184156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betoncsatornába fektetett, üzemelő távhővezetéknél a hőszigetelés állagának és a vezeték hőveszteségének megállapítására
1 184 i56 2 meghatározható a szigetelés hőszigetelő képességének (állagának) tényezője. Másrészt a q/qe viszonyszámot felhasználhatjuk a távvezetékrendszerek tetszőleges időtartamra vonatkozó tényleges hőveszteségének számítására. A hőveszteség megfelelően pontosan számítható állandósult állapotok sorozatával közelítve. A 3-as képlet segítségével bármely napra kiszámítható a rendszer elméleti hővesztesége. Ezek összege adja a rendszer tetszőleges időtartamára (pl. évre) eső elméleti hőveszteségét. Az elméleti hőveszteséget a q/qe viszonyszámmal szorozva meghatározhatjuk a rendszer valós hőveszteségét. tónál, vagy hőtermelőnél az előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet (te) és a visszatérő hőhordozó közeg hőmérséklet (tv) értékeit, ezután számtani átlagképzéssel előállítjuk az átlagos betoncsatorna fedlap-hőmérsékíet (tw), az átlagos előremenő vízhőmérséklet (tg), az átlagos visszatérő vízhőmérséklet (tv) és az átlagos talajfelszín-hőmérséklet (Ft) értékét, ezután meghatározzuk a talaj átlagos hővezetési tényezője (Xt) segítségével a talaj he ellen állását (Rt), majd kiszámítjuk a távhővezeték tényleges, hosszúságegységre eső hőveszteségét (q) az alnbbi képlettel: Szabadalmi igénypont ' 15 Eljárás betoncsatornában fektetett üzemelő távhővezetékeknél a tényleges, a vezeték hosszúságegységére eső hőveszteség (q) és a hőszigetelés hőellenállásának. (Rsz) megállapítására, azzal jellemezve, hogy a vizsgált távhővezeték-szakasz betoncsatornájának geometriai 20 középvonalában, a vizsgált távhővezeték-szakasznak legalább a két végén és közepén alkalmas feltárással a betoncsatorna fedlapjától, továbbá közvetlenül a földfelszín alól, valamint a betoncsatornát takaró földréteg közepéből legalább 10 cm hosszúságú, tömör, a talaj 25 konzisztenciáját megőrzött talajmintát veszünk, amelyeknek megállapítjuk a hővezetési tényezőjét, (Xt), és számtani átlagképzéssel meghatározzuk a közepes hővezetési tényező értékét (Xt), majd a mintavételt követően, a mintavételi helyek között furatot mélyítünk a 30 távhővezeték betoncsatornájának fedlapjáig, ebben megmérjük a betoncsatorna fektetési mélységét (H), majd a furatban a betoncsatorna fedlapjáva! érintkező módon a betoncsatorna-fedlap hőmérsékletének (tw) mérésére alkalmas hőmérőt helyezünk el, célszerűen hőmérséklet- 35 távadásra alkalmassá téve, — az elhelyezett érzékelőt a vezetékszakasz feletti talaj hőellenállásának megfelelő mértékig szigetelni kell —, ezután 24 órán keresztül fo-, lyamatosan, vagy legalább óránként regisztráljuk a betoncsatorna-fedlapjának hőmérsékletét (tw), a vezeték és140 egyéb hőforrás hatásától mentes talajfelszín hőmérsékletet (tt) és a vezetékszakaszhoz legközelebb eső fogyaszezután a vezeték tervezési jellemzőinek, az előremenő vezeték átmérőjének (Di), a visszatérő vezeték átmérőjének (D2), az előremenő vezeték hőszigetelése vastagságának (V,), a visszatérő vezeték hőszigetelése vastagságának (V2) és a vezetékek hőszigetelésének tervezett hővezetési tényezője (Xsz) ismeretében — az ismert képlet alapján — kiszámítjuk az előremenő vezeték hőszigetelésének elméleti hőellenállását (Rsz, e, e) és a visszatérő vezeték hőszigetelésének elméleti hőellenállását (Rffi; v> e), az előremenő vezeték hőszigetelésének elméleti hőellenállása (Rsz> e> e), továbbá a visszatérő vezeték hőszigetelésének elméleti hőellenállása (RSZ; v, e) és a talajhóellenállás (Rt) segítségével az ismert képlettel meghatározzuk az előremenő hőhordozó közeg, valamint a talajfelszín közötti elméleti hőellenállást (Rg, e, e) és a visszatérő hőhordozó közeg, valamint a talajfelszín közötti elméleti hőellenállást (Rg, v> e), majd kiszámítjuk az elméleti hőveszteség (qe) értékét az alábbi képlettel: Qe = Rö, e, e(t e — U) + Rg, v, e(t v — tt), és ezt követően összevetjük az elméleti hőveszteség (qe) és a tényleges bőveszteség (q) értékét, és ha q/qe > 1, aaból a vezetékek hőszigetelésének leromlására, illetve az előremenő vezeték hőszigetelése hőellenállásának (Rn, e) és/vagy a visszatérő vezeték hőszigetelése hőellenállásának (Rsz, v>) csökkenésére következtetünk. (Ábra nélkül)
