184190. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szulfonil-karbamid-származékokat tartalmazó herbicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
1 184 190 A találmány tárgya berendezés technológiai folyamatok adatainak feldolgozására, főleg vágóvonalakon levágott állatok húsvizsgálatának kódolt villamos jelekkel kifejezett információk alapján történő — hatékonyabbá tételére. A vágóvonalakon (vágóhidakon) a húsvizsgálat alapfeladata: a levágott állatok húsának elbírálása az emberi fogyaszthatóság szempontjából. A húsvizsgálatnál húsnak tekintendő a vágóállatoknak emberi élelemre szolgáló minden része. Jelenleg a vágóállatok vágóvonali húsvizsgálatánál a húsvizsgálatra előkészített állati testet és a hozzá tartozó szerveket (a vizsgálati anyagot) több személy vizsgálja, és észrevételez minden elváltozást, ami a döntés alapjául szolgál. A húsvizsgálatot végző személyeknek (a hűsvizsgáló szakembereknek) a vizsgált részre vonatkozóan a feladatuk: javaslattétel. A döntést a javaslatok alapján a vizsgáló csoport munkájáért felelős személy hozza. Általánosan elterjedt eddigi gyakorlat, hogy a húsvizsgáló szakemberek egymást csak szóban vagy papírszeletekre való feljegyzéssel értesítik. így jelentik egymásnak a húsvizsgáló szakemberek, ha valamelyikük olyan elváltozást talál a levágott állat húsában, amely alapján egy vagy több húsvizsgáló szakembernek bizonyos irányban nagyobb figyelmet kell tanúsítania, hogy egy kórismét esetleg több szervben vagy’ más testrészben is felfedezzen, a betegség helyes diagnosztizálása vagy az elváltozás jó értékelése végett. Ez különösen a tbc vagy más fertőző betegség gyanúja esetében lényeges. Ugyanilyen módon közük a húsvizsgáló szakemberek szakjavaslataikat a döntéshozatalra jogosult személlyel, aki azokat mérlegelve dönt, és szükség esetén utasítást ad ki. Ez az utasítás az ismert, elterjedten alkalmazott eljárásokban szóval, kézzel vagy papírszeleten adott jelzés, esetleg táblácska, amellyel a döntéshozatalra jogosult személy utasítja a végrehajtó személyeket, hogy az állattesttel vagy szervvel kapcsolatos közegészségügyi, állategészségügyi és gazdasági kihatású tevékenységüket melyik egyeden és hogy hajtsák végre. Ez a tevékenység az áüattest és/vagy összes vagy meghatározott szerveinek a feldolgozó vonalból való eltávolítására (kobzás) esetleg egyes meghatározott részek kivágására (részkobzás), letisztítására irányul. A vágóvonalakon a vágóállatok húsának vizsgálatára irányuló információk közlésére kódolt villamos jelek használata nem ismeretes. A kórbonctani elváltozások minőségének és mennyiségének gyűjtésére ugyancsak nem ismeretes semmiféle - a vágóvonalakon használható — műszaki berendezés. Amennyiben ezeket az adatokat megbízhatóan gyűjteni akarják, úgy külön adatfelvevő személyeket kell alkalmazni, sőt az állatok jelentős részét a főtechnológiai vonalból az adatfelvétel idejére ki kell vonni. Számítógép használata az állategészségügyi szolgálatban olyan betegségjelző információs rendszerként ismeretes, melynek segítségével az egyes állatbetegségek elterjedésének övezetei már a kezdeti stádiumtól fogva lokalizálhatok. Ilyen rendszer az ún. Vida-információs rendszer, melynél az állatorvosok által minden vizsgálatról beküldött adatokat (diagnózisokat) központilag számítógép útján feldolgozzák, kiértékelik és Vidn-szolgáltatnsként az információkat térkép formájában közük. Ebből megállapítható az egyes állatbetegségek terjedése bizonyos vidékeken („Vida-Inforsmationssystem in Dienst der Tiermedizin” — Deutsche Tierärztliche Wochenschrift, Hannover, 1971. év 12. szám 355—356 oldal). Sem ez a Vida-rendszer, sem a többi számítógépet alkalmazó állategészségügyi adatokat rendszerező szisztéma (amilyent ismertet például az. „Australian Veterinary Journal” 1976. évi januári száma a 24-35. oldalon) nem a vágóvonali húsvizsgáistokkal kapcsolatos információknak villamos jelek útján való hatékonyabb közlésére, hanem az állategészségügyi vizsgálati adatoknak elektronikus úton való feldolgozására és kiértékelésére irányulnak. Ezek a fejlett adatfeldolgozó rendszerek sem küszöbölik tehát ki az ismert vágóvonali vizsgálati módszerek hátrányait. Az ismert, hagyományos — beszéden és cédulákon alapuló — vizsgálati módszer az egyre koncentrálódó termelés, az ezzel járó növekvő vonalteijesítmények követelményei miatt alkalmatlanná vált arra, hogy a modern gépesített nagy teljesítményű és zajos vágócsarnokokban információvesztés kockázata nélkül biztosítsa a vizsgáló személyzet kölcsönös tájékoztatását. Nem biztosítja az ismert hagyományos információs módszert azt sem, hogy a tervszerű, szervezett, folyamatos termelési vonalból csak a minimális, elkerülhetetlenül szükséges egyedszám kerüljön kivonásra. Ez a hibája a hagyományos módszernek fennakadást és zavarokat okoz a termelésben. Nem küszöbölhetők ki az ismert módszer hibái az adatfelvevő, vizsgáló személyzet létszámának növelésével sem, az e téren fennálló munkaerőhiányra való tekintettel. Fokozza a hagyományos módszerrel együttjáró nehézségeket, hogy ha azért nő a felveendő adatok száma, mert az adatfelvételt a tenyésztési munka javítására visszaható céllal akarjuk felhasználni. A találmány szerinti berendezés kiküszöböli a levágott állatok vizsgálatainál az eddigi hagyományos hangírás jelzéseken alapuló és ezért számos hibalehetőséget magában foglaló információs rendszer hátrányait. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy megoldható a technológiai folyamatoknál, főleg a vágóvonalon az adatfelvétel és a parancstovábbítás, ha a találmány tárgyát képező berendezés alkalmazásával a vizsgáló szakemberek, a döntéshozó, valamint az intézkedéseket végrehajtó szervek és/vagy személyek között az információ nem hagyományosan szavakkal, cédulákkal, hanem - a kódrendszert alkotó villamos jelek és azok logikai feldolgozása útján - történik oly képpen, hogy a vizsgáló szakemberek bármelyike az előtte elhelyezkedőktől a célszerűségi sorrendnek megfelelő jelhatásúton, a vizsgálati anyaggal egy időben hozzáérkező figyelmeztető jelzést, sőt megfelelő villamoslogikai függvényképzés útján parancsjelet kaphat a vizsgálati anyaggal együtt haladó kódolt villamos jelek segítségével, amelyek a vizsgálati anyag azonosító számával ellátva a technológiai folyamatból, főleg a vágóvonalakból kilépve, magasabbrendtí feldolgozásra alkalmas adatjelként is felhasználhatók. A találmány szerinti berendezés segítségével a vizsgáló szakemberek a bármelyik előttük elhelyezkedőtől érkező figyelmeztető jel hatására - a kapcsolódó összefüggésekre való különös tekintettel - bizonyos diagnosztizálást végezhetnek el, és ezáltal a közös javaslattevő munka hatása javul. A találmány szerinti berendezés útján ugyancsak kódolt villamos jelek és parancsképző egység útján kap információt a döntéshozó e©' vagy több sze2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
