184136. lajstromszámú szabadalom • Betakarító adapter fejesnövények, főleg máktok betakarításához

A találmány olyan betakarítóadapterre vonatkozik, amely fejesnövények, főleg máktok betakarításához al­kalmas, és erőgéppel, vagy kombájnnal üzemeltethető. Mint ismeretes, a máktok és az alatta lévő szárrész jelentős mennyiségű ópiumot tartalmaz, ezért a gyógy­szergyárak keresett alapanyaga. Jelenleg azonban a má­kot csak kézimunkával lehet úgy leszedni, hogy a mák­tok a szárrésszel együtt felhasználható legyen. Mivel a kézi szedés nagyüzemi körülmények között megvaló­síthatatlan, ezért a mákot gabonakombájnokkal takarít­ják be. Ilyenkor a máktok a szárral együtt összeszúzva a földeken marad, és betakarítás után egyszerűen be­szántják. A máktok tehát a nagyüzemi betakarítással a gyógy­szergyárak számára elvész. A gabonakombájn alkalmazása azonban nem csak az előbbi veszteséggel jár, hanem a máktok-mákszár összezúzása mellett a cséplő szerkezet a mákszemeket is megsérti, ezért az ilyen módszerrel betakarított mákszemek nem tárolhatók hosszabb ideig, mert néhány nap után dohosodni kezdenek. A gabonakombájn alkalmazásának további hátránya még, hogy a mákszár-máktok törmeléke és vele együtt rengeteg por is bekerül a cséplődobba, ahol összekeve­redik a mákszemekkel. Az ilyen szemetes mák tisztí­tása nagyon körülményes, néha csak mosással lehetséges. A találmányunk célja az, hogy lehetővé tegyük a mák betakarítását olymódon, hogy a máktokot és az alatt lévő szárrészt is begyűjtsük, ezáltal megmentsük a gyógy­szergyárak részére. A találmány azon a felismerésen ala­pul, hogy megfelelő késelrendezéssel a mák szárának értéktelen része már akkor levágható, mielőtt még a kombájnba jutna. Ezáltal a kombájn csak a máktokot, egy rövid szárrészt és természetesen a mákszemeket gyűjti be. A találmány tehát betakarító adapter fejesnövények, főleg máktok betakarításához, amelynek önmagában ismert terelőkúpban végződő terelőbordái, ezek pereme alatt végtelenített bordás ékszíjai vannak, a bordás ék­szíjak feszítő ékszíjtárcsákra, támasztó ékszíjtárcsákra és meghajtó ékszíjtárcsákra vannak felrakva, a bordás ék­szíjak alatt körkéspárok vannak, amelyek közül a tere­lőkúp felőli első körkéspár az adapterváz alatt, a többi körkéspár a bordás ékszíjak és az adapterváz között van, végül az adaptervázon egy meghajtószerkezet van. A találmány szerinti betakarító adapter egyik elő­nyös kiviteli alakjánál a bordás ékszíjak közötti távolság nagyobb mint a betakarítandó növény szárának vas­tagsága és kisebb nűnt a fejének az átmérője. A találmány szerinti betakarító adapter másik előnyös kiviteli alakjánál az egymás felett elhelyezkedő ékszíjtár­­csa és körkés egy közös tengelyen van rögzítve, és ezekre a közös tengelyekre van rögzítve a hajtásukat biztosító lánckerék, és ezek egy-egy komplett egységként a tengely csapágyazásával együtt oldható kapcsolattal az adaptervázra vannak rögzítve. A találmány egy kiviteli példa alapján ismerhető meg részletesebben a mellékelt rajz segítségével, ahol az 1. ábra a betakarító adapter felülnézete, 3 2. ábra a betakarító adapter 1. ábrán jelzett hosszmet­szete és a 3. ábra a betakarító adapter 1. ábrán jelzett kereszt­­metszete. Amint az 1. ábrán látható, a betakarító adapter több egymás mellé épített azonos egységből áll. Minden egység felülről egy lemezből hajlított 10 terelő kúpban végződő 9 terelőbordával van lefedve. Ezek az egységek szimmetrikus kialakításúak, kivéve a két szélsőt. Mint az 1. ábrán látható a bal szélső 11 terelőborda csak fél szé­lességű. Az egységek hossztengelye egymástól a vetési sortávolságnak megfelelő „t távolságban van. A terelőbordák pereme alatt végtelenített 8 bordás ékszíjak vannak elhelyezve. A 8 bordás ékszíjak a terelő­borda elejében elhelyezett 3 feszítő ékszíjtárcsával, a végében elhelyezett 2 meghajtó ékszíj tárcsával, és aköz­­bül elhelyezett 13 támasztó ékszíjtárcsákkal vannak meg­vezetve. A 3 feszítő ékszíjtárcsa átmérője a többiénél kisebb, ezáltal a 8 bordás ékszíj ága meg van törve egy rövidebb ferde cs egy hosszabb párhuzamos szakaszra. A bordás ékszíjak bordázata a külső palástfelületen ke' resztirányban van kialakítva. A 9 vagy 11 terelőborda keresztmetszete lefelé szé­lesedő, ezért két egymás melletti terelő borda egy te­­relcvályút alkot. A 8 bordás ékszíjak úgy vannak elhe­lyezve, hogy a terelőborda peremétől egy kissé (néhány cm-rel) kijebb álljanak. A 2. ábrán látható módon a 8 bordás ékszíjak alatt függőleges tengelyű körkéspárok vannak elhelyezve. A körkések átmérői úgy vannak megválasztva, hogy a párban lévő körkések átfedjék egymást. Az átfedés kb. 20—25 mm. A körkések élei csipké­­zettek. A körkések úgy vannak elhelyezve, hogy az 5 első körkéspár a 9 terelőborda és a 10 terelőkúp találkozá­sánál van. A 15 hátsó körkéspár közvetlenül a 9 terelő­borda hátsó vége alatt, míg a 14 közbülső körkéspár a másik kettő között középen. A körkéspárok síkja nem azonos. Az 5 első körkéspár az 1 adapterváz alatt van, a másik kettő az 1 adapterváz és a 8 bordás ékszíj között. A körkéseket a 6 és 7 görgős lánc hajtja meg. Mint a 3. ábra mutatja, a 13 támasztó ékszíjtárcsa, aló lánc­kerék és az 5 első körkéspár egyik tárcsája egy közös 4 tengelyre van rögzítve. A 4 tengely a 20 csapágyazás­sal van az 1 adaptervázhoz rögzítve. Hasonló módon van egy közös 19 közbülső tengelyen a 14 közbülső körkés­pár egy kése, a 17 lánckerék és a 13 támasztó ékszíjtár­csa, továbbá a 18 hátsó tengelyen a 15 hátsó körkéspár egy kése, a 2 meghajtó ékszíjtárcsa és a kettő között a lánckerék. A 18 hátsó tengelyre csatlakozik a 12 meg­hajtószerkezet. A terelőkúpok-terelőbordák, valamint az említett tengelyek az említett egy-egy 20 csapágyazás segítségé­vel az 1 adaptervázra vannak rögzítve. A csapágyazások rögzítése oldható és vízszintes irányban állítható módon van kialakítva. A betakarító adapter a következőképpen működik. A 8 bordás ékszíjat vezető ékszíjtárcsák átmérői és 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom