184148. lajstromszámú szabadalom • Automatikus vezérlésű kondenzvízgyüjtő és továbbítóberendezés főleg gőzkazánokhoz
184 148 A találmány automatikus, saját gőzenergiát felhasználó rásegítő berendezés szivattyús kondenzvíz szállításhoz, de alkalmas kazán tápláláshoz is. A gőzfűtéses hálózatok kialakításának egy lényeges megoldandó problémája a keletkezett kor.denzátum visszatápiálása. Függőleges elrendezésű rendszernél a gravitációs viszszatápiálásnak általában semmi akadálya, de a legtöbb esetben erre nincs mód. Elsősorban az ipari létesítményekben, nagyobb kiterjedésű üzemekben, településeken többszörösen jelentkezik a 'mesterséges kendenz visszatápiálás igénye, arra a fűtőberendezés kialakítását és üzemviszonyait meglehetősen bonyolítja és drágítja. Ezért alkalmazását előnyei ellenére sok esetben lehetőség szerint kerülik, és mivel a gőz hőhordozó elsősorban ipari, ill. üzenríelepi felhasználását tekintve sokoldalú és nélkülözhetetlen (légkalórifer. főzőüstök, bojler, stb.), még gyakran gazdaságosabbnak látszik a kondenz elengedése a szabadba. Ezt nemcsak a költséges gyűjtő- és szivattyúegység, hanem az állandó - ma már kizárólag elektromos szivattyíizási energiaigény is indokolja, annak ellenére hogy így hőenergia ás vízmennyiség vész el. A jelenlegi körülmények egyre inkább azt szorgalmazzák, hogy a kondenzáturnban meglévő már megtermelt hőenergiát a lehető leggazdaságosabban tudjuk visszajuttatni. Mint ismeretes, a mesterséges kondenzvisszatáplálás szokásos módozatai: — saját energiával, gőzzel: — a gőz túlnyomásával — a lecsapott gőz depressziójával — külső energiával: — szivattyúval (elektromos) — kézi szivattyúval (csak mint tartalék) A saját energiával működő visszatápláló berendezések hazánkban nem nagyon terjedtek el. Az évszázad elején, amikor a gőzfűtést széleskörűen alkalmazták, továbbá a szükséges alkotóelemeket csaknem teljes egészében az iparilag fejlett osztrák és német vállalatok szállították és szerelték, akkor néhány saját gőzenergiával működő visszatápiálás is beépítésre került. Napjainkban ezeket azért nem alkalmazzák, mert különleges alkotóelemeiket nehéz beszerezni, rendszeresen nem gyártják. Az egyetemes, és így könnyen beszerezhető alkotóelemekből összeállított szivattyús visszatápiálás uralkodóvá vált. Ezt az is elősegítette, hogy a külső energia kimaradása kevesebb gondot okoz, mint a gőzüzemű visszatápláló készülékek mechanikus mozgórészeinek rendszeres karbantartása, vagy elszennyeződés miatti hibáinak kijavítása. Az alkalmazott kis- ill. nagynyomású gőzfűtő hálózatok kondenzvíz visszatáplálására használatos szivatytyúk fokozott követelményeket kell, hogy kielégítsenek: — a szivattyúk, de leginkább a járókerekek különlegesen jó minőségű anyagból kell készüljenek, a magas hőmérsékletű folyadékból az örvénylés hatá3 sára kiváló telítési nyomású gőz kavitációs erózió hatása miatt. — a kialakuló kavitáció csökkentésére szivattyú-típusonként meghatározott nagyságú szívóoldali vízoszlopnyomássai, gravitációs ráfolyást kell biztosítani.- Elsősorban magasabb hőmérsékletű kondenzátumnál esetenként a gőzképződés csökkentésére a szivattyú helyi vízhűtést is igényel. Ezek a feltételek jelentős többletköltségeket (szerkezeti, építészeti, stb.) okoznak a gőzhálózati rendszer beruházásában. Fentieken túl a csővezeték kialakítására, nevezetesen a szívóoldali hozzáfolyás megfelelő biztosítására igen gondosan kell ügyelni, amint arra Schöneberger W. (NSZK) „A kavitáció kezdetének befolyásolása centrifugálszivattyúknál a beömlési viszonyok által c. tanulmányában rámutat. A kilépőoldali hasonló problémára hívja fel a figyelmet „Kilépő áramlási zavarok, mint kavitáció okozók a járókeréklapát belépésénél c. tanulmányában A.A Gasiunas (Anglia 1972). A gőzkiválás, ill. az örvényáram következtében előálló depresszió, és a gőzbuborékok széttörését is eredményező túlnyomás nyomáskülönbsége a BME Vízgépek Tanszékén Dr. Sebestyén Gy. és Struteczky F. kísérletei eredményeképpen jelentős, - az erózió intenzitásává! korrelációban lévő - zajhatással jár, amelyadott esetben (pi. irodaépület) igen kellemetlen, es jelentős költséget okoz a kiküszöbölése. Ugyanilyen irányú kísérleteket végeztek, kifejezetten kazán tápszivattyúval W.M. Deeprose és P.I.McNulty a „Kavitációs zaj szivattyúkban c. munkájukban. A végzett kísérletek szerint jelentős értékeket mértek, és öszszefüggést mutattak ki a keltett zajhatás, a kavitáció és a NPSE (nettó pozitív szívási energia) között. További veszteségként jelentkezik, hogy a kondenzvíz adott hőmérsékletének megfelelő páranyomású gőzkiválás a szivattyú hatásos nyomását csökkenti, ami az elméletileg szükségesnél nagyobb teljesítményt, azaz gépméietet (helyigényt), és ezzel kisebb hatásfokot jelent. Az NPSE kavitációs magasságot már megfelelő pontossággal számítani tudjuk, amit esetleges gyártóművi adatok hiányában alkalmazni lehet. Bár ezeket az adatokat napjainkban már legtöbbször közük a gyártók a szolgáltatott katalógusokban. (Prager R., NDK „A szállított folyadék gáztartalmának befolyása centrifugálszivattyúk szívóképességére ., Gyulai F„ Románia „Módszer a kezdeti másodlagos kavitáció meghatározására vízgépeknél ., Benani A.— Piglini U., Olaszország „Kavitációs erózió: dimenzióanalízis ., J.Noskievic., Csehszlovákia „Uj számítás alkalmazása centrifugai-szivattyúk NPSE értékének kiszámítására ; Proceedings of the fourth conference on fluid machinery 1972). Az említett hatások kiküszöbölése, ill. az adott lehetőségek szerinti csökkentése a célja a találmánynak, mely a saját és külső energiát felhasználó vegyes beren-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
