184151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fluidumleválszató berendezés porózus és/vagy repedezett gáztárolóban nyitott gázkút megfigyelőkuttá való előkészítésére és kiképzésére
1 184 151 2 A találmány eljárás és íluidumelválasztó berendezés porózus és/vagy repedezett gáztárolókban nyitott gázkút előkészítésére és megfigyelőkéittá való kiképzésére. A fluidumbányászat általában több célból igényli megfigyelőkutak létrehozását. A megfigyelőkutak többségében a telep nyomásának, a megfigyelőkútnál létrejött változását követik. Ismeretes, hogy egy gáztárolóban nyitott kutat termelésbe állítunk a tárolóban, a termelőkúttól egyre távolodóan nyomásváltozás alakul ki. A termelőkúttól távolabb levő megfigyelőkúton a nyomásváltozás megmérése a tároló folyadékelvezető képességére és tárolóképességére ad információt, és ezek a gáztelepek egyik legfontosabb paraméterei. Az interferenciahatások jól értelmezhető kimutatására általában 1 • 10"4 at érzékenységű műszerek szükségesek. A gáztelepekben keltett interferenciahatások megméréséhez, a telepfluidummal töltött kút esetében, elsősorban a perforáció közelében végzett méréstől várhatunk eredményt, mivel a kűttérfogat tárolási hatása jelentős mértékben torzíthatja a mérési eredményeket. A fentiek miatt a talpnyomásmérő műszerek érzékenységének fokozása az olaj- és gáziparban állandóan napirenden van, ennek érdekében fejlesztették ki például a mélységi differenciális nyomásmérőket. (Típus DGM-4; Megyeri, Bányászati Lapok 2.57-59/1973.) A mélységi differenciális nyomásmérők érzékenysége azonban nem éri el az interferencíavizsgálatoknál szükséges érzékenységet. Az elektronikus elven működő mélységi nyomásmérő műszerek kellő érzékenységgel rendelkeznek, használatuk gázkutakban azonban különösen bonyolult, mert kábeles mérőkocsi és gáztömör lubrikátorszerkezct hosszú időn keresztül való alkalmazása szükséges. (Hawlett-Packard, Modell 2811 A.) A vizsgálat a folyadékkal teljesen feltöltött kútfejnél is elvégezhető, ugyanis szerkezeti viszkozitással nem rendelkező folyadék állandósult fázis-és nyomásviszonyok esetén, a kúttalpon létrejövő nyomásváltozást a kútfejen megjeleníti. Olajkutakra vonatkozó feltőltéses vizsgálati módszer az ipari gyakorlatban ismert. (Megyeri, M. 157 299 sz. magyar szabadalom.) A feltöltött olaj-és vizkutak kútfejnyomás differenciáinak méréséhez állandó referencianyomást biztosítanak (Johson, Raymon, US Patent No. 3 247 712; Hankó, Kedves, Kelemen, Mester, 149 833 sz. magyar szabadalom. ESSO Production Company No. 1 469 719 sz. francia szabadalom.) Ezen módszereknél az állandó referencianyomást adott gáztérfogat felszíni termosztálásával kívánják biztosítani, azonban a felszíni termosztálás csak fokozatosan biztosítható, emiatt a mérőrendszert nem tudják függetleníteni a légköri nyomás- és hőmérséklet-változásoktól, így a kívánt mérési pontosság nem biztosítható. A referencianyomást biztosító gáztér a kútban termosztálással állandó nyomást ad, és a légköri viszonyoktól független kútfejnyomásváltozás-mérést lesz lehetővé. A találmány szerinti eljárás és berendezés célja, hogy gázkutakon az olajkutak mérési körülményeivel megégyező vizsgálati feltételeket teremtsen, a kútfejen csak a mérőműszer érzékenysége által határolt módon lehessen megmérni a talpnyomás változását, és a kútban a találmány alkalmazása nélkül meglévő gáztérfogat zavaró hatását kiküszöbölje. A találmány szerinti eljárás porózus és/vagy repedezett gáztárolóban nyitott gázkút megfigyelőkúttá való előkészítésére és kiképzésére vonatkozik, elsősorban a tárolóban keltett interferenciahatások méréséhez oly módon, hogy a tárolónál lévő tömítővel ellátott gázkút termeiőcsövébő! a gázt szerkezeti viszkozitással nem rendelkező folyadékkal, célszerűen telítetlen olajjal cseréljük ki, célszerűen a rétegbe visszasajtoljuk, és a termelőcsőben, célszerűen tömítő mélységében, elhelyezett lebegtetett állapotú fáziselkülönítő nyomásközvetitővel válasszuk el a termelőcsőben lévő egyfázisú folyadékot a íömitő alatti gázfázistól. A találmány szerinti eljárás megvalósításához fluidumelválasztó berendezés szükséges, melyet az általános ipari gyakorlat szerinti dróthuzalos technikával építenek be, és a kút termelőcsövének végén lévő ültető közdarabba rögzítenek. A berendezés membránháza rugalmas-membránnal folyadék- és gázoldalra osztott. A folyadékoldal folyadékbesajtolás, beépítés és ültetés alatt zárt, a gázoldal ezen műveletek alatt mind a termelőcső, mind a réteg felé nyitott. Mérő állapotban a folyadékoldal a termelőcső felé, a gázoldal a réteg felé nyitott. A membránház folyadékoldala és gázoldala, valamint a termelőcső és a réteg közötti kapcsolatot csúszós ablakváltó szabályozza. A meghatározott úton elmozduló ablakváltó a folyadékbesajtolás, beépítés, és ültetés alatti zárt folyadékoldalt mérő állapotba hozza és összeköti a termelőcsővei, a gázoldalt, mely folyadékbesajtolás, beépítés és ültetés alatt a termelőcső és a réteg felé egyaránt nyitott, a termelőcső felézáija. A találmány szerinti eljárást az 1. sz. ábrán látható vázlaton mutatjuk be. Az 1 réteg áll kapcsolatban az ún. zavarkeltő, termelő kúttá!. A 2 megfigyelőkút általában harántolja a réteget, a 2 kút és az 1 réteg közötti kapcsolat a 3 perforációkon keresztül jön létre. A perforációk létrehozatala után a 4 termelőcső segítségével 5 tömítőt ültetnek a megnyitott réíegszakasz fölé, a tömítővel együtt az általános ipari gyakorlatban alkalmazott 6 ültető közdatab kerül beépítésre. A tömítő ültetése és a 7 kútfejszerelvény felszerelése után a kutat termelésbe állítják és gáztermeltetéssel a perforációkat és a kutat az általános gyakorlat szerint kitisztítják. Az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő 8 íluidumelválasztó berendezést kútba engedik oly módon, hogy a berendezés leeresztésével egy időben az 7 kútfejszerelvényen és 4 termeló'csövön a kútba szerkezeti viszkozitással nem rendelkező folyadékot szivattyúznak és a termelőcsőben lévő gázt lecserélik, célszerűen visszasajtolják a rétegbe. A 8 íluidumelválasztó berendezés 6 ültető kczdarabba rögzítésével és működtetésével a termelőcsőben lévő szerkezeti viszkozitással nem rendelkező egyfázisú folyadék és a termelőcső alatt lévő gáz közé 9 rugalmas membrán kerül, mely a gáztárolóban létrejövő nyomásváltozást átadja a folyadékoszlopnak, és az a kútfejen megmérhető. A méréshez és a tökéletes nyomásközvetítéshez a rugalmas membránt lebegtetett állapotba kell hozni oly módon, hogy a membránt először a kútfejnyomás növelésével kifektetjük a teleppel közvetlen kapcsolatban lévő 10 perforált oldalra. Ezen művelet alatt a termelőcsőben maradt gázfázis a termelőcsőbe sajtolt folyadékban oldódik. A gázoldódás lejátszódását és a hőmérséklet állandósulását a 11 nyomásmérőn a nyomás állandó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
