184177. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betegek termikus kezelésére, célszerűen rákos sejtek növekedésének késleltetésére
1 184 177 2 Célunk olyan berendezés kialakítása, amellyel rendszeres hipertermiás kezelés végezhető el a fent leírt módon és amely rövid idő alatt nagy pontossággal vezérelhető testhőmérséklet-változtatást biztosítja oly módon, hogy a magas hőmérséklet több napon keresztül is fenn- 5 tartható. A feladatot a találmány szerint oly módon oldjuk meg, hogy a beteg kezelésére alkalmazott szivattyúk kapacitása legalább 1 liter/perc vér, továbbá, hogy az extrakorporális véráramban oxigénezőszerkezetet nem 10 alkalmazunk, és hogy a hőcserélő olyan hőmérsékletvezérlő szerkezettel rendelkezik, amely a kezelés kezdeti szakaszában a hőcserélő kilépő nyílásán a felmelegített vér hőmérsékletét pontosan 45 °C-ra képes szabályozni, mimellett 41,5 °C és legfeljebb 42,5 °C testhőmérséklet 1 g esetében ez a kilépő vérhőmérsékletet a felmelegített vér következtében megnövelt testhőmérséklet stabilizálása után csökkenthető. A szivattyúnak 1 liter/perc vagy ennél nagyobb vérszállító kapacitása következtében olyan nagy mennyi- 20 ségű vért szivattyúzunk a kezdetben 45 °C hőmérsékletű hőcserélőbe, hogy a vérnek a testben való szétáramlása következtében létrejött hőeloszlás következtében a test hőmérséklete körülbelül 42 °C. Ezt a hőmérsékletet 1 óránál rövidebb ideig tartjuk fenn. Ennek igen nagy je- 25 lentősége van, mert a nagyon lassú felmelegítésnek nyilvánvalóan valamilyen immunológiai hatása van ráksejtekben, amely immunológiai hatás a ráksejteknek a hőkezelés következtében való elpusztulása arányát csökkenti. Így a beteg testhőmérsékletének, illetőleg a ráksejtek 30 hőmérsékletének növelhetősége a terápia sikere szempontjából fontos előfeltétel. 1 liter/perc vérmennyiségnek a testből való kivezetése, a test fő véráramköre szempontjából nem jelent olyan nagymérvű beavatkozást, hogy ez funkcionálisan problémát okozna. Ezzel a fő 35 véráramkor lényegében intakt marad, miáltal egyrészt az extrakorporális véráramban oxigénező készülék alkalmazásától el lehet tekinteni — ami a kezelés időtartamára nézve nem okoz korlátozást - másrészről lehetővé teszi a felmelegített vérnek a testben való teljes és gyors 40 eloszlását és ezáltal a test hőmérsékletének homogén és gyors növelését. Minthogy a kezelés időtartama jelentős hatással van a ráksejtek pusztulásának arányára, a test véráramának fenntartásával és az oxigénező készülék mellőzésével terápia szempontból bármely tetszőlegesen 45 választott időszakra realizálható. A hőcserélőből kilépő vérnek pontosan 45 °C hőmérsékletre való beállítása lehetővé teszi egyrészt, hogy a hő hatására a vér káros hatást ne szenvedjen, másrészt, hogy a test hőmérsékletét rövid idő alatt megnövelhessük. Ezt követően aj50 hőcserélőből kilépő vér hőmérséklete a inért testhőmcr-. séklet függvényében egy szabályozó áramkör útján csökkenthető, és ez a testhőmérséklet finom szabályozását teszi lehetővé. Minthogy a felmelegített vér a szervezetben eloszlík, a test hőmérsékletének ingadozásait a hő- 55 cserélőn kilépő vér hőfokának megfelelő változtatásával igen rövid idő alatt kiegyenlíthetjük. Ezáltal a test hőmérsékletének a kívánt értéken való pontos beállítása lehetségessé válik, aminek terápiás jelentősége rendkívül nagy, mert a hőmérséklet értéke a ráksejtek pusztulási 60 arányára nagy befolyással van. Az extrakorporális véráramnak a test fő véráramköréhez való csatlakoztatására egy. a végtagba teljesen subkutan behelyezhető implantációs készüléket alkalmazunk, amelynek olyan artériás átvezetése, vénás átvezetése van. amelyek söntvezeték útján egymással és a beteg egyik artériájával, illetve egyik vénájával szövetbarát cső útján van összekötve. Ez az implantációs szerkezet rugalmas anyagból áll. Az artériás, illetve vénás átvezetéshez egy rugalmas rés csatlakozik, amely zárt üzemállapotból a nyitott üzemállapotba egy kanül segítségével nyomható szét. Subkutan implantációs szerkezetek, úgynevezett söntök dialízis-terápiák céljára például a 3 998 222. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból már ismeretesek. A teljesen subkutan elrendezés alkalmazása esetén az infekció veszélye a söntnek a végtagba való beépülésével csökken. Az extrakorporális véráram csatlakoztatására szolgáló mozgó szelepek azonban a véralvadás szempontjából okoznak problémát, ha a vér holt erekben fennakad, és mcgalszik. Ezek a véralvadási problémák a találmány szempontjából igen jelentősek, mert, mint ismeretes, a rákos betegek vére rendkívül hajlamos a megalvadásra. Ennek következtében igen nehéz feladat volna az ismert szelepes mechanikai megoldásokkal a vérnek 1 liter/perc nagyságrendű áramlási sebességét megvalósítani. A találmány szerint ezt úgy oldjuk meg, hogy egymáshoz képest elmozdítható szeleprészekből alkotott szelepszerkezet helyett a söntök rugalmas testében rugalmas hornyot alakítunk ki, amely horony a kanül bevezetésekor szétfeszíthető, és a kanül kihúzása után az rugalmasan záródik. A mozgó szeleprészek elhagyásával az implantációs-készülék nemcsak szerkezetében vált egyszerűvé és gazdaságosan kialakíthatóvá, hanem egyben a véralvadással kapcsolatos fent vázolt problémákat is megoldja. A 3 713 441. számú és a 3 826 257. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokból megismerhető berendezések a haemodialízis céljára szolgálnak. A 3 713 441. számú szabadalmi leírás szerinti megoldás esetén csatlakozó mandzsettákat illesztenek az artéria, illetve a véna előzetesen megnyitott részeihez a beteg kezelése során. Ezek azután extrakorporális véráramot alkotnak a dialízis-kezelés és -testen kívül vannak összekötve. A ? 826 257. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti megoldásnál az artéria és a véna közvetlenül egy subkután elrendezett a teljes véráramot átbocsátó rövid záróelemen vannak összekötve. Ennek a fián és extrakorporális véráramokhoz csatlakozó vezetékek csatlakoznak. A két megoldás közül az elsőnek említett 3 713 441. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti megoldásnál hátrányos, hogy közvetlen összeköttetés van a testen kívül elhelyezkedő csövek között, míg a másodikként említett 3 826 257. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti megoldásnál hátrányos, hogy az érintett, azaz kezelt testrész vérellátása meg van szakítva. Találmányunk többek között ezen hátrányok kiküszöbölését is szolgálja. A berendezéshez tartozó kanül-trokár-szerkezet úgy van kialakítva, hogy a trokár hegye a kanül elülső végén túlnyúlik, és a találmány értelmében a kanül keresztmetszete laposodó hegyben végződő, egymással szembenálló oldalperemekből van kialakítva. Az oldalperemek közötti távolság kétszerese a kanül oldalfalai közötti távolságnak. Ezzel a méretezéssel a kanül-trokár-szerkezet különösen alkalmassá válik a rugalmas horonynak a tro-3
