184179. lajstromszámú szabadalom • Kútfej mélyfúrású kutakhoz, főleg kőolaj- és gázkutakhoz

1 184 179 helyzetű függesztőszerkezet, amellyel minden további béléscsőoszlop és termelőcsőoszlop felfüggesztésre ke­rül, így a 13 technikai béléscsőoszlop, a 14 termelési béléscsőoszlop és a 15 termélőcsőoszlop. Mivel minden béléscsőoszlop és termelőcsőoszlop egyugyanazon ház­ban kerül felfüggesztésre, a kútfej egyesített kútfejnek minősül. Magában foglalja továbbá az ugyanezen felfüggesztett béléscső oszlopok közötti gyűrűs kereket felül lezáró 40 változtatható helyzetű tömítőszerkezeteket, valamint a 15 termelőcsőoszlop és 14 termelési béléscsőoszlop kö­zötti gyűrűs teret felül lezáró 60 túlnyomásos távtartós ikertömítéseket. A 20 belsőhornyos kútfejház belsejének a legalján a 21 kúpos letöréssel rendelkezik a 73 kúpos tömítő-támasztógyűrű csatlakozásához és a 23 furata pedig, melybe a 22 béléscsőmenet is kialakításra került, képezi a legkisebb belső átmérőt és ez viszont nagyobb, mint a 12 biztonsági béléscsőoszlop furata, melyből ere­dően az API Std 6A szabvány szerint úgynevezett teljes szelvényű kútfejnek minősül. Tovább jellemzi a 20 bel­­sőhomyos kútfejházat, hogy ezen 23 furat felett a tete­jéig, végjg egy azonos átmérőjű furattal rendelkezik, vagyis semmilyen lépcső, illetve váll nem áll be a felület­ből. Ebbe a hengeres felületbe a béléscsőoszlopok és a termelőcsőoszlop felfüggesztéséhez, a 30 változtatható helyzetű függesztőszerkezetek megtartására célszerű alakkal a 26/a, 26/b, 26/c körkörös hornyok kerültek ki­képzésre. -A 20 belsőhornyos kútfejház minden csőköz­térhez rendelkezik a 24/a, 24/b, 24/c csőközcsa tokozás­sal, melyek radiális furatokból és nagynyomású peremek­ből állnak, valamint célszerűen a csőfelületre való ráhe­­gesztéssel képeznek ki. Ezek a csőközcsatlakozások lehe­tővé teszik a nagynyomású tolózárak vagy csapok csatla­koztatását, melyek szerelési körülményei igen kedvezőek abból eredően, hogy a kútfejtagok egyesítése következ­tében elmaradtak a kiálló vízszintes nagynyomású pere­mek. Ennek további hatásaként és a csőközcsatlakozások kialakítása következtében további előnyként jelentkezik, hogy kis magassági méret mellett a kútfej oldalirányú helyigénye igen kicsi. A 20 belsőhornyos kútfejház tetején van kiképezve a 81 bilincs csatlakozásához 25 kúpos váll, amely alatt van a 28 emelőfül, továbbá a falának radiális irányú furataiba tömítetten és célszerű darabszámmal van szerelve a 31 vonófejes csavarzat, 43 fogazott végű csavarzat és a 44 felöl tő-ellenőrzőszelep.', A 20 belsőhornyos kútfejház, a külső palástján, min­den függesztett csőoszlop terhelési zónájában megfelelő szintekben a 25 mérőjelek célszerűen mérőhoronypárok vannak kialakítva a béléscsőoszlopok és termelőcsoosz­­lopok fiiggesztési, illetve terhelési feszültségeinek ellen­őrzésére. Az 1. ábrán látható, hogy a 13 technikai bélés­csőoszlop felfüggesztésénél a 25 , 25 a2, a 14 termelési béléscsőoszlop felfüggesztésénél a 25 bi, 25 b2, a 15 ter­melőcsőoszlop felfüggesztésénél a 25 Cj, 25 c2 mérő­jelek kerültek elhelyezésre. A mérőjelek, illetve mérő­­hornyok egymástól való távolságainak a változásai ará­nyosak a csőoszlopok függesztési feszültségeinek válto­zásaival, mivel a 30 változtatható helyzetű függesztőszer­kezet döntően axiálisan terheli a 20 belsőhornyos kútfej­házat. Ezen az alapon egyszerű távolságméréssel és kevés táblázatos számítási segédlettel utólagosan bármikor ellenőrizhető a béléscsőoszlopok függesztési feszültségei. A módszer pontossága elégséges a gyakorlat számára, nem beszélve arról, hogy eddig a gyakorlatban egy mód­szer sincs alkalmazva, a legújabb megoldások is kompli­kált mérésen alapulnak és nem tehetők üzemszerűvé. A 30 változtatható helyzetű függesztőszerkezetet szemlélteti a 2-3. ábra részben metszetben, részben né­zetben, amikor a 20 belsőhornyos kútfejház 26 körkörös hornyában alaphelyzetben vannak a 37 billenős fogazott­­támaszok, melyeket a 20 belsőhornyos kútfejház radiális furataiba szerelt 31 vonófejes csavarzat tart meg ebben a helyzetben, szabaddá téve ezzel a 20 belsőhornyos kút­fejház teljes belső szelvényét. Látható, hogy a megfelelő számú, célszerűen 6 db 37 billenős fogazott-támasz a 33 rugólapokkal és 32 csapokkal van összefogva gyűrűs szer­kezetté és minden második 37 billenős fogazott-támasz­­hoz csatlakozik a 31 vonó fejes csavarzat. Maguk a 37 billenős fogazott-támaszok olyan forgástestből megfelelő hézaggal radiálisán feldarabolt szegmens, amelynek a bel­seje furészfog alakú, az alkotóra merőleges és célszerű osztású körkörös 37/a hornyokkal van kiképezve, vala­mint kívül csonka kúppal, továbbá az alsó végénél cél­szerűen ívelt felülettel van határolva. A 37 billenős fo­gazott-támaszok tetejükön célszerű kimunkálással ren­delkeznek a 31 vonófejes csavarzat csatlakozásához. A 4-5. ábrákon mutatjuk be a 31 vonófejes csavar­­zattal belső helyzetben, azaz a 20 belsőhornyos kútfej­ház tengelyvonalának irányába bebillentett 37 billenős fogazott-Uimaszokal, amikor fogazataikkal belekapcso­lódnak a 34 külsőhomyolású függesztőbetét külső pa­lástján lévő körkörös hornyokba. A 6. ábrán perspektivikus ábrázolásban részben nézet­ben, részben metszetben és 7. ábrán metszetben látható a 34 külsőhomyolású függesztőbetét 34/b ékes csatlako­zású külsőhomyolású függesztőbetét változata, melyet az 1. ábrán a 14 technikai béléscsőoszlop felfüggesztésé­ben szemléltettünk. Acélszerű magassággal kialakított hengeres felületén a 37 billenős fogazott-támasszal azo­nos alakú és célszerűen azonos méretű, valamint osztású körkörös 93 hornyolással van kiképezve. Ez a külső ki­alakítás a 34 külsőhomyolású függesztőbetét mindhárom változatát jellemzi, azonban a 6-7. ábrákon látható bel­ső kialakításból csupán a felül lévő 91 nagy menetemel­kedésű könnyen oldódó menet jellemzi mindhárom vál­tozatot, míg az alatta lévő rész az ékes béléscsőmegfogás­hoz 35 vezetőpályás, ütközővállas ékek ékházaként van kialakítva. A második lépcsőben célszerű profillal és menetemelkedéssel anyamenet van a 36 műanyag­­csapágyazású körmöscsavar csatlakoztatásához. Az alsó két lépcsőben pedig kialakítást nyertek az alkotó mentén elhelyezett téglalap alapú, a tengelyvonal irányába cél­szerű szöget bezáró 38 ékpályaként kiképzett lejtős fész­kek, amelyekben való elhelyezkedéshez, illetve mozgás­hoz a 35 vezetőpályás ütközővállas ékek úgy nyertek megoldást, hogy a külső felületeiken szintén téglalap szelvényű 35/a lejtős vezetőpályáig vannak, vagyis tény­legesen ék alak módjára történt a kiképzésük és a tete­jükön mindkét oldalon körív mentén 35/b ütközővállak­­kal rendelkeznek abból a célból, hogy a béléscsőbe való ékeléskor, amikor belső 35/c fogazataiknak élei a bélés­cső falába egy meghatározott mélységig benyomódtak, akkor felüljenek a 38 ékpályaként kiképzett lejtős fész­kek 94 lépcsős vállán, megakadályozva ezzel a további mozgásukban, illetve a radiális irányú erőhatás fokozó­dását. A felütközéstől kezdve a 35 vezetőpályás ütköző­vállas ékek mintegy menetes karmantyúként fogják meg a béléscsövet. A működtetett ékrendszert a 7. ábra és a kialakult erőhatások vektorábráját a „A” részlet mutatja 2 -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom