184172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves trágya műtrágya,agyagásványok és vegyszerek hozzáadásával talajjavító szuszpenziók előállítására
1 184 172 2 A találmány eljárás és berendezés szerves trágya, műtrágya agyagásványok és vegyszerek hozzáadásával szuszpendált állapotban felhasználható biológiai és kémiai hatású talajjavító keverék előállítására. A találmány alkalmas szakosított állattartó telepeken keletkező szerves, ill. híg trágyák, valamint városi és ipari szennyvíziszapok, műtrágyák, agyagásványok és vegyszerek pl. szalmiákszesz stb. külön és együttes feldolgozására. A feldolgozásra kerülő különböző anyagokat — az agrotechnikai talaj- és növényigényeknek megfelelő összetételben olyan mechanikai és kémiai feldolgozásnak vetjük alá, ami után azok homogén szuszpenzió alakjában ismert berendezésekkel a talajba bejuttathatok, illetve a talaj felületére kipermetezhetők az előállítás vagy' a felhasználás helyén. A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmas a talajjavító anyag üzemszerű előállítására, olyan állapotban és sűrűségben, amely tárolható, továbbá kizsákolásra és szállításra alkalmas és hígítás után ismert módon felhasználható: A szakosított állattartó telepeken szerves trágyaként keletkező híg trágyák kezelésének és felhasználásának jelenlegi módszerei: 1. Homogenizált híg trágyát (vizelet, lemosóvíz, bélsár stb.) esőztető rendszeren keresztül, megfelelő hígítás után, öntözésre, vagy nyárfa ültetvények elárasztásos öntözésére használják. Ennek hátránya, hogy a híg trágya fogadására a mezőgazdaság csak időszakosan alkalmas, így pl. az öntözés, trágyázás időszakos műveletei időszakában, emellett a mezőgazdaságban a bűzös szennyező anyagot nem szívesen fogadják és emiatt használatától tartózkodnak. 2. Fázisbontás után a szilárd fázist érlelik, majd szerves trágyaként kezelik, a hígfázist megfelelő hígítás után, esőztető rendszeren keresztül, vagy árasztásos öntözéssel használják fel. Ennél is fennállnak az előző 1. ponttal kapcsolatosan közölt hátrányok. 3. A folyékony fázist megfelelő csírátlanítás és biológiai lebontás után befogadó élővízbe bocsátják. A hígfázis kezelése, biológiai lebontása rendkívül költséges eljárás, pl.: elektrongyorsítós kezelés esetén 1 m3 szennyvíz kezelése 30—40 Ft/m3 -be kerül. A fentiekben ismertetett eljárások és a jelenlegi helyzet még további hátrányait a teljesség igénye nélkül az alábbiakban összegezzük: közismert, hogy az állattartó gazdaságokban a folyamatosan képződő bűzös és szennyező trágyák anyagából hatalmas mennyiségek halmozódnak fel. A felhalmozott készletek felhasználása környezetszennyeződést okoznak és veszélyeztetik a tavak, folyók élővilágát, sőt a talajba jutva, a kutak vizét is. Az öntözés útján, főleg a nyárfa-ültetvényekbe kijuttatott híg trágyák a talaj túlterhelése következtében a talajvíz fertőződését idézhetik elő. À szabadalmi irodalomban is találhatók az állattartó telepek híg trágyáinak felhasználására irányuló eljárások, így pl.: az 197ó-ban H/2151. sz. alatt közzétett EE- 2431. sz. szabadalmi leírás, mely a híg trágyák beltartalmi részeinek kinyerésével kapott víz visszahasználhatóvá és öntözésre felhasználhatóvá tételére való eljárást ismertet. Az eljárás a fémsók kivonását végzi el, a híg trágyák fázisbontásával és kénsav hozzáadagolásával végzi a -Ph- beállítását, ami azonban az üzemet, ill. eljárást veszélyessé teszi, A fémsók kiválasztásának a híg trágyák mezőgazdasági hasznosítása szempontjából azonban nincs jelentősége. Az ismertetett megoldásnál alkalmazott fázisbontás költséges eljárás, nagy beruházást igénylő, komplikált vegyi technológia, amely vegyi üzemet, vegyi anyagraktárt és tároló medencéket igényel ( 1. I. és 2. ábrákon), az öntözésre tárolt folyadék (öhlítöv z, vizes oldat) időjárási viszonyoknak kitéve. Almostrágyák, szennyvíziszapok feldolgozására nem alkalmas, me: t nem ismerteti azokat, úgyhogy a jelen bejelentéssel nem azonosítható. \ szabadalmak között található 170 408. sz. magyar szabadalmi leírás híg trágya öntözéssel történő hasznosítási eljárást és berendezést ismertet, mely a híg trágyát homogenizálás után vízzel hígítva zárt tárolótartályokból (1. és 2. ábrák) csővezetéken át nyomással az öntözendő területre juttatja. A híg trágyák öntözéses hasznosítása rendkívül költséges, fertőzés veszélyes, sőt bal tériumtenyészetét hoz létre, nem alkalmaz szervetlen (NPK) műtrágya-felhasználást, nem biztosítja az állattar ó telepek trágyamennyiségének folyamatos feldolgozását. Az öntözővíz nem juttatható el a háztáji kisgazdaságokhoz. Egy további 174 645. sz. magyar szabadalmi leírás szerint az istállótrágyát műanyaghabbal keveri és azzal ke' értén juttatja a talajba. Az eljárással nem valósítható meg az állattartó telepek trágyamennyiségének folyamatos felhasználása, emellett a formaldehid tartalmú anyagnak a talajba juttatása veszélyes, és a növényre ká: os. környezetszennyezést növeli. A műanyag felhasználás és keverése költségessé teszik, amit igazol, hogy az elképzelésnél tovább nem jutott. E szabadalom szerinti eljárás még hasonlóságot sem mutat a jelen bejelentéssel. Végül található még a szabadalmi leírások között a tahjszerkezet javítására vonatkozóan a 176 186. sz. magyar szabadalmi leírás, amely azonban vegyi és műtrágyák szuszpenziójának előállítását és a talajba juttató ekeszerkezeteket, illetve csoroszlyák változatait ismerteti. Ezen szabadalmi leírás szerinti eljárás nem vonatkozik az állattartó telepeken keletkezett trágyák feldolgozására, híg trágyák, szerves trágyák és szennyvíziszapok feldolgozása és felhasználása nem szerepel a leírásban, úgyhogy ez sem azonosítható jelen bejelentés szerinti eljárással és berendezéssel. A műtrágyák nyírási művelete állattartó telepeknél, ill. nagyüzemi szinten nagy energia igényé miatt nem alkalmazható. A felsorolt szabadalmi leírások egyedi módszereket ismertetnek, többrendbeli hátrányokkal, melyekkel szemben a bejelentés komplex mechanikai-kémiai eljárás, mely a szerves és szervetlen trágyák, valamint a híg trágyák együttes feldolgozására egyaránt alkalmas. A Felde Igozás terméke a talajoknak, a termesztendő növényfajtáknak megfelelő változatlan, ill. összetételben állítható elő, felhasználható az állattartó telepek közelségében, raktárszerűen tárolható, szállítható, súly- vagy zsákclt adagolással kiszolgáltatható és eljuttatható kis gazdaságokhoz, háztáji termelőkhöz, tanyagazdaságokhoz, ani az időszakoktól függetlenített felhasználási lehetőséget biztosít. A híg trágyák tartós felhasználása ily módon a környezet szennyezése nélkül huzamos ideig nem biztosítható. A felsorolt hátrányokból kifolyólag olyan káros helyzet alakult ki, hogy a talajok termőképességének növelésére eleinte kiegészítésképpen felhasználásra került 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
