel, mely a 14 vezeték révén a 15 erősáramú vezetékkel is össze van kötve. A pályán közlekedő szerelvények, előnyösen a mozdony 8 alváza, (tolatóvonatok esetén az első kocsi is) el van látva a 11 elektromágnes tömbökkel együttműködő, 18 rugóval tartott és 19 csukló körül elbillenthető 20 horgonnyal, mely a 21 rudazat révén a vészféket működteti. A 11 elektromágneses tömb 22 felülete felülről célszerűen domború, a vele együttműködő 20 horgony felülete ennek megfelelően homorú. Ezzel biztosítható, hogy a 11 elektromágneses tömbökön ne tudjon megmaradni számottevő szilárd szennyeződés, ami esetleg üzemzavart okozhat. Célszerű, ha a 11 elektromágneses tömb magassága a sínkorona magasságával egybeesik. A találmány szerinti vasútbiztosító berendezés a következőképpen működik: Ha az egyik szerelvény A irányban közlekedik és ennek jelzője tilos, akkor a 4 jelző 5 jelzőkarja a 12 kapcsolószekrény egyik kapcsolóját a 13 vezeték révén összeköti a 17 vezérlővezeték áramkörével, a kapcsoló működésbe lép és a 11a elektromágneses tömböt a 14 vezeték révén összekapcsolja a 15 erősáramú vezetékkel, így az elektromágneses tömb be van kapcsolva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
