184154. lajstromszámú szabadalom • Járműre szerelt és a jármű sebességének függvényében szabályozható teljesítményű permetező berendezés
1 184 154 2 összefüggést illusztrálják, ahol Q a kiszórt folyadék mennyisége (literben kifejezve), v a jármű sebessége, K pedig a permetező állványban alkalmazott szórófejekre jellemző együttható. Az 1. ábra mindegyik görbéje egy-egy meghatározott, hektáronként kipermetezett anyagmennyiségnek felel meg. Ezek a görbék természetesen parabola alakúak, de észre lehet venni, hogy' bizonyos sebesség (4 km/h) és bizonyos nyomásérték (1 bar) fölött az említett görbék (durva megközelítésben) egyenesekhez válnak hasonlóvá, vagyis a szokásos üzemmódtartományokban (a sebességet és a nyomást tekintve) az 1. ábrán teljes vonallal kirajzolt görbe szakaszok elfogadható közelítési együtthatójú közelítő egyenes szakaszokkal helyettesíthetők. Az 1. ábrán A—H hivatkozási jelekkel iiyen egyenes szakaszokat tüntettünk fel. Egyébként megállapítható, hogy az A-H egyenes szakaszok áz y = ax—b függvénnyel írhatók le, ahol az a meredekség annál nagyobb, minél nagyobb a hektáronként kipermetezett anyagmennyiség. A fenti felismerés, illetve megállapítás gyakorlati kihasználási módját a találmány szerinti berendezés áttekintő vázlatát feltüntető 2. ábra és a berendezés működési elvét illusztráló görbecsoportot tartalmazó 4. ábra alapján fejtjük ki részletesebben. A 2. ábrán 1 hivatkozási számmal a kipermetezendő folyadékot tartalmazó tartályt jelöltük, amely 2 csővezetéken keresztül 3 szivattyú, például centrifugálszivattyú bemenetével van összekötve, ugyanakkor a 3 szivattyú kimenete 4 tápvezetékhez van csatlakoztatva. Ez utóbbi egyébként 6 szabályozó szeleppel ellátott 5 szabályozó vezeték révén összeköttetésben áll az 1 tartállyal. A 4 tápvezeték 7 elosztó kamrával van összekötve, amelyet kipermetezendő folyadékkal lát el, és jamelynek kimenete 8 permetező állványhoz van csatlakoztatva, amely állványra a rajzon föl nem tüntetett permetező szervek, például szórófejek vannak felszerelve. A 6 szabályozó szelep nyitását 9 hivatkozási számmal jelölt működtető szerv vezérli. A 9 működtető szervet pneumatikus 10 szabályozó egység vezérli, amely 11 nyomásérzékelőből közegnyomás, előnyösen levegőnyomás formájában egy első Pl jelet kap. All nyomásérzékelő tulajdonképpen a 7 elosztó kamrában uralkodó nyomást arányos közegnyomásjeilé formáló átalakító, amelynek kimeneténél leolvasható 12 nyomásmérő van elhelyezve. A 10 szabályozó egység közegnyomás (levegőnyomás) formájában 13 helyesbítő egység által szolgáltatott második P2 jelet is kap. A 13 helyesbítő egység a permetező berendezést hordozó jármű haladási sebességével arányos pneumatikus jelet kap, amelyet 14 átalakító egység szolgáltat. A 13 helyesbítő egység a szükséges módosítás beállítására szolgáló 15 szervvel és 16 biztonsági egységgel van összekötve, ahol ez utóbbi 17 vizuális kijelző szerkezettel van ellátva, amely kijelzi a jármű vezetőjének a normái állapotot vagy utasítást ad gyorsításra vagy lassításra. Ez a 17 vizuális kijelző szerkezet előnyösen kialakítható három jelzőlámpa együtteséből, amelyek közül az egyik állandóan ég, ezzel jelezve, hogy a berendezés működik. A 2. ábrán vázlatosan feltüntetett berendezés működési elve a következő: A 10 szabályozó egység automatikusan vezérli a 6 szabályozó szelep nyitásának mértékét a két (célszerűen levegőnyomás által képzett) információs jel, vagyis a 8 permetező állványban (és a 7 elosztó kamrában) ténylegesen uralkodó folyadéknyomás Pl jele és a 8 permetező állványt hordozó jármű talajhoz viszonyított haladási sebességének P2 jele közötti eltérés függvényében. A találmány értelmében a jármű haladási sebességét képviselő P2 jelre történő korrigáló beavatkozást a 13 helyesbítő egység segítségével úgy végezzük, hogy a fenti sebesség függvényében a 8 szórókeretben uralkodó nyomásnak különböző hektáronként kipermetezett anyagmennyiségek mellett megfelelő görbecsoport a lehető legközelebb essen az 1. ábrán feltüntetett görbecsoporthoz. Másképp kifejezve, a 14 átalakító egység által a 13 helyesbítő egységnek szolgáltatott, a haladási sebességgel egyenesen arányos nyomásjel lineáris görbéjén adott hektáronkénti koncentráció eléréséhez meredekségváltozást idézünk elő oly módon, hogy az így megkapott új egyenes csaknem teljesen párhuzamos legyen az 1. ábrán ugyanazon hektáronkénti koncentrációhoz tartozó görbével. Ennek bemutatására a 4. ábrán egyrészt három különböző hektáronkénti koncentrációhoz tartozó és a haladási sebesség függvényében változó permetezési nyomást leíró J, K, L elméleti görbét, másrészt pedig három ezeknek megfelelő, a találmány értelmében megkapott M’, P’, Q’ görbét tüntettünk fel. A 4. ábra a 13 helyesbítő egység korrekciós működését illusztrálja, amely 13 helyesbítő egység elvi vázlata a 3. ábrán van feltüntetve. A 13 helyesbítő egység a 14 átalakító egységtől Pe belépő nyomást kap, amely egyenesen arányos a jármű haladási sebességével. \ 13 helyesbítő egység egy első állandó 20 fojtásból, egy párhuzamosan kötött második szabályozható 21 fojtásból (amelyet a 15 szerv vezérel) és 22 pneumatikus erősítőből áll. Ez a 13 helyesbítő egység lehetővé teszi P2 (kimenő nyomás) = aPe—b típusú görbék, vagyis y = ax—b típusú görbék kialakítását. A 4. ábrán M, N, P, Q és R ezen görbecsoport görbéit képviselik. A 4. ábrán az ordinátára a 13 helyesbítő egység kimenetének P2 nyomása van felvezetve, az abszcisszára pedig a Pe belépő nyomás, valamint a jármű hozzátartozó sebessége km/h-ban. Az M—R görbék a sebesség és a Pe bemenő nyomás közötti, 4. ábrán megadott viszonyokat tükrözik, vagyis 4 km/h 0,2 bar-nak; 5 km/h 0,4 bar-nak felel meg és így tovább, lineárisan növekedve. À sebesség és a Pe belépő nyomás közötti eme sajátos összefüggést a 14 átalakító egység átalakítási viszonya határozza meg, ami természetesen szabályozható. A későbbiekben megismerkedünk ezen megfeleltetési viszony egy másik változatával. Az M-R görbék a belépő nyomás függvényében, és P2 mint korrekciós együttható segítségével megadják a pneumatikus jel értékét közvetlenül a 13 helyesbítő egység 22 erősítője után. A 22 erősítő feladata az M—R görbék átalakítása M’, N’, P’ és R’ görbékké, s ennek megfelelően van erősítési tényezője is megválasztva. A 4. ábra esetében a 22 erősítő erősítési tényezője 6, és ez lehetővé teszi az elméleti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
